Trikolór varázslat – egy stílusos vendégváró vacsora-tipp

Vendégeket vártunk, így kiadós adagot készítettem ebből az olaszos ízvilágú ételből. A trikolór töltött paprikákat stílusosan trikolór tésztával társítottam.

Hozzávalók:

10 db kaliforniai paprika piros, zöld és sárga színekben
800 gramm darált hús (sertés és marha keverve)
1 nagy fej vöröshagyma
1 szál cukkini
360 gramm sűrített paradicsom
olívaolaj
víz
fűszerek: só, feketebors, fokhagyma, petrezselyem, majoranna, bazsalikom, oregánó, kakukkfű
150 gramm sajt

500 gramm trikolór durumtészta
víz

olívaolaj

Elkészítés:

Levágtam a paprikák kalapját. Kicsumáztam.

A kalapokat a szár nélkül apróra vágtam.

A vöröshagymát megpucoltam, apróra vágtam.
A cukkinit apró kockákra vágtam.
Elkészítettem az olaszos ízvilágú ragut: Közepes hőfokon olajat hevítettem egy fazékban. Megdinszteltem a hagymát. Hozzátettem a paprikát, együtt pároltam. Hozzátettem a húst, magas hőfokon megpirítottam. Következett a paradicsomsűrítmény, és annyi víz, amennyi éppen ellepte a húst. Alacsony hőfokon 20 percig pároltam. Hozzáadtam a cukkinit, további 10 percig együtt pároltam. Fűszereztem.
Az elkészült raguval megtöltöttem a paprikákat.

A sajtot nagylyukú reszelőn lereszeltem.
Megszórtam vele a paprikákat.

Kifőztem a tésztát: Egy nagy fazékban magas hőfokon vizet melegítettem. Forráskor sót és olajat tettem a vízbe. Beletettem a tésztát, 20 percig főztem alacsony hőfokon.
Megsütöttem a paprikákat: A sütőt előmelegítettem 180 Celsius fokra. 20 perc alatt készre sütöttem.

Ennyi idő alatt a sajt szépen megpirult.

A tésztával együtt tálaltam. Jó étvágyat!

Mert szezonja van: medvehagymás krémleves

Húgomtól kaptam egy jó nagy csokor medvehagymát. Férjem kérésére tejszínes krémleves készült belőle. Nagyon ízlett neki, ezért közzéteszem a receptet.

Hozzávalók

1 szál póréhagyma
1 csokor medvehagyma
4 db közepes méretű burgonya

1 db bio zöldségleveskocka
2 dl tejszín
kevés olívaolaj
fűszerek: feketebors, petrezselyem, metélőhagyma

Elkészítés

Félreteszek 4 levél medvehagymát.
A póréhagymát karikákra vágom, a medvehagymát felmetélem.
A burgonyát megpucolom, felkockázom.
Egy fazékban, közepes hőfokon, kevés olívaolajat felhevítek.
Megdinsztelem a póréhagymát.
Hozzáteszem a medvehagymát, addig párolom, míg összeesik.
A fazékba öntöm a burgonyát, és annyi vizet, ami éppen ellepi.
Magas hőfokon forrásig főzöm.
Beledobom a leveskockát, és a sót.
Alacsony hőfokon, 20 percig főzöm tovább.
Egy botmixerrel összepürésítem a belevalókat.
A tejszínnel behabarom.
Felöntöm 2 dl vízzel. 1,6 liter kész levest kaptam így.
Fűszerezem.
Felforralom.
A félretett medvehagymákat is metéltre vágom, tálaláskor megszórom vele a levest.
Jó étvágyat!

Meggy chutneyval finom igazán a túrós palacsinta

Már régóta a repertoárom része a túrópalacsinta. Mindenki szereti a családban. Általában lekvárral együtt fogyasztjuk. Úgy is jó. Ám most először próbáltam valami különlegeset készíteni mellé. Persze férjem ötletére. Meggy chutneyt. Így lett igazán finom.

