A MÉDIA NEM KOPOGTAT HETENTE – mi csak szimplán egy normálisan működő zenekar vagyunk

Amikor évekkel ezelőtt egy eldugott, kicsinyke zalai falu felé zötykölődtünk Jóska Wartburgjával, a túlontúl is szerény tanárember, a költő, félúton, belökte az autó vacak magnójába a „legújabb kincsét”. Így mondta…

A kazettáról Erős Attila gitárjátéka szólt…

Egy még csak „alig-alig felmuzsikált” zenei anyagot mutatott, s a maga „tónusos” hangján énekelni kezdte a szöveget – a dalt. Ugyan, honnan is sejthettem volna, hogy egy később ezrek által zenghető Lord nótát hallgatok? Ahogy a dal végére ért, szerényen somolyogva közölte: ma éjjel írtam, úgy fél három felé…

Balogh Jóska elégedett mosolyát látom magam előtt, most, amikor a hét végi budapesti Lord koncert képeit és az ott rögzített videókat nézegetem. Sikerült, látod?! – mondaná…


A hatalmas arénában lobogó tízezernyi boldog ember tánca felvillanyoz. Igen, a Lord megcsinálta, amiről annyian szóltak legyintve, becsmérlően. Méltósággal tisztelegve Pepsi, Jocó, Sipsi és Fefe emléke előtt lenyomták az ő nagy bulijukat – pontosan úgy, ahogy évtizedeken át álmodták! Mert a teltház már csak ilyen érzés!

A minap találtam egy interjút, amit Erős Attilával készítettek. Nem tudom megállni, hogy néhány részletét ne osszam meg a blog olvasóival:

„A média nem kopogtat hetente az ajtónkon, de miért is tennék, hiszen mi csak szimplán egy normálisan működő zenekar vagyunk. Hétköznapian élünk, semmi olyan extra dolog nem történik velünk – például nem ejtem le a telefonomat, nem harapom el az énekes torkát –, hogy hírértéke legyen, tehát nem vagyunk egy botránybanda, amiről nagyon szívesen írnának. Amit elértünk, azt saját magunknak és a közönségünknek köszönhetjük.”


„És ha már szóba hoztad a szövegeket… Amikor itthagyott minket pár évvel ezelőtt Balogh József tanár úr, hidd el, hogy nagyon komolyan elgondolkoztunk, hogy hogyan tovább. De most már teljesen nyugodt vagyok, mert úgy gondolom, hogy ezek az új dalok is olyan szövegvilággal bírnak, hogy méltóak a 45 évhez. Józsi onnan fentről nem fog ránk ujjal mutogatni, hogy hát gyerekek, ezt nem kellett volna…


„Nekem a munkám egyben a hobbim is. Ha most körülnéznél nálam… Szegény feleségem, amikor hazajön a munkából mindig a fejéhez kap, hogy le se tudok ülni, drágám! Mindenhol gitárok vannak, nekem ez a normális.
Az ötleteimet metronóm segítségével, egy szimpla laptoppal szoktam felvenni, semmi komoly cuccom nincs ehhez. Amikor elkészülök egy dallal, átmegyek Márkhoz, mert neki egy komoly stúdiója van. Ott nekiállunk mindenféle varázslatnak, hangszerelgetni, stb. De bevallom nem nagyon értek a stúdiózás rejtelmeihez. Bár, ahogy különböző stúdiókban dolgoztunk az évek során, sok mindent megtanultam, mert kiváló szakemberekkel készítettük a lemezeinket. Azt szoktam mondani, hogy okos emberekkel jó dolgozni, mert akkor te is okosabb leszel egy picivel. Már ha nyitott vagy a dolgokra.”


