Szerző: Jucus

Hétfő reggel – hideg tavaszi nap, az óra nem csörgött, a gyerek nyavalyog, nem találod a harisnyádat, ráadásul az autó sem akar indulni?
Mindenkinek lehetnek rossz napjai, mikor beterít a stressz és látszólag semmi sem sikerül.
Ilyenkor kell nagy levegőt venni és megnézni ezt a fotógyűjteményt és jól kinevetni a saját bajunkat és más pechszériáját! Az érzés, hogy nem vagyunk egyedül, máris kicsit jobbá tesz mindent.

Itt van néhány ember, akiknek szintén elég vacak napja van, nem gondolod? :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ugye hogy sokkal jobb már? :D

forrás: providr.com

Akit komolyabban érdekel a gasztronómia, azon belül is a sütemények világa, biztosan hallott már a francia Cédric Grolet-ról, aki 2016-ban elnyerte a legjobb cukrász címet. Ha valaki mégsem tudja kiről van szó, a legjobb módja megismerni, ha megnézzük a Rubik kocka tiszteletére készített süteményeit:

Ezek a tortácskák – bár műalkotásként is megállnák a helyüket, egytől egyik ehetők!

A Rubik kockák (és az egyéb desszertjei is) rendkívül nagy pontosságot és odafigyelést kívánnak meg a cukrásztól, aki újra és újra bebizonyítja, hogy nem véletlenül nyerte el a megtisztelő “legjobb” címet szakmájában.
További képeket láthatunk a séf Instagram oldalán: https://www.instagram.com/cedricgrolet/

Forrás: boredpanda.com

 

 

A világot bejárta már ez a néhány fotó,  melyeken egy 11 éves török kislány látható, akik kecskéket őriz, sokszor távol az otthonuktól.

Nemrég észrevette, hogy az egyik nőstény elleni készül.  Tudta, hogy kint a szabad ég alatt, a hegyek közt túl hideg lesz az újszülött gidának, ezért hazahajtotta a többi állatot, két hátizsákot vett magához és visszament az anyáért és az időközben megszületett gidáért.

A hátizsákokba pakolta őket, az egyiket maga vette fel, a másikat a kutyára tette és így mentek haza.

A fotókat a lány 15 éves bátyja készítette – már otthon. A képek gyorsan elterjedtek, a kislányt hősként ünneplik, aki szerint nagyon fárasztó volt, de megérte.

forrás: boredpanda.com

Most, hogy egy átszerkesztett képem nyomán az országban már szerte-széjjel „szabad fogas”-okon lógnak kabátok, melyeket bárki, aki rászorulónak érzi magát térítésmentesen elvehet, lassan le lehet vonni az első konzekvenciákat, ha még végső számvetést nem is végzek. ;)

Ez utóbbit nem is tudnék, hiszen szinte percenként bővül az az interaktív térkép, amin egész Magyarországon bejelölhetők a Szabadfogas akcióban részt vevő helyszínek. A jelen pillanatban már több mint 47 település csatlakozott (Szombathelyen két  több helyen is) és számtalan feltöltött fénykép bizonyítja, hogy az emberek nagy része AKAR és TUD jót tenni. Csak valami kis katalizátor kell, hogy beinduljon a folyamat! A megállíthatatlan jótétemény-cunami pedig minden résztvevőre pozitív hatással van. :)

 

Van néhány dolog azonban, amit nem árt tisztázni, mielőtt nagy lelkesen kiszállítjuk valahová adományunkat.

Lényeges, hogy viszonylag forgalmas és könnyen megközelíthető helyen legyen, de semmiképp ne a turisztikai célpontok közvetlen közelében. Akár köz-, akár magánterületre kerül a fogasunk, kérjünk engedélyt, pl. a legközelebbi bolt tulajdonosától! Egyben vállaljunk garanciát arra, hogy rendszeresen ellenőrizzük a területet, így elejét vehetjük a szétszórt, rendetlen kinézetű utcaképnek.

