Az Óévbúcsúztató gálahangverseny Szombathelyen, olyan népszerű program, hogy kettő előadással tudta idén kiszolgálni a hallgatóságot a Bartók teremben.
A Savaria Szimfonikus Zenekar szilveszteri fellépését Bíró Péter vezényelte.
A képekre kattintva további fotók láthatók.
A repertoárban igényes, változatos művek csendültek fel.
A két vendég szólista, Mádi Piroska, és Arany Tamás hangján kívül közvetlenségével is lenyűgözte a közönséget.
A szünetben pedig az év végi pezsgőzésre is sor került.
Még nem késtünk le semmit, még nagyon gyorsan megmalacosodhatunk szilveszter estére! Vagyis az új évre, mert akkor túrja elő a szerencsét.
De mivel egy igazi malac sütéséhez rengeteg idő és energia kell (pácolás, forgatás, kenegetés – pfüüühh!), jobb lesz egy egyszerűbbel előrukkolni, amit még a gyerekek is élvezni fognak: a készítéstől az evésig. :)
Csak kedvenc tésztánkra van szükség: ez lehet bolti leveles tészta (leggyorsabb verzió) vagy egyszerű pizzatészta. Vékonyra nyújtjuk, kis pohárral köröket szaggatunk belőle – illetve ezt hagyjuk meg csemeténknek! – majd 1-2 cm-es vágást ejtünk rajta felül és a két kis fület visszahajtjuk. Az orrának a maradék, leeső tésztákból kis kupakkal szintén köröket szaggatunk. A szemnek eredetileg egész borsot írt a recept, de ezt nem ajánlom, ha gyerek is eszik belőle. Inkább aszalt paradicsomból vagy olajbogyóból vágjunk apró darabokat és ezt nyomkodjuk a tésztába. Az orrát egész tojással ragasszuk a nagyobb körre, kenjük le még egyszer a teljes röfit és előmelegített sütőben 10-15 perc alatt süssük készre. Langyosan a legjobb! :)
Minden kedves blogolvasónak BÚÉK! :)
A szombathelyi műjégpályán sem múlhat el 2016 évbúcsúztató jéggála nélkül, és főleg nyomtalanul.
Ezért a ragyogó napsütésben, és kemény hidegben én is kilátogattam a pályára, korit húztam lábamra, és úgy örökítettem meg az eseményeket.
Ez a fajtája a jeges élmények megörökítésében sokak számára nem újdonság, hiszen többször is belém futhattak már a jég szerelmesei. Van mikor Mikulásként, vagy épp egy fura jelmezben találkozhatnak velem itt.
Ezúttal is sokan búcsúztatták az évet a jégen. Erről készült ez a kis összeállítás. Jég veled 2016.
Valahol évek óta tudtam, hogy ez már nem fog összejönni nekem. Nem lepődtem meg a halálhírén, inkább csak úgy a gondolataimban van azóta is. Végigkísérte a fiatal, majd az eddigi meglett éveimet is a zenéje. Kicsit olyan volt, mintha a zenéjével együtt értem volna én is.
Nem szeretném, annyira nem akarom, hogy a könyvesboltokban, zenei és egyéb áruházakban hirtelen az ő plakátjaival, zenéivel legyen minden tele. Lehet, hogy irigylem az érzést, amit volt részem megélni enélkül is?!
Számolja a média, hogy ennyi meg annyi sztár hunyt el idén. Nem tudom, nem számolom, vélhetően az ezt megelőző években is így volt ez. Egy igazi popikon idő előtt elmegy. George Michael egyik magyarországi koncertjén 42 ezren voltunk. Azt hiszem, azelőtt ennyi embert egy helyen egy ember miatt összegyűlni még nem láttam. Fojtogató, furcsa érzés volt, emlékszem. Akkor, azokban a percekben megfogalmazódott, egyben megkérdőjeleződött bennem, hogy vajon az emberi elme alkalmas-e arra, hogy ezt a helyzetet, élményt – hogy őmiatta azon a napon ennyien összegyűltek- feldolgozza.
