Faék-egyszerű desszert

De tényleg! Nem is akartam ide feltölteni, olyan snassz. De aztán blogtársam meggyőzött: hátha valakinek pont ez ad ötletet, mivel az előkészítése nem tart tovább 6-8 percnél!

A süti a túrós rétes újragondolása: muffin formában. Persze senki ne gondolja, hogy most a rétestészta nyújtásba fogom beavatni. Sima bolti (kitekerhetős, nem fagyasztott!) leveles tésztát használtam. {Mondtam már, hogy ez a konyha jolly jokere? Mindig van itthon egy csomag, mert pillanatok alatt lehet belőle édes vagy sós desszert vagy akár vacsora: pl. virsli bundában. :) }

Első mozzanatként beizzítottam a sütőt 170 fokra (légkeverésesnél 160). A tésztát (lehetne réteslapot is használni, bár azzal még nem próbáltam) annyi négyzetre vágjuk fel, ahány muffin formánk van. Én egy 12 mélyedéses formát használtam, ehhez elég volt 1 csomag tészta.
25 dkg túrót jól elkeverünk 1-2 kanál tejföllel, néhány kanál porcukorral (ki milyen édesen szereti), kevés vaníliakivonattal (ennek híján vaníliás cukorral), kevés reszelt citromhéjjal és pár csepp citrommal. A színe miatt tettem hozzá egy tojássárgáját és pár kanál köleskását (lehet helyette zsemlemorzsát), hogy ne legyen túl folyós. Akinek sok ideje van, a maradék fehérjét habbá verheti, én azonban csak villával kissé felvertem és a felét adtam a túróhoz.
A muffin-mélyedésekbe tettem egy-egy négyzetet a tésztából, rákanalaztam a túrós töltelékből, majd a kilógó 4 sarkát a tetejére hajtottam és megkentem picit a maradék tojásfehérjével. (Sülés közben valószínűleg szétnyílik, de nem baj!) Sütőtől függően 35-45 perc kell neki, majd ha kihült, leheletnyi porcukorral meghintve tálalhatjuk. (A tölteléket lehet még sok féleképpen variálni: gyümölcs- vagy csokidarabokkal feldobni, kinek hogy tetszik! :))

 

Meri még valaki azt állítani, hogy nem a ruha teszi az embert?

Ennél meghatóbbat ma nem láttál, az tuti. Ez a spanyol hajléktalan  sírva fakadt, mikor meglátta a tükörben a végeredményt, hogyan is néz ki rendezett külsővel, levágott frizurával.

A sztoriról csak annyit,  hogy egy spanyol  fodrászüzlet kitalálta, hogy egy szerencsétlen sorsú embertársuk életét megváltoztatják. Jose Antoniora esett a választás,  aki hajléktalanként került a fodrászok és sminkesek kezei közé. Elképesztő átalakuláson ment át.  Elsírta magát a végeredményen, senki emberfia, nem ismerte volna fel.

Más ember lett:

Ne nevess, ma a te gyereked is ezt ette a szombathelyi menzán!

 

Mi mással, nemzeti színű krumplipürével fejelték meg a szombathelyi általános iskolai menzákon a közelgő ünnepet. Gyermekeim azonban a tetszetős kokárdás színekben pompázó Elamen ZRT-s fogást ehetetlennek ítélték, a fasírozottat még legyűrték, viszont a hozzá kínált paradicsompürével, spenóttal megfejelt burgonyamasszát már nem sokra díjazták.

Helyette inkább alkottak egyet, okostelefonnal ezt készítették:

 

Viszont akinek tetszik az ötlet, a nemzeti színű kaja, holnap, március 15-én, ebédre leutánozhatja. Persze ehetőbb verzióban.

Kóstoltad már a spanyol csirkés paellát? Itt az idő!

 

Pár hete Spanyolországban, Barcelonában jártunk egy 7 fős társasággal. A társaságból többen megkóstolták a spanyol nemzeti ételnek számító paellát, valaki csirkéset, valaki rákosat. A férjem azóta azzal nyúzott, hogy mikor lesz itthon is paella. Nem ijedtem meg a feladattól, először a csirkésnek álltam neki.

