Étvágycsökkentő csodaszer, kéznyújtásnyira tőled : az akácvirág

Az ilyenkor nyíló bodza általában elveszi a figyelmet a szintén virágzó akácról, pedig felhasználhatóságát és gyógyhatását tekintve kicsit sem marad el a bodzától. Sokáig én is csak méz formájában fogyasztottam az akácot, de egyszer kellett csak egy virágzó akácfa közelébe kerülnöm, és rögtön magával ragadott az illata.
Szedtem is egy nagy táskával.
Az akácvirágot elsősorban az emésztőszervi megbetegedésekre ajánlják: refluxosoknak csodaszer, mivel csökkenti a gyomorsavtermelést (így étvágycsökkentő hatással is bír), és hashajtó hatása miatt, székrekedés ellen is kiváló. Gyomorégésre tea formájában fogyasszuk, de mivel nyersen is ehető, ezért akár pár frissen szedett virágot is elrágcsálhatunk. Teája továbbá jó köhögéscsillapító. Édeskés íze miatt a gyerekek is szívesen isszák.

A hazahozott virágok nagy részét teának szárítottam le. A leszárítást szellős, de árnyékos helyen érdemes elvégezni, úgy, hogy a virágokat egy rétegben papírra terítjük. Nálunk a hálószobában illatozott, száradt néhány napig. A szirmok bebarnulása megakadályozható, ha naponta többször átforgatjuk a virágokat. Ha már könnyedén morzsolható, akkor teásdobozban, vagy akár dunsztos üvegben jól lezárva tárolhatjuk. Édeskés íze miatt a gyerekek is szívesen isszák.

Pár fürt friss virágot egy kancsó vízbe is beletehetünk, kellemesen édeskés illatú vízért cserébe. Én még nem próbáltam, de a bodzaszörphöz hasonló módon, akár szörp is készíthető belőle.
Nyersen salátákba tehetjük, de láttam már palacsintatésztába belesütve is.

Hagymás kenyér

Polgártársak, véreim, magyar anyák! Ne üljünk fel a sorosista FB incselkedésének, amely nemzetellenes diablo azzal vádolja meg a mi egészségügyünket, amely példát mutat minőségről még a dévaj Brüsszelnek is, hogy nem megfelelően táplálja a hont teleszülő kismamáinkat a János kórházban.

Kép kereng ezen ellenforradalmi fórumon, rajta jófajta magyar kenyér, magyar hagyma, magyar tejszínkrém, és azon élcelődik, hogy mi ilyennel etetjük kismamáinkat, akik teljesítették a Párt felé vállalt legszentebb kötelességüket, és fiút adtak Németh Szilárdnak. Azt sugallják a sátáni képpel, hogy ez nem elég, így vádaskodnak alaptalanul.

Polgártársak! Nem arról van szó, hogy nem tudnánk egyebet is kékszegélyű kistányéron a mi szoptatós kismamáink elé tálalni, nem. Egyszerűen nem akarunk. Több ezer évre visszatekintő, népi táplálkozástudományi megfigyelések alapján, amelyet a „van vöröshagyma a tarisznyába” mutatóval ellátott rigmus is mutat, alaposan átgondolt etetési stratégia ez. A disznóknál is bevált.

Mert nézzük csak, polgártársak! A kenyér, amelyhez a gabnát Szent István aszott jobbjával aratjuk, mily szakralitást is képvisel, mily emelkedettséget, nem véletlenül nevezi azt szíriuszi nyelvünk másként életnek is. Hogy mily verejtékek szükségesek ahhoz, hogy ezt a sajátos kulináriát kismamáink elé tehessük vérrel és izzadsággal, amelyet keményen dolgozó népünk hullat.

Pékjeink fáradságot nem ismerve, s ügyelve, hogy a veknibe patkány, kisegér ne kerüljön, ennen verejtékükkel locsolva hajnal hasadtára elébünk teszik munkájuk eredményét. Az elkészült kincsből pedig, polgártársak, egy egész, nem fél, nem harmad, hanem figyeljetek, egy egész szeletet kap nemzetünk lánya. S mi a köszönet? Az értelmetlen gúny.

Aztán a vereshagyma, polgártársak! És nem is öregen, hanem hamvasan, újkorában, hogy örömmel halljuk képzeletünkben, miként reccsen a húsa kismamáink gyöngy fogsora alatt. Tele e növény jófajta illóolajokkal vitaminokkal, sőt, pektinnel, de még guvertinnel is. Oly erővel, amely féregűzésre, sőt vizelethajtásra is jó.

Hát mi a baja ezzel a hanyatló nyugatnak, hacsaknem az, hogy elirigyli tőlünk. Ezért mondja, a szoptatós anyák kerüljék az erősen hagymás ételek fogyasztását, mert az illóolaj-aromák átmennek a tejbe. Átmennek, és? Egyenest a kisdedek gyomrába, akik így már az első napokban szívják magukba a magyarságot, már öntudatlanul, így válnak bizton igaz hazafikká. Ne higgyetek a Sorosnak, egyetek ti is hagymát hagymával. Ez az egyetlen nemzethez méltó cselekedet.