Másik nap újabb több tízezer ember újabb helyszín…Azt hiszem, nem erre vagyunk programozva, beállítva. Masszív, erős lelki stabilitás kell ezt beépíteni és kezelni. Vajon megvolt-e ez egy olyan embernél, akinek olyan mély tartalommal, érzékiséggel, mondanivalóval megáldott zenei szövegei, zenéi voltak, mint George Michaelnek?
Fogalmam sincs mennyi tehetség kapcsán jött a hír, hogy elhunyt, de valahogy soha nem volt egyértelmű a pontos halálok. Még ha a laikus is tudta, és később kiderült, hogy tudatmódosítók állnak a háttérben.
Sok gondolatatot indított el bennem a zenéje és most a halála.
Tegnap pásztor voltam. A férjem József és szamár, a nagytesó angyal egy baba pedig Jézuska. Napok óta Betlehemről, és a szent családról faggat a négyéves, színdarabot tegnap kezdett írni. Mint Mária tekerte fejére a törölközőt és ringatta a bölcsőt, majd hírt hozott nekem, hogy megszületett a Kis Jézus vigyek neki ajándékot. Előkerültek tehát a legók, gyorsan építettünk is a kisdednek duplóházat.
Este a mesét is együtt hallgatta velünk – szóval családtag lett Jézuska. Apával jókat vigyorogtunk, a kérdések azonban okoznak némi nehézséget. Mert faggat folyton és néha nehéz a korának megfelelő választ kitalálni. Miért épp a Jézuska hozza az ajándékot? És az oviba – ahol ők díszítenek – is ő hozza? Egyáltalán hova fogja tenni nálunk? („Szerintem majd odébb teszi a kukát.”:))
Amióta betlehemes játékokat is látott még több kérdés merült fel benne. Anya: miért Betlehembe mentek Máriáék? Miért istállóban aludtak? Amikor aludtak, akkor szült Mária? És miért épp Mária szülte a Jézuskát? És hogyan jött ki belőle? És miért siettek a pásztorok? Meg miért vittek ajándékot? És ment velük a csillag? Aztán az ember válaszol, és újabb kérdésözönt indít el. Megnőtt a Jézuska is? És mivel játszott? Segített az apukájának? stb.
Már a szenteste koreográfiáját is megtervezte: a család a mamánál vendégeskedik, amíg a Jézuska itthon dolgozik. Aztán természetesen, amikor hazaérünk este, ő lesz a felderítő, elsőként fog berohanni és megkeresni a fát. „Aztán anya, kiabálni fogok, hogy juhéj köszönjük Jézuska!”. Na, akkor remélem véget ér a kérdésözön is. :)
Nem azt mondom, hogy a sima, egyszerű karácsonyi ételsor nem nagy kunszt, de az igazi nehézség akkor adódik a konyhában is – és állítja kihívások elé a háziasszonyt / avagy leányt – ha ételallergiás és/vagy intoleranciás akad a családban, vagy a vacsorára meghívott vendégek között.
Hiszen arra kevéssé gondolhat az ember, hogy 3-4 féle ételsort dob össze (bár ez sem lehetetlen előre főzéssel, fagyasztással), de érdemesebb inkább olyanban gondolkodni, amit mindenki megehet, még sincs erős „diétás” érzete a dolognak.
Az allergiáról mindenkinek van körülbelül fogalma, de nem árt itt is megemlíteni, hogy megkülönböztetjük a jóval gyakoribb intoleranciától, mivel előbbi – anafilaxiás sokk esetén – életveszélyes is lehet, utóbbinak azonban hosszútávon lehetnek durvább következményei. Ezt most tovább nem ragozom, akit érdekel, netán érintett, az interneten mindent el tud olvasni róla.