Hozzávalók

700 gramm csirkemellfilé
250 gramm barna rizs
5 dl víz
1 db bio zöldségleveskocka
2 db közepes fej vöröshagyma
3 db kápiapaprika
3 gerezd fokhagyma
150 gramm fagyasztott zöldborsó
kevés olívaolaj
fűszerek ízles szerint: só, feketebors, petrezselyem, sáfrány

Elkészítés

Először az alaplét készítem el. A vizet felforralom, elkeverem benne a leveskockát. Félreteszem felhasználásig.
A csirkemellet csíkokra vágom.
A zöldségeket, vöröshagymát, fokhagymát, paprikát megpucolom és felaprítom.
Kevés olajon, magas hőfokon megpirítom a csirkét. Félreteszem felhasználásig.
Szintúgy kevés olajon, szintén magas hőfokon megpirítom a zöldségeket: a vöröshagymát, a fokhagymát, a paprikát, a zöldborsót.
Belekeverem a rizst.
Hozzáöntöm az alaplevet, forrásig hevítem magas hőfokon. Tovább főzöm alacsony hőfokon, fedő alatt, 25 percig.
Fűszerezem.
Belerakom a csirkemellet, együtt párolom még 10 percig.

Jó étvágyat!

Hogyan süss tej és élesztő nélkül kalácsot?

A minap kalácsról álmodtam, ami komoly dilemmát vetett fel bennem. Nem szoktam sütni, mert élesztővel nem szeretek dolgozni. Ezért egy sütőporos verziót kellett kidolgoznom. Átnéztem a neten fellelhető recepteket, de egyik sem volt szimpatikus. Ezért a mandulás-rozsos rudak receptjéhez nyúltam vissza, és azt alakítottam át kalácsra. Végül egy finom és teljes ízű fonott kalács sült ki a receptből. Első sütésre nem is rossz.

Hozzávalók

40 dkg teljes kiőrlésű liszt
1 sütőpor
20 dkg őrölt mandula
10 dkg aranybarna nádcukor
25 dkg aszalt szilva
25 dkg túró (nálunk laktózmentes)
15 dkg natúr joghurt (nálunk laktózmentes)
2+1 db M-es tojás
liszt a sodráshoz

Elkészítés menete

A lisztet, sütőport, mandulát, cukrot elkevertem.

Apróra vágtam az aszalt szilvát.

Elkevertem a szilvát a lisztben.

Hozzátettem a túrót, a joghurtot és 2 db tojást.
Előmelegítettem a sütőt 180 Celsius fokra.

Alaposan összegyúrtam a tésztát.

Hat részre osztottam a tésztát.
Egy lisztezett kemény felületen rudakat sodortam a tésztából.

Egy tepsit kibéleltem sütőpapírral.
Hármasával összefontam a rudakat. Két db kalácsot kaptam így.

Felütöttem a harmadik tojást.

A felvert tojással megkentem a kalácsokat.

Légkeveréses üzemmódban, 180 Celsius fokon tűpróbáig, 25 percig sütöttem a kalácsokat.
Kivettem a sütőből, és a tepsin 10 percig hűlni hagytam.

Szeletelve tálaltam. Jó étvágyat!

Így fogyóztak a dédik és a nagyik – száz évvel ezelőtti szuperdiéták következnek

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a fogyókúra mostanság játszik nagy szerepet a nők életében, holott közel egy századdal ezelőtt is már központi kérdés volt ez a hölgyek számára. Erről tanúskodik a Hatvany Lili – a neves írónő – által szerkesztett Ételművészet életművészet című kötet, 1936-ból. A könyv fontos fejezete A diétás konyha orvosi alapjairól szól, Györky Béla dr. a Svábhegyi Szanatórium igazgató-főorvosa írta, szavait hasznos olvasni és megfogadni.