És hát a tejszín. Nem is csak úgy póriasan, hanem krémmé kavarva. Sőt, bár adhatnánk akár bivaly, kecske, szamár, ló, teve vagy akármi más lábasjószág nedvéből készítve, de mi nem, mi a tehénből csöpögtetjük alá a mennyei folyadékot. Fáradságot nem ismerve dolgozzuk fel krémes eledellé, és nem kenjük meg vele a kenyeret, hanem egy egész tégellyel teszünk a kismamák elé, felkínálva nekik a kenés, mártogatás, tunkolás mérhetetlen szabadságát.

Polgártársak, véreim, magyar anyák! Hát ki tesz, ki tenne meg még ily sokat táplálásotokért? Na, ugyehogy senki más. Látjuk, mily temérdek munka és gyötrelem jár azzal, hogy feltálaljuk e nemes eledeleket, és nem csak kilökjük a kismamát a rétre legelni, hogy zabálj, paraszt! Nem, mi elébe tesszük, s ez a hála. Élcelődnek mirajtunk, támadják vívmányainkat, de mi Isten segedelmével megvédjük ezt is.

Senki, hangsúlyozom, senki nem szólhat bele abba, milyen étket kínálunk nemzetünk frissen szült lányainak. Nem leszünk gyarmat! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! Megazisten.

MI LETT VELED, BORRAVALÓ? – tíz éve háromszáz, ma százötven sincs a nettó…

Ami ma történik a vendéglátással, amolyan utójáték.
Az is lehet, hogy a klasszikus huszonötödik óra.
Ötletelés, agyalás, a leglehetetlenebb helyzetből való mindenáron kilábalás álma – úgy nagyjából erről szól a „kötelező borravaló”.
Abszurd, mint a „békefront” és az ahhoz hasonló badarságok!
Ami eddig az elégedettség fokmérője lehetett, amivel a vendég képes volt kifejezni odaadását és elkötelezettségét, új költségként, megnövekedett kiadásként fog gátat szabni bizonyos köröknek, akik eddig is mérlegelni kényszerültek, mielőtt az önfeledt pillanatokba feledkezhettek volna.

A Balaton környéki vendéglátó egységek indulása is kétséges, a működéshez szükséges minimális, szakképesítéssel rendelkező személyzet annyira elérhetetlen, hogy olykor még a vendégeket is arra kell kérni, hogy becsüljék meg azt a keveset, amit ezek az „értéktelen” emberek nyújtani tudnak.

A bevezetés előtt álló „kötelező borravaló” eredményeként, annak kiagyalói nem kevesebbet várnak, minthogy a már-már működésképtelen, elnéptelenedő szakma maradék képviselői itthon tervezzék a jövőt. Több jusson nekik a magasabb árak révén a bevételből.

No, de valójában, mi az a borravaló?
Ha hinni lehet a történetíróknak, akkor a borravaló eredetileg valóban borra való volt. A bor megvásárlására, beszerzésére kialkudott összeg, a vételár része. A feljegyzések szerint a XVI-XIX. sz. között, bizonyos helyzetekben még törvény írta elő a borravaló kötelezettséget. Az írásbeliség szigorú előírásai előtt még minden adás-vétel csak akkor volt érvényes, ha a felek kezet ráztak, utána pedig áldomást ittak, amit a vevő volt köteles fizetni, és ez minimum egy liter bor árának kellett, hogy megfeleljen. Kézfogás és áldomás nélkül mit sem ért az alkudozás. Az adott szó, a másik tisztelete akkoriban többet jelentett, mint ma egy szignó, vagy éppen pecsét.


A XIX –XX. században, az addigi „törvény” megszűnése után a borravaló funkciója átalakult.
Általában valamilyen szolgáltatás igénybevételét követően, elégedettségünk kifejezésére adhattuk, de már nem bort adtunk, hanem készpénzt. Ennek a legjellemzőbb példája lett a vendéglátásban a fizető pincérnek, a kiszámolt végösszegen felül juttatott összeg.

Még tíz éve háromszáz, ma százötven sincs a nettó… pedig akkoriban többnyire még alapbér sem igazán járt a pincérnek. Talpalt egész héten, jóformán a semmiért, azután szombaton és vasárnap éjszaka megkereshette egy átlagos ember jövedelmének a többszörösét! Ez volt a borravaló, ezért volt vonzó a vendéglátásban dolgozni! Na, ez az, ami mára elfogyott – valahogy a vendégekkel együtt. És valószínűleg ez az, amit nem lehet majd elfogadhatóan kárpótolni a kisajtolt kötelező borravaló összegéből!

A tíz évvel ezelőtt háromszáz bizony ma csak egyetlen módon érhető el, sőt, akár annak többszöröse is – ha a jól felkészült vendéglátós szakemberek a külföldi egységekben vállalnak munkát. Itthon marad a kiöregedett, lestrapált és többnyire holtfáradt személyzet, vagy a zöldfülüek serege, akik a vendégek ölébe öntözgetett fröccsök és levesek hurcolásával tesznek úgy, mintha vendéglátást nyújtanának.