Hozzávalók

A túrópalacsintához

500 gramm túró
6 db M-es tojás
150 gramm teljes kiőrlésű liszt
csipet só
kevés olívaolaj

A meggy chutneyhoz

350 gramm töltőtömegű meggybefőtt
1 nagy fej lilahagyma
fűszerek: narancsbors, fahéj
kevés olívaolaj

Elkészítés

A túrót és a tojásokat egy tálba teszem, és egy keverőlapáttal egynemű masszáig keverem.
Hozzáöntöm a lisztet és a sót, elkeverem, míg egynemű masszát nem kapok.
Egy palacsintasütőben kevés olajat hevítek. Alacsony hőfokon, de teljes átforrósodásig hevítem a serpenyőt.
Egy evőkanállal 3 db túrós masszát teszek a palacsintasütőbe, ellapítom.
4-4 percig sütöm mindkét oldalukat, míg aranybarnává nem válik.
Így folytatom, míg el nem fogy a massza.
Nekem 16 db kész túrópalacsinta lett a fenti adagból.

A meggybefőttet leszűröm.
A lilahagymát megpucolom, kis kockákra vágom.
Egy fazékban, kevés olívaolajat hevítek közepes hőfokon.
Megdinsztelem a hagymát.
Hozzáteszem a meggyet, és annyi levet, ami ellepi.
Alacsony hőfokon, 20 percig együtt párolom.
Fűszerezem. Cukrot nem tettem bele, mert a befőttben és a narancsborsban is van cukor, de ha valaki az édes ízeket szereti, tehet azt is bele.
Egy botmixerrel pürésítem. Nem baj, ha kissé darabos lesz.

A túrópalacsintát a meggy chutneyval együtt tálalom.
Jó étvágyat!

 

Így lesz a hagyományos linzerkoszorúból szilvalekváros zabkeksz

Férjemnek említettem a minap, hogy egy új, méz felhasználásával készült kekszet szeretnék kikísérletezni. Mire ő: “Jó-jó, csak linzer legyen.” Mosolyogtam ezen, hiszen a linzer a liszt, vaj, cukor 3:2:1 arányú keverékéből készül. Tehát nélkülözi a mézet. Ezt neki is elmondtam, mire ő: “Jó-jó, de legalább töltsd meg lekvárral.” Végülis a saját elképzelésemet úgy valósítottam meg, hogy az ő kedvére is tegyek. A recept alapja a klasszikus zabkekszhez hasonlatos, önmagában is helyt állhat, ha valaki a natúr ízeket szereti. Én megvariáltam azzal, hogy megtöltöttem szilvalekvárral.

Hozzávalók

100 gramm méz
100 gramm vaj
150 gramm teljes kiőrlésű rozsliszt + a nyújtáshoz
100 gramm apró szemű zabpehely
100 gramm őrölt dió
1 csomag sütőpor
1 csipet parajdi só
1 db közepes tojás
180 gramm szilvalekvár

Elkészítés

A mézet és a vajat felolvasztottam. A mikrohullámú sütő kiolvasztós (defrost) programját indítottam el. 6 percig tartott, amíg megfelelő állagúvá vált. Mivel a vaj nem teljesen olvadt el, néhány keverő mozdulattal rásegítettem a folyamatra.

A 6 perc alatt összekevertem a száraz összetevőket: a lisztet, a zabpelyhet, a diót, a sütőport és a sót.

A tojást beleütöttem a tálba, a száraz hozzávalók mellé. Hozzáadtam a mézes vajat. Kézzel addig gyúrtam, amíg a massza elvált az edény oldalától.

A hűtőben dermedni hagytam a tésztát egy óráig. A hidegben a meleg méz kihűlt, formálhatóvá vált.

Nyújtáshoz egyszerre csak kisebb, öklömnyi darabot vettem ki a hűtőből. Lisztes, sima felületre helyeztem. 4-5 mm vastagságúra nyújtottam a tésztát.

150 Celsius fokra előmelegítettem a sütőt. Sütőpapírral befedtem két tepsit.

A kiszúró formák alját beliszteztem. Egy 6 cm-es kör kiszúróval karikákat, egy 6 cm-es és egy 3,5 cm-es kör kiszúró kombinációjával koszorúkat készítettem.

A tepsibe helyeztem a kekszeket.

A villanysütőben 150 Celcius fokon, légkeveréses üzemmódban, 8 percig sütöttem a sütit.

Megvártam, míg kihűltek. A karikákra szilvalekvárt kanalaztam. 20 db kész süti lett a fenti adagból.

Ha valaki a natúr ízeket szereti, hagyhatja töltetlenül a süteményt.

Jó étvágyat!