A doktor szerint ugyanis hiába mindenféle krém, púder és festék, ha a nő nem egészséges. A mindennapi külsejű nő is nagyon vonzó, ha csillog a szeme, duzzad belőle az életerő. Viszont ha a nő nincs megelégedve magával és elhatározza, hogy minél gyorsabban, minél több súlyt akar leadni, akkor azt sokszor tűzön-vízen keresztül véghez viszi. Ez a módszer viszont nagyon káros, sőt néha végzetes is lehet az egész szervezetre – figyelmeztet az orvos. Én hiszek neki, különösen, hogy milyen kedvesen ír a „súlyfeleslegről”. Az orvos szerint ugyanis a legtöbb súlytöbblet, amire mi nők panaszkodunk, nem egyéb, mint tartalékenergia, amit a test adott esetben igénybe szokott venni. Vagyis ha ezeket a vélt plusz kilókat, mindenképp erőszakos módon lefaragjuk, hogy megfeleljünk a kor ideáljának, akkor a szervezet ellenálló képessége ellen cselekszünk. No, jó, azért ne nyugodjon meg mindenki, akinek úszógumik nőttek itt és ott, de nagyon fontos, hogy az ideális testsúlyt személyre szabottan kell megállapítani. Vagyis a magasságot, a test arányait, az életkort egyaránt figyelembe kell venni, mértékletesség kell a fogyókúrában – int a főorvos. Györky doktor egyébként tanácsokkal is szolgált a kor hölgyeinek. Mint írja, nagyon fontos a hosszú időre elnyújtott fogyókúra, orvosi ellenőrzés mellett. Titka pedig nincs, az egyetlen egészséges módja a fogyásnak a megfelelő diéta és a testmozgás. Ugye nincs új a nap alatt. :)

A kor fogyókúráira viszont nagyon kíváncsi lennék, hisz az orvos beszél arról is, hogy nem egy módszer vezetett komoly betegségekhez, sőt halálhoz. Egy helyütt megemlíti a főorvos a Schroth-kúrát, amit egy kuruzsló vezetett be, a lényege, hogy a beteg száraz zsemlén és tejbedarán él heteken keresztül. Hmmm, nem túl vonzó módszer. Györky cáfol olyan tévhiteket, hogy a masszázs és a gőzfürdő révén is lehet kilókat ledobni. A sport viszont nagyon fontos, csakhogy a nők az iskola után általában abbahagyják a mozgást, pedig a háztartási munkákkal ez nem pipálható ki – feddi a hölgyeket a főorvos. Ugyanakkor úgy véli, azért mi nők csak módjával sportoljunk, semmiképp se igyekezzünk a férfiakkal versengeni, a nő izomereje ugyanis kisebb és persze az idegenergiával is takarékoskodniuk kell. :)És a diéta? A kor fogyasztódiétáinak alapelve az egyhangúság. A Svábhegyi Szanatóriumban tartanak a betegeknek húsnapot, tojásnapot, tejnapot, gyümölcs és burgonyanapot. És persze van a teljes éhezőnap…Ezeket a napokat hetente egyszer érdemes beilleszteni a fogyókúra idején. Íme, a tippek: húsnapon reggel tea hideg borjúsülttel, ebéd főtt marhahús, uzsonna tea, vacsora papírban kisütött natúrszelet kávéval. Tejnapon joghurt, soványtej, aludttej, tejeskávé és joghurt követi egymást. Tojásnapon egész nap kemény tojást kap a beteg citromos fejes salátával, gyümölcsnapon alma, narancs, körte fogyasztható, burgonya napon pedig 1 ½ kg krumplit osztanak öt részre, persze mindenféle zsiradék nélkül.

Tessék, ki lehet próbálni, ezt orvosok írták fel. :)

(Képek: Velvet, Trendmanó,Dívány)

Amilyen ronda, olyan finom: póréhagymás csirke

Ez az étel majdnem minden hónapban felkerül az asztalunkra évek óta. Hogy miért nem fordult meg mégis eddig a blogon? Mert nem éppen egy dekoratív étel. Nehéz jól fotózni. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy megéri a bemutatást: póréhagymás csirkemell barna rizzsel.