Nálunk adva van egy hisztamin-intoleranciás családtag (nem képződik megfelelő enzim az ételekben lévő hisztamin lebontásához, ez viszketést, dagadást, bőrtüneteket és egyebeket okoz); van tej-, liszt- és cukormentesen étkező gyerek és vannak olyanok, akik csak simán nem szeretnek valamit: pl. gomba, articsóka nem lehet semmiben. Étolaj, dió, mogyoró szintén kilőve. Erősen szűkül tehát a felhasználható élelmiszer-alapanyagok köre, de nekem, mint gyakorlott „étrendkutatónak” nincs lehetetlen.
Itt azért megjegyezném, hogy némi besegítést el szoktam fogadni, így akár levesből és főfogásból is lehet többféle. Apósom halászléje például kihagyhatatlan karácsonykor, annak ellenére, hogy többen nem fogyasztják, vagy anyósom rakott csirkemelle sem való mindenkinek, akinek viszont igen, nagyon hálás érte – ráadásul az még hidegen is kiváló, mikor éjszaka kinyitod a hűtőt és bár nem vagy már éhes, mégis pár falatot olyan jó bekapni belőle. :)
Szóval idén a következőképpen áll össze a menü. Előételnek egy nem mindennapi, avokádós quinoa-salátát gondoltam. Aki esetleg nem tudja, mi az a quinoa: manapság már sok helyen kapható, Dél-Amerikából származik, ősi inka gabonaféleség, superfood – tehát tápanyagban rendkívül gazdag, magas a fehérje- és ásványi anyagtartalma, ráadásul gluténmentes. Úgy főzzük, mint a rizst, dupla vízben, majd mikor leszűrtük, még 10 percet hagyjuk a fedő alatt pihenni.
Melegen köretként fogyasztható, hidegen salátákba, kásákba rakható. Nyers zöldségekkel, avokádóval, olajbogyóval és egy finom, pikáns, citromos dresszinggel különleges előétel lesz belőle, amiből nem kell nagy adag, csak épp az íze kedvéért egy pár kanál.
Zöldséges quinoa
Az elmaradhatatlan húsleves lesz a következő fogás, borjúcsontból és az ünnep kedvéért fácánmáj gombóccal. A májgombócba is természetesen gluténmentes lisztet használok, amit azonban senki nem vesz észre azok közül sem, akik nem ilyen étrenden vannak. A fűszerezés a lényeg! :)
Húsleves
Főételnek a már bevált aszalt szilvával töltött, szalonnabundába tekert karaj lesz, amihez köretként pasztinákpürét és vajban párolt gesztenyét tervezek. A pasztinák egy méltatlanul mellőzött zöldségünk, pedig fantasztikusan ízletes. Igazi téli csemege, remek alternatívája a krumplinak, s ahhoz hasonlóan nagyon sok ételhez felhasználható. Nem fehérrépa, de rokona a répának. Természetesen nem „rendes” tejet fogok használni a püré elkészítéséhez, hanem rizs- vagy mandulatejet. De így is nagyon finom, már kipróbáltam.
Aszalt szilvás karaj
És hát a desszert. Ez megérne egy külön bejegyzést, ha nem volna már olyan sok „mindenmentes” írás a különböző paleo, szénhidrátszegény és egyéb speciális finomságokról. Mióta jópár cég ráállt az ilyesfajta süteményekhez való lisztek gyártására, már közel sincs olyan nehéz dolga a speciálisan étkezőknek, mint akár 5-6 évvel ezelőtt. Anélkül, hogy reklámot csinálnék nekik, az egyik közülük – amelyik „Éhezésmentes, egészséges karcsúság” szlogennel hirdeti magát (de persze nem csak fogyni vágyóknak való termékekkel) – a legújabb, mindenmentes lisztkeverékeikkel akár bejglit is süthetünk. Én a mákosra gyúrok. Persze lesznek „normál” sütik is, de néhányan azokat majd csak messziről csodálják.
Lehet, hogy sokan elcsodálkoznak ezen a menüsoron, én azonban szeretek főzni, főleg nem mindennapi ételeket. Szerencsére – köszönhetően a rutinnak – legtöbbször sikerrel. ;)
Szombathely Fő terén az adventi vásár utolsó nagy durranása, aranyvasárnap hangzott el.