Hétvégére a legtutibb nassolni való: morzsás almás pite

Férjem nagyon szereti az almás pitét. Hosszan kísérleteztem, hogy teljes kiőrlésű lisztből tudjak felmutatni egy egyszerű, de finom süteményt. Most ennek a receptjét teszem közzé.

Hozzávalók

25 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
1 csomag sütőpor
5 dkg nádcukor
csipet só
10 dkg vaj
2 db M-es méretű tojás
3 db alma
1 evőkanál fahéj

Elkészítés

A lisztet, sütőport, cukrot, sót összekeverem.
Elmorzsolom benne a vajat.
Hozzáteszem a tojásokat és egynemű masszát gyúrok a tésztából.
Két felé veszem a tésztát, az egyik legyen kicsit nagyobb.
A nagyobb tésztadarab kerül alulra.
Egy 22 cm átmérőjú, 2 cm magas szilikon pitesütő formát bélelek ki a nagyobb tésztadarabbal. A kezemmel egyenletesen szétoszlatom benne a tésztát, úgy hogy jusson a szélekre is.
Előmelegítem a sütőt 150 Celsius fokra.
Meghámozom és lereszelem az almákat.
Összekeverem a fahéjjal.
A reszelt almát a piteformába halmozom, egyenletesen szétterítem benne.
A kisebb tésztadarabot rámorzsolom a pite tetejére. Jusson mindenhova belőle.
A pitét beteszem a sütőbe, és 150 Celsius fokon sütöm 30 percig.
Várok kicsit, mielőtt tálalom. A piteformából egy tányérra átteszem a pitét.
Szeletelem, mint egy tortát.
Jó étvágyat!

 

Egy hétvége se múlhat el édesség nélkül: tripla diótorta, gluténmentesen

Mivel szezonja van a friss diónak, férjem egy diós finomságot kért készíteni. Gondolkodtam, és az amfóra alapreceptemet felhasználva egy új receptet alkottam. A tripla diótorta nevet azért kapta, mert a tésztájában és a krémjében is tetemes mennyiségű dió van, valamint a díszítéséhez is diót használtam fel. Következzék a recept. Gluténérzékenyek is fogyaszthatják.

Hozzávalók

A tésztához
3 tojás
300 gramm alma
300 gramm banán
300 gramm őrölt dió
50 gramm mazsola

A krémhez
50 ml víz
100 gramm kókuszcukor
100 gramm őrölt dió
100 gramm vaj

A díszítéshez
8 db fél szem dió

Elkészítés

1. Az almákat megpucoltam, a banánt meghámoztam. Mindkettőt turmixgépben pépesítettem.

2. A sütőt 180 fokra előmelegítettem.

3. Sütésre 2 db, 17 cm-es szilikon tortaformát választottam. Ezeket egy tepsire helyeztem.

4. A tojásokat felütöttem, és a robotgép keverőjével habosodásig, kb. 3 percig kevertem.

5. A tojásokhoz öntöttem a pépesített almát és banánt, valamint a diót. A robotgép keverőjével a homogén állag eléréséig kevertem.

6. A tésztamasszához tettem a mazsolát, elkevertem benne.

7. A masszát kétfelé vettem, és a tortaformákba öntöttem. Tűpróbáig, 25 percig sütöttem, légkeveréses üzemmódban, 180 fokon. 10 percig hagytam hűlni a formákban, utána kivettem, és vártam a teljes kihűlésig.

8. A krémhez a cukrot a vízzel felfőztem egy kis lábasban. Hozzátettem a diót, majd a darabokra vágott vajat. Addig kevertem, míg elolvadt a vaj. Vártam teljes kihűlésig. A krémet áttettem egy műanyag tálba, és a robotgép keverőjével habosodásig, kb. 5 percig kevertem.

9. Összeállítottam a tortát. A krém felét az alsó tortalapra simítottam. Ráborítottam a másik tortalapot. Rásimítottam a krém másik felét. A diószemekkel díszítettem. Tálalás előtt 1 órán át hagytam dermedni a hűtőben.

Jó étvágyat!

 

Ha unod a vasárnapi rántott húst, így is feldobhatod a pulykamellt!

Egy étteremben ettem először cékla és meggy kombójával készült húsételt. Ilyesmit a neten nem leltem fel, így magamra kellett hagyatkoznom, mikor úgy döntöttem, hasonlót itthon is feltálalok. Egy saját kreáció következik.