Hozzávalók

600 gramm csirkemell
1 szál póréhagyma
1 nagy pohár (250 gramm) tejföl (nálunk laktózmentes)
250 gramm barna rizs
hidegen sajtolt olívaolaj
fűszerek: só, feketebors, pirospaprika, petrezselyem

Az elkészítés menete

Felkockázom a csirkemellet.
Megmosom, megpucolom, és karikákra vágom a póréhagymát.
Kevés olajat hevítek egy kis lábasban. Megpirítom benne a rizst. Felöntöm a rizs űrmértékének megfelelő, kétszeres mennyiségű vízzel. Magas hőfokon forralom. Forrás után sózom, és alacsony hőfokon párolom tovább. Addig kell főzni, míg a rizs felszívja az összes vizet. Ez az előfőzött barna rizs esetében 20-30 perc.
Kevés olajat hevítek egy serpenyőben. Megpirítom benne a húst. A csirkemellet fűszerezem feketeborssal, pirospaprikával. Ha minden oldalról megpirult a hús, hozzáteszem a póréhagymát. 10 percig párolom.
Felöntöm a tejföllel, és kóstolást követően fűszerezem még sóval, feketeborssal, pirospaprikával, petrezselyemmel. Más fűszerezéssel is érdemes kipróbálni. 5 percig párolom.
Amikor elkészült, a póréhagymás csirkemellet a barna rizzsel, petrezselyemmel megszórva tálalom.
Jó étvágyat!

Finom édesség, mindössze három összetevőből: zserbógolyó

Ezt az édességet legelőször most karácsonykor készítettem el, igaz, akkor még zserbós szaloncukor néven futott. A mézeskalács, a levendulás csillagok, és a diós-narancsos szaloncukor mellett ezt szántam vendégségbe vinni. Ám a férjem úgy rájárt, hogy vendégségbe csak a hírét tudtuk elvinni. Sőt, kikérte magának, hogy ezt a desszertet szaloncukornak hívjuk, és csak karácsonykor kerüljön belőle az asztalra. Így alakult a forma, és lett belőle zserbógolyó.

Ez nem ugyanaz a recept, ami a neten több helyen fellelhető, és háztartási kekszből készül. Ez a recept csupán három összetevőből áll, és én találtam ki. Ihletet a diós-narancsos szaloncukor adott hozzá.

Hozzávalók

250 gramm aszalt sárgabarack
200 gramm őrölt dió
200 gramm étcsokoládé

Az elkészítés menete

Az aszalt sárgabarackra öntsünk forró vizet, és tegyük félre 15 percig.

A barackot szűrjük le, és botmixerrel pürésítsük.

Az őrölt diót tegyük hozzá.

Egy falapáttal addig keverjük, míg egynemű masszát kapunk.

A tenyerünkben formázzunk a masszából golyókat, kb. 3 cm-es méretben.
Tegyük azokat egy szilikonos lapra.
Nekem 28 golyó lett a fenti mennyiségből.

A csokoládét vágjuk apróra.

A csokit olvasszuk meg, közepes hőfokon, vigyázva, hogy ne hevítsük túl.

A golyókat mártsuk meg az étcsokoládéban.

A golyókat tegyük vissza a szilikonos lapra, és tegyük félre dermedni.

Dermedést követően tálalhatjuk.

Jó étvágyat!

 

Ahogy mi szeretjük: kuglóf, dióval és sok mazsolával

Egy szilikonos kuglófformát kaptam karácsonyra a sógornőmtől. Muszáj volt sütnöm benne valami finomat. A túrós kuglóf receptjét is tőle kaptam, amit kis variálással megsütöttem.

Túl szimplának találtam a receptet, ezért feldobtam apróra vágott dióval és mazsolával. Remek lett. Természetesen más ízesítéssel is ki lehet próbálni.

Hozzávalók

250 gramm teljes kiőrlésű tönkölyliszt
1 zacskó sütőpor
250 gramm vaj (nálunk laktózmentes)
250 gramm túró (nálunk laktózmentes)
150 gramm aranybarna nádcukor
2 db M-es tojás
1 csipet só
100 gramm mazsola
50 gramm dió
hidegen sajtolt olívaolaj

Elkészítés menete

Apróra vágtam a diót.

A sütőt előmelegítettem 150 fokra.
Kimértem a lisztet és összekevertem a sütőporral.

Enyhén megolvasztottam a vajat, hogy könnyen kezelhetővé váljon. Ezt úgy értem el, hogy a mikrohullámú sütő Defrost funkciójára betettem a vajat 1 percre.

A vajhoz tettem a cukrot, a tojást, a sót és a sütőporos lisztet. A kézi robotgép keverő fejével összekevertem.