Na, éppen értük fizetünk majd egyre magasabb árakat, pluszban a kötelező borravalóval, de ehhez nem ritkán még a mosdóhasználati díj, meg olykor a ruhatári forintok is a vendégek kedvét veszik el!

Egyszerűbb lett volna az egészet egy sima adóként bevezetni! Ahhoz szokott a magyar vendég! A borravalót pedig jobb lesz elfelejteni, mert ami a pincér zsebében marad, lassan szódára sem lesz elég!

Apa, kezdődik!

Maga a minden bizonnyal szeplőtelen, ezen kívül rohadt sokat is érő überminiszter, összefoglaló nevén Lázár János járult a magas hatóság elé, amely aktus folyományaként a Polt cirkusz hirtelen felébredt téli álmából, és legott nyomozást rendelt el különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt a Welt 2000 Kft. ellen.

A hirado.hu, amely a Kunigunda utcai házimozi testvérlánya, pedig rákapott a neki rendelt koncra, és megszületett az „ügyet” majd kísérő vezérmotívum, amely így hangzik: „Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt és feleségét, Dobrev Klárát is érintő”. S ezután már akármit mögéje, eléje lehet tenni. De, hogy úgy kétnaponta halljuk majd, az hétszentség, hiszen vészesen közelednek a választások, és a konzultációjuk is véget ért.

Ugyanígy életre kelt az eddig tetszhalott Budai Gyula is, aki szerint „az előzetes teljesítés, a közbeszerzés kijátszása és a metrókocsik előzetes engedély nélküli legyártása mind azt feltételezik, hogy előre megállapodott szereplők voltak, a beruházás körül bábáskodó SZDSZ-MSZP városvezetés a saját haszna érdekében valósította meg azt.”

Itt tartunk hát megint. A szavazóbázis ébren tartása érdekében életre kelt a rendszer egyik – persze melyik nem az – legaljasabb technikája, amelynek végén vezetőszáron lehet majd mutogatni mindenféle mókusokat a tévéjükben. Hogy később, ki tudja mikor, de mindenképpen 2018 tavasza után majd felmentő ítéletek születnek, azt ki nem szarja le, magunk közt szólván.

Hogy más példával ne éljek, 2013-ban Simon Gábort is úgy sétáltatták, mint valami cirkuszi medvét, és most, négy év után sincsen semmi sem, mutatja a módszer lényegét. Pedig Simon még lehet szaralak, de, hogy Dobrev Klára nem az, az is ziher, és mondom ezt annak ellenére, hogy nem ismerhetem. Viszont a férjét, a Patásfletót meg alaposan, és közelről.

Bizton állíthatom, lehet, hogy bohóc, lehet, hogy elbaszta, de a kisujjában több ész van, mint a Németh Szilárd vonulatnak, valamint, hogy a zsebében meg több gerinc és tisztesség, mint a Rogán Antaloknak, az is teljesen bizonyos. Mégis ő a Sátán egy személyben Igaz, már vetélytársai is akadnak, momentumosok, Gulyás Márton, egyebek, akik friss húsok a piacon.

Csak akad majd köztük valaki, akit mutogatni lehet a kameráknak bilincsben, mint aki élve megette a saját anyját. Ez itt a koncepciós perek kies világa azzal az abszurddal, hogy nincsen előre megírt ítélet, mert nem is lehet, a hangsúlyok eltolódtak a sugallás felé, ami médiától átitatott korunkban éppen elég. A prolinak meg lehet mutatni, ő lopta el a kabátot, és kész is a tudatmódosító. Egy egész ország gágogott évekig a Libajnainak. Ki törődik ma már vele mi volt az igazság?

Így lesz ez az elkövetkezendő rohadt hosszú évben, csak szólok, mielőtt majd nagyon elkezdenek csodálkozni a népek, hogy ezek ilyen gecik? Ilyenek, a Simicska is megmondta, és ő csak tudja, csupán immár a szopóroller másik oldaláról. Hogy amúgy ezt az egész mostani bagázst kéne a manézsban mutogatni, azt is tudjuk. Viszont annak csak később jön el az ideje.

A MEGSÉRTETT TEKINTÉLY – de jó lenni Simicska Ádámnak!

Őszintén mondom, nagyon irigylem Simicska Ádámot!
Irigylem, mert írásos dokumentuma van arról, hogy kizárták, s még megfelelő indokokkal is sikerült alátámasztani ezt a rendkívül komoly döntést!

A történet lényege, hogy a kormánypárti sajtó egy szép napon úgy vélte, éppen Simicska Lajos fia lesz a befutó egy jó kis, zsíros, jobbikos parlamenti zsöllyére – mely felvetésre Ádám nemes egyszerűséggel volt bátor kijelenteni, hogy ő bizony a jelentős hagyományokkal bíró (sic!), nagy múltú, fidelitas nevű ifjúsági kormányszerv tagja, s mint ilyen, nyilván nem pályázhat az ellenzéki párt ülőhelyére.

Nem áll módjában egy seggel két lovat megülni – ha így pontosabban értelmezhető!