„Magáról az albumról pedig annyit mondanék, hogy én amúgy egy örök maximalista ember vagyok, de talán ez az anyag áll a legközelebb ahhoz, amit mindig is szerettem volna megvalósítani. Mind zeneileg, mind szövegvilágban, mind megszólalásban. Vannak a hard rocktól talán még egy picivel keményebb témák is a lemezen, de az én drága barátomnak, Misinek olyan a hangja, hogy én akármilyen metal zenét csinálok, ahogy ő ráénekel, az úgyis meglágyítja egy picit, és onnantól kezdve egy szerethető, slágeres dal lesz belőle. Az én vadságom, és a ő szelídsége a Lord zenekar. Ami még fontos, hogy a legutóbb hozzánk csatlakozott Beke Márk billentyűs barátommal raktuk össze ketten az egész anyagot. Neki is van saját nótája a lemezen, egy lassú szám, és az ő zeneisége és a közös munkánk eléggé hallatszik a lemezen. 11 dal szerepel a korongon, az utolsóban nincs szöveg, és az óriási meglepetést fog okozni mindenkinek…”

„Ez az anyag majdnem szólólemez lett. Csak aztán mégis úgy döntöttem, hogy legyen Lord. És a végeredményt ismerve már nem is bánom, szerintem ez egy méltó befejezése ennek a pályának.
Most úgy gondolom, hogy több lemezt már nem szeretnék csinálni. Ezért is volt annyira fontos, hogy olyan dalok legyenek rajta, olyan megszólalású legyen, és úgy legyen rögzítve, ahogy én mindig szerettem volna.”

Erős Attila, a Lord motorja, gitárosa, zeneszerzője szokásos szerénységével lehet a példaképe minden szombathelyen élő fiatalnak.

Akkor is, ha a több ezer koncertlátogató ott a BS-ben, mindörökké csak titok maradhat idehaza, Szombathelyen…

Elvégre, „mi csak szimplán egy normálisan működő zenekar vagyunk”.

VALENTIN NAPOT MINDENKINEK! – éljen és erősödjék…

Mottó: „Valahol olvastam, hogy a tiltott dolgok futótűzként terjednek. Mindazt, amit kigúnyolunk, pillanatok alatt fogják majmolni, s ha valamit nagyon, de nagyon nem akarunk, az valószínűleg hamarosan kötelező lesz…”

…a The Déli Telegraph nyomán:
„Kóstolgassuk, amíg nem késő!
Az idei évtől, februárban, tehát a következő hét elején Európa szerte bevezetik a napi kötelező virág és desszertvásárlást, a 16 – 75 év közötti férfiak körében. Az anyagi helyzetnek megfelelően kiszámolt kvóták szerint, még a szerényebb jövedelműek is kénytelenek lesznek február 14-én a mindenkor előírt, legalább 1 szál virág /szerető programot végrehajtani – mely esetenként kiválthatóvá válik dobozos desszerttel, szív alakú piros plüsspárnával, esetleg a piros plüsspárnát bambán szorongató, fűrészportöltetű teddy mackóval.

Kutatók ugyanakkor megállapították, hogy az ajándékokkal meglepett nőnemű egyedek viszonzási hajlandósága nem mindenkor mutatkozik egyenes arányban a megajándékozók szándékával, így hetek óta kampányolnak a férfiak egyenjogúsága érdekében.

A „Piros Szívecskét a Faternak Is”, tehát a PSFI mozgalom élharcosai egyenesen diktatórikus elemként beszélnek a kötelezően kivetett kvótákról, s úgy vélik, az emberiség történetének legborúsabb időszaka következhet, a boltokat ellepett Valentin Napi csecsebecsék okán. A közelmúltig valóban csak virágcsokrok, piros plüss szívek és azokat magasba emelő medvebocsok, meg persze csokoládék és desszertek jelentették e nap beteljesedését, mostantól azonban úgy tűnik, nincs megállás!