Jól látható helyre rakjuk ki a papírunkat, amin információt közlünk a meleg holmikról. Például ezt:

Ha már meglévő helyre viszünk kabátokat és azt látjuk, hogy rengeteg cucc van már ott, inkább ne hagyjuk ott feleslegesen (nagyobb az esélye a széttúrásnak), mindig mutasson rendezett képet a fogas, így mindenki szeretettel tekinthet rá! Inkább próbáljunk egy újabb pontot létrehozni, hiszen az lenne a cél, hogy a rászorulók minél több helyen hozzájussanak a meleg holmikhoz. Véleményem szerint ezek a csomópontok most ad hoc jelleggel alakulnak és nem fognak hosszútávon fennmaradni, hiszen jelenleg ezt elsősorban az extrém időjárás provokálta ki. Tehát nem kell attól tartani, hogy nyáron meg bikiniket fognak fellógatni jó szívű emberek (bár lehet, hogy lenne, aki örülne neki ;) )

[Ha netán olyat tapasztalunk, hogy nem rászorulónak tűnő egyének próbálnak meg nagy mennyiségben holmikat magukhoz venni, kérjünk segítséget és többen szóljunk rájuk erélyesen!]

Természetesen ezek csak az én gondolataim, nem „direktívák”, de már akkor megfogalmazódtak bennem, mikor az eredeti (amerikai) fotót megláttam.

Jelenleg v. hamarosan működő szombathelyi Szabadfogas pontok:
– Kossuth L. u. 8. (Levéltár felőli oldal) Human Operator Iroda
– Szelestey u. 62. Dohánybolt előtt
– Akacs M. u. 7. Weöres Sándor Színház bejárata
– Széll Kálmán u. 40. előtt

Ismeritek a pillangó effektust? Az elv népszerű és elterjedt (de pontatlanul és túlzóan idézett) megfogalmazása szerint „a Föld egyik oldalán egy pillangó egyetlen szárnycsapása tornádót idézhet elő a másikon”. A lényege tehát, hogy bármilyen pici tett befolyásolhat nagy dolgokat. Ezt sikerült nekem is a napokban megtapasztalni kicsiben.

Persze, hogy a Facebookon kezdődött, mint annyi minden manapság! (Mostanában persze szokás negatívan szólni a közösségi oldalak dehumanizáló – embertől eltávolító – hatásairól, de én ennek az ellenkezőjét tapasztalom jó ideje.) Szóval egy kedves nyelvtanár ismerősöm megosztott egy képet, amin egy üzlet előtt kabátok lógtak fogason, felette tábla angol nyelvű szöveggel.

Azonnal megfogott (szívecske lájkot nyomtam rá) és rögtön elhatároztam, hogy ezt magyarra lefordítva is megmutatom (tudván, milyen kevesen beszélnek idegen nyelvet nálunk – de ez egy másik lapra tartozik). Tehát letöltöttem az eredeti képet és egy egyszerű képszerkesztő programmal kifehérítve a lapot, ráírtam az eredeti szöveget magyarul: „Szükséged van kabátra? Vegyél el egyet! Segíteni akarsz? Tegyél ide egyet!”

Ez a 4 mondat – nagyon leegyszerűsítve – megmutatja, hogy alapvetően kétféle ember létezik: aki segítségre szorul, és aki segíteni tud. Sosem tudhatjuk, az épp aktuális állapotunk mikor csap át a másikba, akár egyik pillanatról a másikra. Az átszerkesztett képet így feltöltöttem nyilvánosan, mert azt szerettem volna, ha sokan látják és minél több ember gondolja ugyanazt, amit én: de hiszen ez ilyen egyszerű! Nem akartam én semmi extrát, csak egy kis gondolatébresztőt. Első este még jobbára az ismerőseim lájkolták és osztották meg, másnap aztán elindult a „cunami”. :)

Délutánra már másodpercenként jöttek az értesítések arról, hogy ki mindenki lájkolta és osztotta meg, kik jelöltek ismerősnek és mennyi üzenet jött. De nem ez volt a legjobb a dologban, hanem az, mikor láttam sok megosztásnál, hogy csak kevesen fintorogtak, elenyésző volt azok száma, akik azt írták, hogy „de ezt itthon nem lehet”, „úgysem azok vinnék el, akiknek szüksége van rá”, és hogy „kár, hogy itt sok a becstelen ember”… Sokkal több volt ilyen: „ez igen, nagyon tetszik”, „csináljunk mi is ilyet”, és a „hol lehet jelentkezni?”.
Két napot kellett a lényegre várni, mire megláttam egy fényképet, amin egy balassagyarmati turkáló elé kitett ruhaállványon kabátok és egy felirat virított: Ha fázol, vigyél egyet! :))

Remélem, sikerül ezzel itthon, Magyarországon is valami mozgalomfélét elindítani és nem ez az egyetlen utóhatása az én kis pillangószárny-csapásomnak! :)