No, lett is az okfejtésből jó nagy perpatvar!
Kapkodták magukat ezek a derék fideliták!
Mert nagy hiba volt, hogy ők bizony elfeledkeztek a nagy geciző csemetéjének élő párttagkönyvéről.
Ugyan, hogy is fordulhatott elő, hogy a fidesz egyik alapító tagjának, –
évtizedeken át életben tartójának – fia nem záratott ki abban a pillanatban, amikor derék édesapja tömören és velősen a világ tudomására hozta az ő príma kis „őszödi beszédét”? Mert Simicska rövid értékelője, mely szerint Orbán egy geci, lassan még a néhai Ferenc miniszterelnök történelmi mondolatát is fölülírja…

A nagy fidesz kisfidesze osztott és szorzott, aztán a mai napon pont került e kényes ügy végére, melyről Simicska Ádám maga számolt be közösségi oldalán.
Megírta korholmányát a nagy Böröcz László, alápödörte azzal a leendő miniszteri gyötrelménnyel, ami valószínűleg az ő nemes aláírása, s ezzel Simicska Ádám megszűnt fidelitának lenni. Jajj, jajj, jajj…

Az indoklás sikeredett a legtökéletesebbre!

„Panaszolt véleménnyilvánításai, nyilatkozatai tartalma alapján az Elnökség megállapította, hogy magatartásával megsértette a Fidelitas és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség tekintélyét, jó hírnevét és az Alapszabályban foglaltakat. Megsértette egyúttal a Szabályzat 6.§ (2) bekezdését, mely szerint a közösségi médiumokban történő véleménynyilvánítás során a tag köteles a Fidelitas alapelveinek és jogos érdekének következetes képviseletére és érvényesítésére.
Fentiekre tekintettel a kizárás alkalmazását az Elnökség indokoltnak találta.”

Őszintén mondom, nagyon irigylem Simicska Ádámot!
Irigylem, mert írásos dokumentuma van arról, hogy kizárták, s még megfelelő indokokkal is sikerült alátámasztani ezt a rendkívül komoly döntést!

Utóirat:
Jómagam, nyilván több évtizede sértegetem magatartásommal a fideszt, közösségi médiumokban próbálom – állítólag – rendre és következetesen lejáratni a meghasonlott és egykori önmagával gyökeresen szembe fordult szervezetet.
És semmi, de semmi nem történik…

Na, ezért irigylem ma Ádámot és az Édesapját!

FACEBOOKOS ISMERŐSÖK, MOCIBŐGETŐK, ÉNEKES VILÁGSZTÁROK STB. – amúgy papok…

A világ minden kincséért sem gondolnám, hogy egy papot faarccal, a maga zárkózottságában, no meg reggeltől estig reverendában kell elképzelni!
Ők is hús-vér emberek – egyre inkább mutatják és hangoztatják is ezt!

Nem múlhat el úgy hét, hogy ne szóljanak hírek egy-egy főtisztelendő legeslegújabb akciójáról, hóbortjáról, vagy éppen attrakciójáról.

Ki ne emlékezne szívesen az első hírekre a rédicsi guruló lelkipásztorról? A gördeszkás pap azóta ünnepelt sztár lett a világkiállításon – igaz, csak a szlovén sátorban…-, most pedig hatalmas iramban deszkás pályát és múzeumot épít, így gondoskodva a további világhírről… Most éppen Székelyhídra hivatalos, Böjte Csabához megy vendégségbe…

Egy paptestvére a közelmúltban mutatta be kiváló énektudását, amikor egy esketés kapcsán élőben nyomta a Hallelúját – persze, a leginkább annak könnyűzenei változatát! A siker nem maradt el!

A napokban még őt is felülmúlta egy reverendás pacsirta, amikor elindult, sőt meg is nyerte az ukrán Voise-t! Az ő készülő lemeze nyilván világsikerre számíthat – nem tudni ugyanakkor, hogy neki is szembe kell-e találkozni a végtelenhosszú, üres padsorokkal a vasárnapi szentmisén?

A szent emberek amúgy imádnak motorozni, méretes szörnyetegeikkel a templom előtt pózolni,

s ha úgy adódik, még film is készülhet róluk, amiben ecsetelik, mennyire élvezik a száguldást… a pálinkafőzést, és igen, olykor még a szerelem is megérinti a szívüket…

Ahogy ez történhetett az általunk többször is bemutatott Róbert Atyával, a híres neves, fürjeket nevelő főtisztelendővel, aki mostanra csak egyszerűen Robi apuka lett, három gyermekét boldogságban nevelve…
Korábbi írásunk: http://revolucio.blogin.hu/2016/04/14/robert-atya-furj-farmja-szombathelyen-kopogtat/

(…)
Végül egy igazi gyöngyszem!
Ha jártál mostanában a szombathelyi belváros egyik – persze csak a közelmúltig – legforgalmasabb területén, bizonyára magad is elcsodálkoztál! Kaotikus állapotok, teljes közlekedési káosz jellemzi a Berzsenyi tér, Széchenyi és Szily János utca – vagyis a nagytemplom! – környékét. Vállalkozások sora került a tönk szélére, hivatalok, rendelők vendégei és betegei kénytelenek naponta megszenvedni, akadnak vendéglátó egységek, melyek már lehúzták a rolót, s az idősek élete szó szerint megkeseredett az elviselhetetlen por és mérhetetlen zaj okán. SEBAJ!!! ( Bár az idősek leromlott életminőségéről már volt szerencsénk írni az épülő Haladás stadion kapcsán is – ott sem igazán érdekelt senkit e felvetés…)