A PSFI pékszövetségi forrásokra hivatkozva kiemelte, hogy a speciálisan, szív alakúra görbített kiflik, szívformára sütött zsemlék és veknik után megjelenő szív alakú pizzák és szívformára préselt hal rudacskák forgataga egyre nehezebbé teszi a vacak kifli formájú kiflik eladását. Holmi hasáb alakú hal rudacska már snassz, kérem! A boltokat meglepő szívecskés pálinkás butykosok mellett szinte kizárólag piros szív formájú mosószerek és macskaeledelek kaphatók a boltokban. Egyes multik megpróbálkoztak a piros szív alakú óvszerek forgalmazásával is…

Az újságok többsége a Valentine’s News címre kereszteltetett, a taxik Valentin szíves mintázattal az oldalukon száguldoznak, s a köztisztasági vállalat munkatársai is piros szívecskés mellényre cserélték a régi megszokott narancssárga förmedvényt. A minisztériumok nevébe sorra beépítették a „Valentin Napi” elnevezést, a vasút Valentin különjáratokat indított, s a rendőrök kis piros szívecskéket osztogatva szondáztatják a konyakmeggytől pityókás sofőröket. Pedig azok csak Valentin desszertet faltak!”

Jó dolog magyarnak lenni!
Miniszterelnökünk nem hiába folytatja küzdelmeit Brüsszel ellen!

Nálunk ez az egész még nem kötelező! Bálint lesz, na!
Bálint!!!!
Hallották, ugye?

Jelmezes muzsikusok a 2017-es Fúvós farsangon

Minden évben nagy érdeklődés övezi a Szombathelyi Fúvós Zenekar munkáját, fellépéseit. Nincs ez másképpen a farsang időszakában sem.

A zenekar jelmezes vidám hangulatú farsangi koncertje előtt teljesen megtelt a nézőtér február 11-én szombaton.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A fellépés ami csinosan igazi megszokott komolyságot mutatott kezdetben, majd a szünet után csapott át igazi bulis karneváli hangulatba.

Ismert dallamokkal, hangzással, jó kedvvel, nagy mosolyokkal szórakoztatták hálás közönségüket a muzsikusok.

Ebből próbáltam kiragadni néhány pillanatot, hogy azok is részesei legyenek, akik erre az estére másik programot választottak.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Az elmaradhatatlan Dorottya bál pillanatai

A báli szezon kellős közepén, a klasszikus és elmaradhatatlan Dorottya bál, az  igazi lendületes, fiatalos bálok egyike.  

Ide ugrottam be néhány vidám pillanatot megörökíteni február 10-én.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A fiatalok pontosan, csinosan érkeztek ragyogó mosollyal arcukon. A programokat nyugodtan, érdeklődve szórakozták végig, majd a finom vacsora elfogyasztása után, megállíthatatlan mulatozásba kezdtek, ahogy az első dallamok felcsendültek a hangfalakból.

A muzsikát Dj. szolgáltatta, és nagyon érezte mire van szükség a felszabadult bálozáshoz.

Néhány hangulatképpel mutatom be a 2017-es Dorottya bál  hangulatát. 

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Solymosi Péter a Bájoló második vendége

Solymosi Péter volt az idei Bájoló második vendége, aki saját verseit és dalait adta elő a Berzsenyi Dániel Könyvtár előadótermében.

Nagy Éva könyvtárigazgató üdvözlő szavai után Boros Ferenc a bevált kérdéssel indított, vagyis honnan jött a zenélés iránti szeretet?

A képekre kattintva további fotók láthatók .

Pétert a bátyja avatta be a gitározásba, de a dalírás már korábban is jelen volt az életében. Már 14 évesen zenélt egy bandában, ahol az emo stílust képviselték. Saját bevallása szerint nem volt sok rajongójuk, mégis lelkesen felléptek mindenhol, ahová hívták őket.  Az első komolyabb megmérettetése 2012-ben, a Csillag Születik tehetségkutatóban volt, ahol bejutott az első 72 helyezett közé. Itt „túlélte Puzsér tüzét”, vagyis nem tántorította el a zenéléstől a kritikus zsűritag sem.  Péter ízlését és a művészetét az 1960-70-es évek magyar zenészei alakították: a Kex zenekar, Cseh Tamás, Másik János, Bereményi Géza. A kortárs zenészek közül Lovasi András és Beck Zoli szövegei voltak hatással rá. Az irodalomból József Attilát említi, akivel a társadalmi kirekesztettsége miatt érez rokonságot.