Hozzávalók

500 gramm pulykamell
750 gramm cékla
350 gramm meggybefőtt
2 db közepes fej vöröshagyma
olívaolaj
fűszerek ízlés szerint: só, feketebors, kakukkfű

Elkészítés

A céklát megpucoltam, kis kockákra vágtam.
A meggybefőttet leszűrtem.
A húst csíkokra vágtam.
A hagymát megpucoltam és csíkokra vágtam.
A céklát puhára főztem. Annyi vízzel felöntöttem, ami ellepte. Magas hőfokon forrásig hevítettem. Megsóztam. Alacsony hőfokon puhulásig főztem. Ez nekem 10 perc volt. A főzési idő függ a kockák méretétől.
Leszűrtem a cékla főzőlevét.
Egy wokban kevés olajon megpirítottam a húst. Félretettem.
Ugyanabban az edényben, kevés olajon, megpirítottam a hagymát.
Hozzátettem a céklát, a meggyet.
Felöntöttem egy kevés céklalével és meggylével.
Hozzátettem a húst.
Fűszereztem.
Öt percig együtt pároltam.
Barna rizzsel tálaltam.

#Metoo: ölébe ültetett, fogdosott, bezárt és leszorított az ágyra

A #metoo mozgalom – mikor szexuálisan zaklatott  ̶n̶ő̶k̶  emberek bújnak elő történeteikkel – természetesen minket sem hagyott hidegen. Pontosan azért, mert néhányunk épp úgy áldozat volt valamikor. Hárman írták le közülünk életük egykori meghatározó, megrázó eseményét, igaz, név nélkül. Célunk az, hogy ezzel is hozzájáruljunk a szemléletváltozáshoz, ami mindenképp szükséges ahhoz, hogy a zaklatást ne tekintse senki természetesnek, ne hibáztassák az áldozatot és a gyermekekre még jobban figyeljenek:

1. Ráfekszel a vízre, ő fogja alulról a hátadat és a lábadat és kísér a vízbe

Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon hány kislányt, nőt ér valamiféle nagyon rossz érzést kiváltó, szexualitással kapcsolatos élmény, zaklatás. Eleinte azt gondoltam, keveset, aztán rájöttem: nem, nagyon sokat! Sőt, sokukat rokonok, ismerőseik részéről. Ha pedig sokunkat ért ilyen, azt is tudjuk, mi az a mély szégyen, zavar, ami miatt ezt nem merjük elmondani. Én szerencsés vagyok, hogy csak karcoltam az igazán szörnyű dolgokat.

8-9 éves lehettem, olyan korban, amiről csak foszlányok maradnak meg az emberben, mire felnő.

A csepeli strandra mentünk el rokonainkkal. A medence szélén ácsorogtam, mikor egy idősebb férfi szólt, tudok-e úszni, mert ő szívesen tanít. Egyáltalán nem emlékszem rá, hogy nézett ki, annyi, hogy az akkori szememmel öreg, kicsit puhány bácsi volt. A hátúszást javasolta. Hogy megy az? Hát ráfekszel a vízre, ő fogja alulról a hátadat és a lábadat és kísér a vízbe. Ő a láb helyett – s látják, a szégyen, meg “erről beszélni, pfujj!” miatt most sem tudok egyes szám első személyben írni – a nemi szervet fogta meg. Olyan rossz érzés fogott el azonnal, hogy éreztem, innen menekülni kell. Talán egy hossz után valamire hivatkozva gyorsan elmentem onnan, ott hagyva a joviális bácsit, aki illedelmesen állt ott és tanította tovább buzgón úszni a kislányokat.

Persze, hogy nem mondtam el senkinek. De mély nyomot hagy az emberben az ilyen, azt mutatja, ahogy mondtam: nem sok mindenre emlékszünk ebből az korból. Én erre igen.

2. Sokszor az ölébe ültetett és simogatott

Egészen kicsi koromban kiderült már, hogy muzikális vagyok. Anyám elmondása szerint másfél évesen tisztán énekeltem a Gólya, gólya, gilicét.Az óvoda után teljesen természetes volt, hogy zeneiskolás is legyek. A szüleim zongorára akartak beíratni, de én azt mondtam: “Még sosem láttam hegedűt közelről, én inkább hegedülni szeretnék.”