Persze, mindenre lehet legyinteni, tudományos magyarázatokkal élni, meg a közösen vállalandó áldozatokra hivatkozni – ami sok az sok! Jó lenne már túlesni az egész felforduláson és persze meglepődni, milyen további bénulást okoz majd a végállapot! Vitatkozni ugyan nem érdemes a már eldöntött tényekkel, de mostantól a mozgásukban akadályozottak jobb, ha elköltöznek Szombathelyről – itt a séta birodalma lesz minden talpalatnyi hely, akinek kocsija van, jobb, ha már a peremkerületekben leparkol!

De ugyan, minek ez az egész??? Bizonyára mindenféle számítások és kalkulációk születtek már korábban arról, vajon mit eredményez az újabb több ezer négyzetméternyi kockakő, vajon miért is kellett megszabadulnunk árnyat adó fáktól, miért volt fontos, hogy a megyeháza és az egyetem előtti térség sétatérré változzon… Azt nyilvánvalóan csak kevesen tudják, vajon miért is volt szükség erre a hatalmas rekonstrukcióra?
Még jó, hogy az interneten böngészve, egy mindenhez a legmagasabb fokon értő személy – természetesen egy katolikus plébános…- oldalán szinte egyszerre mindenféle kérdésünkre magyarázatot kaphatunk!

Mert ki ne tűnődött volna el, vajon, miért is kellett felborítani az eddig jól megszokott és így is csak szűkös parkolási rendet, miért kell szinte ellehetetleníteni bizonyos területek működését? Vajon, mért volt szükség a több száz esztendővel ezelőtti forgalmi viszonyokra jellemző „üres térség” létrehozására? Nos, a válasz mellett még azt a fontos kérdést is megválaszolja a „szaki”, hogy vajon, miért is nem akaródzik Ferenc pápának új püspököt kinevezni Szombathely élére. Ezzel összefüggésben ismét megerősíttetünk abban a tudásunkban, mely szerint Veres püspököt „érdemei elismeréseként” vezette a szentatya a fővároshoz kissé közelébb… A gondolatfűzés megfelelően csavaros, bájos a serteperte a püspökszentelés ürügyén, tehát, kéretik kissé lassabban végigolvasni és eltöprengeni:

„Mára megértettem, hogy miért késik az új szombathelyi püspök kinevezése. Most is a Szentatya gondoskodó szeretete nyilvánul meg.
Amikor Veres András püspök úr Győrbe került, maga nyilatkozta, hogy a Szentatya gondoskodó szeretete nyilvánult meg abban, hogy Győrbe helyezte, ugyanis mint a Magyar Püspöki Konferencia Elnökének így könnyebb megfelelni, mivel lerövidült a távolság Budapest irányába Győrből.
Most megint a Szentatya gondoskodó szeretete nyilvánul meg, miszerint tudomására jutott bizonyára, hogy nagy építkezés és szépítkezés folyik a székesegyház és a püspöki palota előtti téren. Nos ilyen körülmények között nem lehet püspökszentelést végezni a székesegyházban. Hol parkolnának a meghívott méltóságok, vendégek? Az egy évvel ezelőtti figyelmessége nem lankadt a Szentatyának. Gondolom most a Szentatya kivár.”

Ennyi a tudományos magyarázat. Ezért hát a végeláthatatlan felfordulás, melynek végén nyilván püspökszentelés is lesz Szombathelyen! Tán még Ferenc pápa is újból ideígérkezik, akár Hende meghívásának eleget téve…ugye? Csak győzzük kivárni! A Szentatya megrendelte, az EU megfinanszírozta, hős városvezetőink rábólintottak, mi meg csak várakozzunk békésen és szájtátva! Ez is igen rendjén való a segítés, meg persze Szent Márton városában…

Amúgy ismételten hangsúlyozzuk, hogy a fenti idézet egy főtisztelendő, naná, hogy egy katolikus pap facebook oldalán található, ahol néhány jópofa képecske is megtekinthető – a lábaik helyett püspökeinek fejét mosó – Ferenc pápáról… sok más egyéb, válogatott locsogás mellett!

Kis esti elfoglaltság, némi szórakozás a plébinek is jár… ugye?
A hívekből ismerősök lesznek, gyónás helyett lájkolnak, s ha tanúságtételre készülődnének, ott a hely a kommentek között…

Ámen!

Kósalajosok és más hangalakok

Nem a mondat, nem a tartalom, ami nincs, és amely a némethszilárd betűsorral jelölt organizmus mélyiből előbugyog, hogy kihívom egy birkózómeccsre, ha van kedve, aztán leülünk tárgyalni. Hanem a tempó, hogy gyere ki, ilyenek, akárha valamely falusi búcsú szaros budija mellett hullámzanának a dolgok, olyan itt.