Péter a szombathelyi művészeti szakközépiskola tanulója volt, textil szakon végzett. Egy ideig Budapesten egy divattervezőnél is dolgozott. Ez az időszak arra volt jó, hogy rájöjjön, mit szeret igazán – a zenélést. Az önismeret fontos számára, a kicsapongó időszaka után már tudja, mit vár az élettől, mik a céljai. Ez a tudatosság, és önreflexió visszatér több versében-dalában is.

A dalírás és a versírás közül előbbit tartja könnyebbnek, mivel ott a gitárral már megteremti az adott dal hangulatát és erre épülhet rá a szöveg. A vers esetében viszont mindezt jól megválasztott szavakkal kell megoldania. A dalai és versei rengeteg töredékből épülnek össze az idők alatt, folyton jegyzetel és képes órákig finomítgatni egy-egy mondatot.  Péter projektje az Örömutca, amiben az eddig megalkotott versek és dalok szerepelnek, egy-egy életszakaszt jelképezve egy ’házba’ szervezve. Az Örömutca színpadra szánt szövegként íródik, de a tervek szerint megjelenhet nyomtatásban, hanganyag és firkák melléklettel is, ami az egész eddigi művészetét magába foglalja majd.

Az est során Péter több versét és dalát előadta, amelyek a magány tematikájától haladtak a boldogság, a párkapcsolat világa felé. Lágy dallamok, érdekes gondolattársítások és természeti képek jellemzik a dalait. Az évszakok motívuma is feltűnik a bemutatott művekben: a télhez kapcsolódtak a gondok, a magány; a tavasz a nyitás, az utazás, a nyár a boldogság, a szerelem érzését hozta magával.

Ezen a februári estén a nyári Balatont is szemünk elé idézte a Legszebb csodám vagy a Balatoni nyár című dalaival.

(Waldinger Dóri írása)

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Így fogyóztak a dédik és a nagyik – száz évvel ezelőtti szuperdiéták következnek

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a fogyókúra mostanság játszik nagy szerepet a nők életében, holott közel egy századdal ezelőtt is már központi kérdés volt ez a hölgyek számára. Erről tanúskodik a Hatvany Lili – a neves írónő – által szerkesztett Ételművészet életművészet című kötet, 1936-ból. A könyv fontos fejezete A diétás konyha orvosi alapjairól szól, Györky Béla dr. a Svábhegyi Szanatórium igazgató-főorvosa írta, szavait hasznos olvasni és megfogadni.

A doktor szerint ugyanis hiába mindenféle krém, púder és festék, ha a nő nem egészséges. A mindennapi külsejű nő is nagyon vonzó, ha csillog a szeme, duzzad belőle az életerő. Viszont ha a nő nincs megelégedve magával és elhatározza, hogy minél gyorsabban, minél több súlyt akar leadni, akkor azt sokszor tűzön-vízen keresztül véghez viszi. Ez a módszer viszont nagyon káros, sőt néha végzetes is lehet az egész szervezetre – figyelmeztet az orvos. Én hiszek neki, különösen, hogy milyen kedvesen ír a „súlyfeleslegről”. Az orvos szerint ugyanis a legtöbb súlytöbblet, amire mi nők panaszkodunk, nem egyéb, mint tartalékenergia, amit a test adott esetben igénybe szokott venni. Vagyis ha ezeket a vélt plusz kilókat, mindenképp erőszakos módon lefaragjuk, hogy megfeleljünk a kor ideáljának, akkor a szervezet ellenálló képessége ellen cselekszünk. No, jó, azért ne nyugodjon meg mindenki, akinek úszógumik nőttek itt és ott, de nagyon fontos, hogy az ideális testsúlyt személyre szabottan kell megállapítani. Vagyis a magasságot, a test arányait, az életkort egyaránt figyelembe kell venni, mértékletesség kell a fogyókúrában – int a főorvos. Györky doktor egyébként tanácsokkal is szolgált a kor hölgyeinek. Mint írja, nagyon fontos a hosszú időre elnyújtott fogyókúra, orvosi ellenőrzés mellett. Titka pedig nincs, az egyetlen egészséges módja a fogyásnak a megfelelő diéta és a testmozgás. Ugye nincs új a nap alatt. :)