Így kerültem a pocakos, szemüveges és kopasz F. bácsihoz, aki nagyon kedves volt. Túlságosan is.

Minden órán hallottam a “Mucika, puszit!” felszólítást és akkor igen, puszit kellett adni. Amit utáltam. Arra már nem emlékszem, hogy már előtte is utáltam-e idegeneket és a távolabbi családtagokat puszilgatni vagy csak ezután fogott el az undor minden ilyen alkalomnál – végül is mellékes. Arra is emlékszem, hogy sokszor az ölébe ültetett és simogatott. Lehet, hogy nem volt pedofil és TÉNYLEG csak színtiszta szeretet munkálkodott benne – viszont az érzet, amit maga után hagyott, ma is borzongással tölt el. Sokáig egészen lefagytam, ha valaki hozzámért.

Akkoriban is – mivel végül 5 évig jártam hozzá hegedülni, amit totálisan sikerült megutáltatnia velem, pedig állítólag volt hozzá tehetségem – szóval én ezeket próbáltam otthon elmondani, anyám egyszer talán beszélt is vele, hogy ne puszilgasson, mert nem szeretem, de ezek csak olyan kis gyenge próbálkozások voltak. Végül 13 éves voltam, mikor egy magatartásból kapott hármas érdemjegy miatt eltiltottak a karatétól (amit imádtam), erre dacból kitaláltam, hogy akkor hegedülni sem fogok. Így szabadultam meg a kellemetlen szituációktól, csak az emlékektől nem sikerült, még 30 év után sem…

3. Elkezdett kergetni az ágy körül, először viccnek tűnt, aztán már nem

Több mint húsz éve történt. 19 éves voltam, az első nagy szakítás után, és piszkosul szenvedtem. Fél éve kerültem egy idegen város idegen főiskolájára, amit nem szerettem. Hamar lettek barátaim, a sulit kisujjból kiráztam, mozi, buli, lógás maradt.  Egy esti kis házibulira, egy lepukkant albérleti nagyszobára emlékszem, és egy kisebb társaságra, két fiúra, és talán öt-hat lányra, és a kezdeti nagy viháncolásra. Nem minden részletet tudok ennyi idő után felidézni, az biztos, egy idő után eldurvult a buli.

Hirtelen eltűnt minden barátnőm, piszkosul mérges voltam a csajokra, nem értettem, azt hittem, kint majd megvárnak.

Indultam volna kifelé, kezemben a kabáttal, de nem nyílt a szoba ajtaja. Nem értettem, valaki leoltotta közben a lámpát is. A sötétben elém penderült az egyik srác, akit nem is igazán ismertem, csak a becenevét tudtam, meg azt, hogy az egyik barátnőmre hajt. Nem volt másik kijárat, csak ez az egy ajtó, vagy a harmadik emeleti ablak. Egyik csoporttársam és az aktuális pasija a másik szobába bezárkóztak, így mi is be voltunk zárva. Tisztán hallottuk mi zajlik a szomszédban, órákon át.

A srác tapogatni kezdett – előtte semmi kapcsolat nem volt közöttünk.

Én akkor ocsúdtam fel, de hiába tiltakoztam. Elkezdett kergetni az ágy körül, először viccnek tűnt, aztán már nem annyira. Talán ő is részeg volt, nem tudom, csak azt, hogy nem engedett el, erőszakkal megoldotta, ha már kéznél voltam, hiába kértem, nem eresztett. Lefogott, szorított le az ágyra. Borzasztó volt, lebénultam. Utána szótlanul felöltöztem, és meredten bámultam az üveges ajtót, hogy végre kinyissa valaki. A srác, mint aki jól végezte a dolgát, elaludt. A barátnők, mint később kiderült, azt hitték, én akartam ezzel a fiúval egyedül maradni, ezért léptek le olyan hirtelen. Hát nem.

Volt egy másik eset, egy évvel később, tanultam ebből. Szintén egy buliban, más helyszínen. Ottalvós volt, egy átjárószerű szobában kaptam egy ágyat. Fáradt voltam, hamar lefeküdtem. Éjszaka arra riadtam fel, hogy valaki meztelenül matat rajtam.

Sötét volt, percekbe került, míg rájöttem egyáltalán, a házibuli közönségéből ki lehet ez az izzadós, nagy hasú pasi.