És akkor rájöttem, hogy mi mozog bennem, mint a lét türelme, hogy nem a düh, nem a lázadás már, mert ez immár felesleges. És nem is a tanáros tempó, hogy elmesélem, mért vagy hülye fiam, mert nem érti, föl nem foghatja, lepörög róla, bambán bámul, vigyorog és vicsorít.

Hanem az undor. Az ösztönös, génbe kódolt roguentini öklendezés, amikor a beleivel gondolkozik az ember, mert ez az egész kupleráj egy lila nadrágtartó, szaros, vizes papír vagy göcsörtös fa. Egy calvadost, gyermekem! Megy ez fiúk, még darabig, aztán vége lesz, és úgy tetszik, az csúnya lesz.

Midőn némethszilárdok, kósalajosok és más hangalakok teljesítik a beléjük kódolt parancsot, és nem azért, mert meggyőződésük, és már nem is csak azért, mert lopni muszáj, hanem az erősebb kutya ököljogán, amely csak a csordájában, az övéi közt bimbózik, idáig züllöttünk nagy igyekezetünkben.

A spirál rég önmagába fordult, és minden egyes tüntetés, az összes érv csak még egyet teker rajta, s amint egyre világosabb szavak hallatszanak el, úgy bukik elő belőlük egy újabb mélység, hogy tárgyalunk, persze, csak gyere ki te takony, liberális állat, vedd a karikás ustort, oszt nézzük, ki a faszagyerek.

Mint alvadt vérdarabok pörögnek le róluk a szavak, csak az ököl a tiszta beszéd, s ha ettől az ember okádva aláfordul, akkor nem férfi, hanem Tajgetoszra való bölcsész, ahonnan majd a melós alapú társadalom olajtól iszamos kezű hóhérai taszajtják alá, miközben böfögve törlik meg pörküttől zsíros pofájukat, ahogyan a vezérürü, dagadt angyalkám.

Sivár életünk mindennapjain így hordoz bennünket az idő, amely lassan elszivárog, és nincs alku. Lehetett volna más, és mégsem az lett. Valamikor a születéskor volt néhány kósza, ihletett pillanat, csak hát fölbuktak az árból az y-végűek, jött a bocskai, a zuram, a bátyám, és abban a szétcseszett pillanatban lett vége az egésznek.

Ez, ami most itt folyik, már a végjáték. Kiteljesítése az antalli bűnöknek, és Soros vétkének is, aki a saját csecsén hizlalta ide nekünk ezt a disznót, és már minden hiába. A csuhások fölálltak a térdre imához után, és míg a Lőrincek az ország egyik felét viszik el, ők a másikat, és fogy a levegő, és nő a baj, hámlik le a vakolat.

És már minden mindegy, gyí lovam, gyí betyár, megy ez fiúk, fokozzuk a tempót, míg el nem fehérül a száj is. Aztán nosza, gyere ki, ég a házad ideki, meg vasvillát, vasvillát, hadd szúrjam keresztül! És akkor csönd lesz végre. Kurva nagy, halálos csönd. Míg el nem kezd az eső cseperészni.

10+5 szuper élelmiszer, ami nem maradhat le a bevásárlólistánkról

Olyan élelmiszereket gyűjtöttünk egy csokorba, amelyeket bátran fogyaszthatunk, mert nemcsak finomak, de egyensúlyban tartják a hormon-háztartásunkat.

Nem kell hosszasan ecsetelnünk, a félkész ételek, a samponok, sőt még az illatosított gyertyákból kipárolgó vegyi anyagok is mennyire károsíthatják szervezetünk hormonháztartását. Az egészségtelen hormonszint nemcsak túlsúlyhoz vezethet, de növeli a kockázatát annak, hogy testünket rákos és egyéb krónikus betegségek támadják meg.

5 jó tanács, amit érdemes betartani:

  • minimalizáljuk a cukor és édesség fogyasztását
  • kerüljük a gyorséttermi, félkész, instant, tartósítószert és adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket
  • tejet és tejterméket csak megbízható forrásból fogyasszunk, amely nem tartalmaz sem xeno-ösztrogént, sem növekedési hormonokat (házi és biotej)
  • Ne fogyasszuk el az állatok (hús és hal) zsírját, hanem a tiszta, zsírmentes húst részesítsük előnyben. Lehetőség szerint vásároljunk bio illetve házi húst.
  • napi táplálékunknak kb. így kellene felépülnie:
    • 40% zöldség (ennek minimum fele nyers)
    • 10-20% hüvelyesek, magvak
    • 10-20% állati eredetű táplálék
    • 20% jó zsír
    • 10-15% friss gyümölcs
    • 10% gabona

Most pedig következzék a 10+5 szuper étel, ami nem maradhat le a bevásárlólistánkról:

  • Brokkoli

A káposztafélékhez hasonlóan gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban, értékes vegyületekben és fontos növényi rostokban. A benne található úgynevezett fitovegyületek gátolják a pajzsmirigy túlzott hormontermelését.