A kor fogyókúráira viszont nagyon kíváncsi lennék, hisz az orvos beszél arról is, hogy nem egy módszer vezetett komoly betegségekhez, sőt halálhoz. Egy helyütt megemlíti a főorvos a Schroth-kúrát, amit egy kuruzsló vezetett be, a lényege, hogy a beteg száraz zsemlén és tejbedarán él heteken keresztül. Hmmm, nem túl vonzó módszer. Györky cáfol olyan tévhiteket, hogy a masszázs és a gőzfürdő révén is lehet kilókat ledobni. A sport viszont nagyon fontos, csakhogy a nők az iskola után általában abbahagyják a mozgást, pedig a háztartási munkákkal ez nem pipálható ki – feddi a hölgyeket a főorvos. Ugyanakkor úgy véli, azért mi nők csak módjával sportoljunk, semmiképp se igyekezzünk a férfiakkal versengeni, a nő izomereje ugyanis kisebb és persze az idegenergiával is takarékoskodniuk kell. :)És a diéta? A kor fogyasztódiétáinak alapelve az egyhangúság. A Svábhegyi Szanatóriumban tartanak a betegeknek húsnapot, tojásnapot, tejnapot, gyümölcs és burgonyanapot. És persze van a teljes éhezőnap…Ezeket a napokat hetente egyszer érdemes beilleszteni a fogyókúra idején. Íme, a tippek: húsnapon reggel tea hideg borjúsülttel, ebéd főtt marhahús, uzsonna tea, vacsora papírban kisütött natúrszelet kávéval. Tejnapon joghurt, soványtej, aludttej, tejeskávé és joghurt követi egymást. Tojásnapon egész nap kemény tojást kap a beteg citromos fejes salátával, gyümölcsnapon alma, narancs, körte fogyasztható, burgonya napon pedig 1 ½ kg krumplit osztanak öt részre, persze mindenféle zsiradék nélkül.

Tessék, ki lehet próbálni, ezt orvosok írták fel. :)

(Képek: Velvet, Trendmanó,Dívány)

MINDEN A LEGNAGYOBB CSENDBEN – 45 éves a Lord zenekar!

Azt gondolhatnánk, hogy a holnapi esemény miatt – amikor persze a fél ország Szombathely nevét emlegeti – nekünk, szombathelyieknek is jut egy kevés az előzetes izgalmakból.
Ahogy minden ünnepünk szinte titokban, a kertkapun innen zajlik, ahogy képtelenek vagyunk a nyakunkra hozni egy-egy nagy-rendezvényünkre a távoli vármegyék lakóit, most is ugyanúgy lapítunk! Merünk kicsik lenni!

Amatőrségünkről, meg persze földijeink vidékiségéről álmélkodunk, s ami Budapest legnagyobb koncerttermében zajlik február 11-én este nyolctól, úgy kezeljük, mint ami véletlenül történik – előfordul velünk…

Igen, valaha talán ez lehetett volna a legvalószínűtlenebb álom – egy este a sportaréna színpadán, a vidék zenekarának mohikánjai között! Ez a jelző sem a múltban, sem ma nem cseng rosszul – egy igazi ős rock-csapat elszántsága izzik ma is, amikor a vidékiség küzdelmes állomásait villanthatják fel egy minden bizonnyal teltházas koncerten!