Egyszerűen csak rámfeküdt, és nyomult. Nagyon izzadt, undorító volt, de nem volt potens, én meg annyira nem akartam tőle semmit, hogy tényleg menekülőre fogtam, kézzel-lábbal rúgtam le magamról, karmoltam, haraptam. Sikerült is, hurkás-véresre karmoltam a a hátát, másnap meg is mutatta. Ő bocsánatot kért, azt hitte jó buli lesz, részeg volt. Mentegetőzött. Szerencsémre nem állt fel neki. Hát nem volt jó buli, de már tudtam, mit kell tennem.

Két saját eset, a srácoknak félreértett szexuális kaland lehetett, nekem trauma és szimpla erőszak.

Megrázott az első, de nem hagyott mély sebeket, inkább csak undort. Naiv voltam, nem vettem a jeleket, nem éreztem a veszélyt. A szomorú és elkeserítő, hogy hány meg hány ilyen eset van a közvetlen környezetemben. A barátnőim között is ismerek olyat, akit kisgyerekként az édesapja barátja erőszakolt meg egy házibuliban, felosonva a gyerekszobába. Egy másik lányt a szombathelyi Végállomásból egy fiútársaság kocsikáztatott meg, azt ígérték neki, hazaviszik. Aztán megálltak egy sötét helyen…

Van egy lányom, és nagyon nem akarom, hogy megtudja ő is, milyen a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság, ha lefogják a kezed, és nem szabadulsz. Ezért is gondolom, fontos róla beszélni. Fontos! FONTOS!!!

A gyümölcsök Quasimodoja

Ha bárkit megkérdezünk, melyik a kedvenc gyümölcse, a legritkább esetben hallhatjuk azt, hogy a birsalma. Pedig csodás termés, csak nem használjuk ki eléggé.
Amennyiben még nem próbáltad sütve, itt az alkalom, hogy bepótold, hiszen a késő ősz az igazi szezonja. Valódi kulináris élményben lehet részed a mustban – lassan – sült birs révén.

Kell hozzá valamennyi (4-6 db) szép – vagy ronda – birsalma. Megmossuk, kettévágjuk. Krumplihámozóval könnyen megszabadítjuk a héjától, de ne dobjuk el mind, tegyünk félre kicsit belőle.
Tűzálló tálba rakjuk bele vágott felével lefelé (plusz a félre tett héjat a pektintartalma miatt), szórjunk rá pár szem borsot, egész fahéjat, szegfűszeget, egy csipet sót és öntsük le kb. fél liter jó édes musttal.
110 fokos sütőben lefedve legalább 4-5 órát lassan süssük.
Húsok mellé is isteni köret vagy vanília fagyival desszertnek is kanalazható.

Csak ez lehet az ősz legfinomabb krémlevese

A férjem a minap egy nagy sütőtökkel állított haza. Mivel a sütőben sült sütőtököt én nem szeretem, ezért leves készült belőle. Egy régi receptemet vettem elő hozzá, tejszínesen készítettem el.

Hozzávalók

1 db nagy, kb. 2,5 kg sütőtök
1 db vöröshagyma
olívaolaj
víz
2 dl tejszín
4 gerezd fokhagyma
fűszerek: só, bors, szerecsendió, gyömbér, petrezselyem
tökmag

Elkészítés

A sütőtököt megmostam, ketté vágtam, eltávolítottam belőle a magházat. Meghámoztam, és kis kockákra vágtam. Ez elég időigényes feladat volt.
A vöröshagymát megpucoltam, felaprítottam, és kevés olajon dinszteltem.
Hozzátettem a tököt, megforgattam benne, majd felöntöttem annyi vízzel, amennyi ellepte.
Magas hőfokon felforraltam, majd forrást követően alacsony hőfokon, fedő alatt 20 percig főztem.
Pürésítettem botmixerrel.
Hozzáöntöttem a tejszínt.
Ízesítettem a megpucolt, felaprított fokhagymával és a fűszerekkel.
Magas hőfokon felforraltam, majd lehúztam a tűzhelyről.
Egy serpenyőben megpirítottam hozzá a tökmagot.
Együtt tálaltam.

Jó étvágyat!

Íme, további két krémleves sütőtökből, ha egyéb receptet is ki:

Sült sütőtök krémleves

Sütőtökkrémleves whiskyvel grillezett tökmaggal