  • Vörös bor

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003-ban közzétett dokumentumában a mértékletes alkohol(vörösbor)fogyasztás jótékony hatásáról ír a koszorúér-megbetegedések megelőzésében. Lecsökkent ösztrogénszint esetén is jótékony hatású, a középkorú nőknél például menopauza tüneteinek jelentkezésekor hasznos lehet a fitoösztrogénekben dús vörösbor mérsékelt fogyasztása.

  • Extra szűz olíva olajAz olívában található alfatokoferol a természetben előforduló legfontosabb E-vitamin. Ez a bőr számára a leghasznosabb antioxidáns. Gyulladáscsökkentő hatása is jelentős. Csökkenti a magas vérnyomást és a vér zsírtartalmát, valamint a koleszterinszintet. Segíti az emésztést, óvja a gyomornyálkahártyát, semlegesíti a fölösleges gyomorsavat. Javítja az epe működését, megakadályozza a kövek kialakulását. Erősíti és védi a májat. E-vitamin-tartalma óvja az agyat és az idegeket a korai öregedéstől Javítja a csontsűrűséget, felnőttkorban is. Csökkenti az ízületi fájdalmakat, antireumatikus hatása bizonyított. Csökkenti a bőr gyulladásra való hajlamát. Gyógyítja és fertőtleníti a sebeket. Erősíti az izomzatot. És így tovább…
  • Avokádó

Egészséges zsírokban gazdag étel, aminek segítségével a szervezet könnyebben tudja befogadni és felhasználni a tápanyagokat. Az avokádó magnéziumot, káliumot, rostot, folsavat, E-vitamint és B-vitaminokat tartalmaz, amelyek mind összedolgoznak, hogy fenntartsák a hormonegyensúlyt.

  • Alma

Az egyik legegészségesebb gyümölcs, de megpucolni szigorúan tilos! Mossuk csak, de azt alaposan. Ugyanis a fontos vitaminok leginkább az alma héjában és közvetlenül alatta tárolódnak. A héj ráadásul a gyorsabb emésztést is elősegíti. Egy közepes méretű pucolatlan almában 8,4 mg C-vitamin, 98 Nemzetközi Egységnyi (NE)  A-vitamin  és 4,4 g rost van, míg egy azonos méretű pucoltban ez a mennyiség már jóval kevesebb: 6,4 mg C-vitamin, 2,1 g rost és 61 NE A-vitamin található. Magas számban tartalmaz kvercentint is tartalmaz, ami egy flavonoidvegyület.

  • Chia mag

Nagy arányban tartalmaz fehérjét, omega-3 és omega-6 esszenciális zsírsavakat, továbbá magas, mintegy 18-30 százalékos rosttartalmának köszönhetően fontos szerepe lehet a napi ajánlott rostbevitel biztosításában. Viszont épp emiatt magas túlzott fogyasztása emésztőrendszeri problémákat idézhet elő. Ennek okán napi 15 grammnál nem szabad többet ennünk belőle.

  • Természetes, nem génkezelt szója

A nemzetközi kutatások szerint szójában gazdag táplálékot fogyasztó vidékeken, például Kínában ritkább az emlőrák, a prosztatarák enyhébb lefolyású, kevesebb a béldaganat előfordulása is. A fitoösztogéneket tartalmazó élelmiszerekről – szója, lenmag – kimutatták, hogy jótékony hatással vannak az érfalakra, csökkentik az érelmeszesedést és az ezzel járó szövődményeket.

  • Lenmag

Magas rosttartalma segíti az emésztést, és elősegíti a teltségérzetet. Ez a magas rosttartalom továbbá hatékonyan csökkenti a koleszterinszintet, omega-3 zsírsav tartalma rendkívül hasznos a szív egészségének megőrzése szempontjából.

  • Gránátalma

Egy kiváló gyümölcs, ami nagy mennyiségben tartalmaz flavonoidokat, amelyek segítenek a hormonegyensúly fenntartásában.

  • Hajdina

Szuper vitaminforrás: a B vitaminok közül a B1, B2,B3,B6,B9 az  E vitamin is megtalálható benne. Élettani hatása is nagyszerű az antioxidáns hatású flavonoidok és rutin tartalma miatt. Alkalmazzák magas vérnyomás ellen mint gyógynövényt. Magas rosttartalma miatt kiválóan hat a bélrendszerre székrekedés és egyéb vastagbél betegségek esetén. Ásványi anyagaiban gazdag:réz, foszfor, kálium magnézium, kalcium, rutin, jód,mangán szelén,króm, fluorid, szilícium,molibdén, titán, nikkel, vas,kobalt, cink.