Erős Attila, Pohl Mihály, Gidófalvy Attila, Gyurik Lajos, Apró Károly és Beke Márk a mai napig úgy indul a szombat esti buliba, mint a szombathelyi Lord együttes. Holott a zenekar egyetlen tagja sem itt született, s Erős Attila és Pohl Mihály (Sopron) kivételével valamennyien ma is a fővárosban élnek. Ugyan, mi más erősítené ezt a vidékiséget, a Szombathelyhez való kötődést, mint a helyi rajongók iránti elkötelezettség – ezek a fiúk a mi zenészeink, szombaton mi vehetjük be a legnagyobb budapesti arénát!

A város és annak hivatalos médiái pedig hallgatnak.
Kussolnak, mintha bizony bagatell dolog volna megtölteni a BS-t, elvárni és közös ünnepre hívni tízezer rajongót. Kerestük, mégsem találtuk a nagy, városi beharangozót, azt az elvárható „segítséget”, ami megillette volna a város legrégebb óta működő rock-zenekarát!

(Talán nem minden Lord-rajongó szívének tetsző, mégis le kell írnunk, hogy a zenekart alapító Vida Ferenc közelmúltban bekövetkezett halála kapcsán sem volt képes fejet hajtani a városvezetés – nem akadt megemlékező, kormánypárti városatya, aki méltó módon megköszönte volna Vida és vele a Lord városunkért tett erőfeszítéseit. Ja, persze, azok a legendák az „átkosban” gyökereztek, azokat az éveket kellett volna felemlegetni, amikor a szombathelyiek még teremtettek, nem bambán szobrozva kaptak! Bizony, a május elsejék hangulata összefonódott a Lord koncertekkel, s nehéz lett volna pár nagyobb, kihangosított városi eseményt produkálni a Lord hatalmas erősítői nélkül. A szombathelyi zenekar az ilyen Derkovits lakótelepi rendezvényeken mindig ingyen muzsikált…)

Szombathely lakóinak összefogása már rég láthatatlan!
Ami most van, néhány akarnok klikk mutatványa, akiknek csak azok az értékek értékelhetetlenek, amik Szombathely múltjában gyökereznek.
A mindenáron mindent kitalálni akarók képtelenek megérteni, hogy városunk zenekarának életében az eddigi legnagyobb ünnep zajlik szombaton este a Budapest Sportarénában!

A valaha amatőrként feltörni vágyó zenekar ugyanott és ugyanolyan színvonalon teszi le a védjegyét a nagyszínpadon, mint bármelyik fővárosi banda. Naponta írhattak volna, tudósíthattak volna róluk, hogy az útnak indulók érezhessék a tőlük elköszönők bíztatását.


Amikor, itt, a mi kis blogunkon keresztül a fiúk vállaira helyezzük a magunk szerény kis tarisznyáit, azt kívánjuk, hogy ez a koncert több legyen, mint siker, eredmény – ez a telt házas buli az eredeti Szombathely szellemét viszi el Budapestre. A hatalmas színpadon Erős Attila gitárszólója öleli majd az ország minden részéből özönlő rajongókat, a lassan fél évszázada hűséges lordosok szívét!

Érdemes volna többet törődni az eredeti értékeinkkel! A Szombathelyt, sőt olykor „Szombathelyet” kitalálni akarók pedig barkácsolják nyugodtan kisded játékaikat! A holnapi nap a Lord zenekaré! Köszönjük nektek Attila, Misi, Gidó, Lui, Apró és Beke barátaink! Köszönjük, örökké szombathelyi fiúk!

Isten éltesse a 45 éves Lord zenekart!
A Lord legyen veletek!

Farsangi családi játszóház fánk sütéssel

Az Agora – Művelődési és Sportház igazi otthonává vállt a családi játszóházaknak.

 A farsangi szezont is egy ilyen rendezvénnyel indították február ötödikén vasárnap. 

A képekre kattintva további fotók láthatók. 

Itt aztán ahogy lenni szokott minden előtérbe került ami egy farsangoláshoz szükséges. Bóbita játszóház , fánksütés, kreatív foglalkozások, bohócsapka szélforgó, csörgő, és egyéb saját gyártású farsangi kellék készült egész délelőtt.