Kora délután még igazi hideg sem volt, az eső is csöpörészett, miközben a pónilovas kocsikázás tűnt a legnépszerűbb programnak.
A képekre kattintva további fotók láthatók.
Sokan megsimogatták a pici lovacskákat, kicsik nagy örömmel ültek a kocsira, hogy egy kört utazhassanak a vásár területén a különleges járművel.
Közben egyre többen érkeztek, és töltötték meg a színpad előtti területet. Mi is vonzott ennyi érdeklődőt a vásárba? Itt lépett színpadra idén utolsó alkalommal a nagy népszerűségnek örvendő, a múltat sokak számára megidéző zenekar, a Mokka Tribute Band.
A rajongói tábor hamar elfoglalta a legjobb helyeket a színpad előtt. És a buli első pillanattól az utolsóig, ahogy már megszokhattuk, dinamikusan, lendületesen magával ragadta a közönséget.
A technika ördöge ugyan többször megjelent, bepróbálkozott a hangulat lehúzásával, de nem sok sikerrel. Végül igazi nagy csapást szeretett volna mérni a csapatra, az utolsó dal elején, és elszippantotta a fényt és a hangot is.
De a zenekar igazi profi módon kezelte azonnal a helyzetet, ahogy a közönség is vette a lapot. Így a Vándor nem állt meg, a buli záró dala szabadon, hangosítás nélkül is betöltötte a vásár területét.
Karácsonyra hangolódtak a kicsik, és velük együtt szüleik arany vasárnap Szombathelyen az Agora MSH családi betlehemes rendezvényén.
Ünnepi hangulatban, nagyon lelkesen készítették a díszeket kellékeket a fenyőfára.
A képekre kattintva további fotók láthatók.
Gyúrták, formálták, díszítették a mézes kalácsokat. És boldog szemekkel nézték ahogy megsül, és új formát ölt a mézes tészta.
Gyertyát is saját kezűleg készíthettek a vállalkozó szellemű gyerkőcök. E napon a látványról, szórakoztatásról igazi hagyományőrző betlehemező csoportok gondoskodtak. A kicsik tátott szájjal, nagy szemekkel csodálták a maskarába bújt embereket.
Volt aki kicsit megrémült, de a többség nagyon is ismeri az efféle maskarás csoportokat, semmi félelem nincs bennük, és nagyon jól szórakoznak.
Kellemes ünnepi hangulatú program volt ez, kicsit visszafogottabb érdeklődéssel.
Idén is meglátogattam a Fekete István Állatvédő Egyesületet, hogy néhány fotóval bemutassam hogyan telik a karácsonyuk mentett, befogadott állatok között.
Idén szabadban, a telephelyen állították fel karácsonyfájukat, és ez alá gyűltek az adományok.
A képekre kattintva további fotók láthatók.
Adományok amiket az állatbarát emberek hoztak el nagy szeretettel. És itt lehetőségük volt a kutyusokat is megismerni hiszen sok közülük nagytestű, és van olyan is aki nem barátkozik a többi kutyussal ezért őket örökbefogadó napokon nem láthatják.
Itt viszont volt lehetőség megismerni őket is . Az egyesület karácsonyi dallamokkal forró teával forralt borral és finom falatokkal várta az ünnepeket, és a látogatókat. Természetesen ez igazán az állatok karácsonya volt így ők is kaptak ajándékot.
Több örökbefogadott kutyát is elhozott gazdája az állatvédők karácsonyi összejövetelére. Néhány mentett állat a legnagyobb ajándékot is megkapta ezen a napon. Szerető, gondoskodó gazdát, és új otthont.
Tegnap pásztor voltam. A férjem József és szamár, a nagytesó angyal egy baba pedig Jézuska. Napok óta Betlehemről, és a szent családról faggat a négyéves, színdarabot tegnap kezdett írni. Mint Mária tekerte fejére a törölközőt és ringatta a bölcsőt, majd hírt hozott nekem, hogy megszületett a Kis Jézus vigyek neki ajándékot. Előkerültek tehát a legók, gyorsan építettünk is a kisdednek duplóházat.