+5

  • Tiszta víz
  • Áfonya
  • Fahéj, gyömbér
  • Zabpehely
  • Joghurt

 

 

A képek forrása: pixabay.com

A témáról itt olvashat bővebben:  http://www.rodalesorganiclife.com/wellbeing/hormone-balancing-foods/slide/6

 

Három ebéd (szociográfia)

Part. 1./ Miközben az ország első számú embere – aki csak érettünk él – betért egy lakótelepi étterembe, amelyet előzőleg féregtelenítettek és bombamentesítettek, a panel alatt sátrat vertek a tévéstábok, és alkalmi árusok telepedtek meg. Eközben pedig első számú segítője asztalterítőből partedlit kanyarított a kedves vezető tokája alá a népiesch hatás kedvéért. A műalkotás, amely emberünk ebédjét ábrázolja, gyermeki lelket mutat. A szemek az ételre koncentrálnak, a partedli is a helyén van nagyon, csupán a két kis fülecskét nem látjuk, amint a fenséges nyakhoz rögzítették a textilt. Valószínűleg az ingnyakba gyömték. A pörkütt bőséges, köret alig mutatkozik a tányéron, a húsételt alaposan ellátta erős paprikával a munkás kéz. Villát is használ a beteg, kést nem adtak neki, ezért csupasz baljában nyugszik az ubi. A környezet egyszerű, magyarosch, a háttérben egy nőnemű választópolgár mutatkozik, a kevlárt a partedli jótékonyan eltakarja, viszont TEK és harci jármű nem látszik a fotón, mindettől bukolikus báj terül szét a képen. Az ingujj föltűrve, ahogyan hősünk nekiveselkedik a föladatnak. A stábok ezt az idillt kiküldik az éterbe, és magyarságunk böszmébbik, ámde kisebbik és hangosabbik fele egyből elalél, és rohan a fülkébe forradalmárkodni. Röhögni ér.

Part. 2./ Midőn országunk másik embere – aki majd érettünk él -, és aki ezt az elsőt igyekszik leváltani, betér egy pesti kisvendéglőbe, amelyet nem féregtelenítettek, bombákat meg nem raktak oda, mert minek, a kertek alatt nem települnek meg alkalmi árusok, és stábból is csak egy van, hogy diabolikus voltát megmutassa magyarságunk böszmébbik, ámde kisebbik és hangosabbik felének, hogy hitében őt megerősítse, semmi különös nem történik. A másik ember nem gyöm partedlit a füle mögé, hanem csak úgy van. Az utcára pakolt asztaloknál foglal helyet a vendég, a kép nem népiesch, se nem magyarosch, látszik rajta a Soros keze. Míg az ország első számú embere magányosan zabál, ez itten ketten van, és láthatóan konspirál. A tudósítás szerint nem ez a botrány, hanem, hogy mi várható egy olyan alaktól, aki Budapest egyik legdrágább éttermében bukott le, holott az árakat nem közli a hívekkel. Itt az állítás önmagáért beszél, mint úgy általában, ahogyan máma a propaganda működik. Ettől elalélva magunk a képen migráncsokat is föl vélünk fedezni, akiket ez a másik ember az asztal alatt a tenyeréből etet, és látszik, hogy titokban patája van neki. A tudósítás szétterül az éterben, és az ország nagyobbik, ámde halkabbik fele az asztal alá esik a röhögéstől nagy kínjában.

Part. 3./ Amikor az ország egyik embere – özv. H. J.-né – a tízmillióból, akiért/ből ez az első jelenleg él, a másik meg majd szeretne, ebédhez készülődik, csak a Blöki van féregtelenítve, és kerti budi mellett várja majd a terített asztal, viszont addig meg is kell főzni. Az ország egyik embere tehát szertenéz a nagybüdös spájzban. Az egyik sarokban talál egy marék sárgaborsót, ami életet majd fokhagymával készít el, szerencsére zsír is akad a bödön alján (mázli). Fölteszi ezt a kibaszott borsót, és addig rotyogtatja, míg fölismerhetetlen massza nem válik belőle. A szalonna bőrét már tegnap megfőzte feltétnek, így már csak annyi a feladat, hogy első fogásnak magyarosch köménymagos levest kreáljon, amibe a száraz zsemléből pirít népiesch kockákat, hogy tartalmas legyen. Amint készen van a nagy mű, kiviszi a menüt a budi mellé, mert már csirpolnak a madarak, elmondja magában az asztali áldást, és fogatlan szájához emeli a falatokat. Végezvén az ötszáz michelines tobzódással a maradékot a féregtelenített Blöki elé önti, aki majd ettől lesz anyahordozó. Stábok őtet nem kísérik, csak leveleket kap, hogy állítaná meg Brüsszelt a göcsörtös hátával. Ennyi figyelem jut rá, mert ő nem Bözsi, hanem Jolán, hogy bassza megazisten! Érzelmi reakciót ki-ki a gusztusa szerint produkálhat.

Németjuhász kutyák találkozója és versenye Kőszegfalván

Kutyaugatástól volt hangos a Kőszeg melletti kis település Kőszegfalva. Ide várták nagy létszámban a Németjuhász kutyákat kicsiket nagyokat gazdáikkal oktatóikkal.

A nemzetközi találkozóra, bemutatóra, kiállításra 120 előzetes nevezés jelentkezés érkezett.

A képekre kattintva további fotó látható.

Az egész napos rendezvényen alaposan szemrevételezték a állatokat a szakértő szemek.

És természetesen a megérdemelt díjazás, a büszke tekintetek, a hálás farok csóválás és ugrálás, játszadozás sem maradt el. A szakmai kifejezések említése helyett beszéljenek most a képek.

A képekre kattintva további fotók láthatók.