Közben az épület más részén, itt a farsang áll bál címmel, táncos dalos műsor fogadta az érkezőket, Áki és Ervin zenés műsorára a kicsik azonnal táncra is perdültek.

Aki mégsem a táncot választotta az pedig a saját készítésű fánkot kóstolgatta. Sok sok jelmezes kisgyerkőc jött ment a hatalmas épületben ezen a farsangi mini bulin.

 A képekre kattintva további fotók láthatók.

Déri Máté – FARAGATLAN(S)ÁG?

Hatalmas fák környezetében, a Kámoni Arborétum kiállító tere, nem is lehetne szebb, stílusosabb, méltóbb hely Déri Máté, Faragatlan(s)ág ? című kiállításának.

Február 3-án nagy volt a nyüzsgés az érdelkődés. Család barátok ismerősök művésztársak tették tiszteletüket a tárlat megnyitó ceremóniáján.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Az Arborétum idei első kiállítása, szép felvezetése az éves rendezvényeknek. Déri Máté figuratív gyűjteményét, 40 év munkáját, fantáziavilágát láthattuk itt szinte megelevenedni.

Mert ezek a fa figurák szinte mind megszólalnak, és mindenki számára más hangon szólnak. Hiszen más szemmel közelednek hozzájuk, ezért más is figyel vissza rájuk. Van akinek egy zsiráf, ami másnak csupán egy kampós végű bot. Máskor egy ülő ember, ami másnak akár egy fóka is lehet. Egy a lényeg, ha rájuk nézünk szóljanak hozzánk. És itt, ezen a délutánon elég nagy volt a hangzavar, úgy hogy biztosan ez meg is történt nem egyszer.

A művész, aki az Őrségben gyerekeskedett, mondhatni faragó bicskával a kezében született. Minden játékot, emléket maga faragcsált már kicsi gyermekként is fából. Így nem véletlen az anyag szeretete, ami a mai napig elkísérte. Néha egy tűzből kikapott félig elégett elszenesedett fadarab adja a legszebb figurát. Hallhattuk beszélgetés közben. A kiállítást Horváth Edéné óvónő, nyitotta meg nagyon kedves gyermekkori emlékét idézve vissza. A kiállítás március 2-ig látható ingyenesen 9.00 – 17.00 óráig

Télbe zárva, időszaki kiállítás a Dési iskolában

Óvodások és kisiskolások munkáiból nyílt tárlat a Szombathelyen a Dési Huber István Általános iskola aulájában. 

Télbe zárva – ezt a címet viseli az az időszaki kiállítás, mely március elejéig tekinthető meg. A kiállított pályaművek annak a kétfordulós megmérettetésnek a gyöngyszemei, melyet ezúttal is az óvodás és kisiskolás korosztály számára hirdetett meg az intézmény.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A kis alkotókat a verseny első fordulójára az intézménybe várták a szervezők, ahol adott idő alatt meseillusztrációt készíthettek. A decemberi, helyszíni alkotást követően aztán a második forduló részeként farsangi álarcokat, maszkokat vártak a szervezők, melyet az óvodában, vagy akár otthon is elkészíthettek a versenyzők.

Az apró kezek munkájából a zsűrizést követően végül február 2-án nyílt tárlat a Dési Huber István Általános Iskolában.

A megnyitón Kiss Péter, az intézmény igazgatója és Márkus Kornélia, a verseny megálmodója köszöntötte a gyerekeket, majd három kategóriában, mintegy harminc díjazott óvodás és kisiskolás vehette át jutalmát.

Az immár hagyományos rendezvényt Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Oktatási és Szociális Bizottsága támogatta.

A meseillusztrációkat, ötletes farsangi álarcokat felvonultató tárlat március 3-ig tekinthető meg a Dési iskola aulájában.

A képekre kattintva további fotók láthatók.