A mazsolát is hozzátettem a tésztához. Egy fakanállal belekevertem a tésztába.

Kevés olajjal kikentem a szilikonos kuglófformát.

A diót a sütőforma aljára helyeztem egyenletesen szétterítve.

A tésztát is a sütőformába tettem. A fakanállal lesimítottam a tetejét.

A sütőben 150 fokon, légkeveréses üzemmódban, tűpróbáig, 50 percig sütöttem a kuglófot.
Miután kivettem, tíz percig a formában hagytam hűlni.

Kiborítottam a kuglófot a formából.

Szeleteltem.

Még melegen tálaltam.

Jó étvágyat!

Zeneszerző szakácskötényben: Verdi világhírű rizottója

Forrás: Reference.com

Az ember kíváncsi és imád belesegetni mások magánéletébe, főként, ha hírességekről van szó. Ezzel én is így vagyok, azzal a kivétellel, hogy engem főként a régen élt neves emberek magánélete, pontosabban magánkonyhája érdekel. Szóval nagyon örülök, amikor kezembe akad egy-egy könyv, ami a híres alkotókat, mint a gasztronómia rajongóit mutatja be. Olvastam már Ferenc Józsefről, Shakespeare-ről, Duma-ról, most pedig egy Verdi mester asztaláról szóló könyvet lapozgatok. (Antonio Battei: Jó étvágyat, Maestro!)

Verdi gasztronómia iránti elkötelezettségéről, arról, hogy maga is remek szakács volt inkább csak levelezésekből, rövid szövegekből tudunk, nem úgy, mint Dumas esetében, aki saját szakácskönyvet is írt. (Sőt azt tartotta élete fő művének!) A nagy zeneszerzőnek már gyerekkorát is meghatározta a vendéglátás, hiszen apjának, Carlo Verdi – nek egy kis kocsmája is volt, a kis Verdi sok időt eltöltött a borozgató férfiak között és ott nőtt fel, ahol világhírű konyhaművészet született, Párma régiójában.

(http://gallerix.ru)

A kollégák visszaemlékezései alapján Verdi kifinomult ízléssel főzött és étkezett. Mint mondta, „minden ebéd a maga módján egy műremek.” Vendégei is imádtak az asztalánál helyet foglalni, nem volt nagyigényű, nem volt nagyevő és remek hangulatot teremtett minden étkezésnél. A szakácsra nagy gondja volt, barátjának írt levelében írja is: „…ha felveszel valakit erre a posztra, ajánlom, hogy foglalkozz vele nagyon komolyan, mert mégiscsak a mindennap elfogyasztott táplálékunkról van szó. Költészet, idealizmus mind rendben van, de evés nélkül azért nem létezhetünk.”

Verdi nagyon szerette az egyszerű ételeket, rengeteg rizst evett, a szegényes gyerekkori ételt dúsgazdag művészként is sokszor fogyasztotta, sőt „világhírű” rizottót készített, ahogy vendégei feljegyezték. Valójában olyant, amilyent neki is tálalt hajdanán a mama és a papa Roncole-ban.

A receptet szerencsére Verdi barátja elkérte a zeneszerzőtől, így maradt az fenn egy levélben. Íme tehát a mester rizottója.                  pixabay.hu

„Tegyetek egy lábasba, kevés felaprított hagymára két uncia friss vajat, két uncia marha vagy borjú csontvelőt. Amikor elkezd aranyszínt kapni, adjatok hozzá a piemontei rizsből tizenhat unciányit. Magas lángon, miközben fakanállal állandóan kevergetitek, hagyjátok, hogy a rizs is arany színig barnuljon. Vegyétek elő azt a kitűnő húslevest, amit korábban jó minőségű húsból készítettetek. Két-három merőkanálnyi menjen a rizsre. Amikor elpárolog, időnként merjetek rá újabb adagokat a húslevesből, egészen addig, amíg a rizs teljesen meg nem főtt (ez úgy kb. negyed órányira lesz attól, hogy a rizs a lábasba került.) egy fél pohárnyi fehér, jó minőségű édes bort is öntsetek rá. Egymás után három marék reszelt parmezán sajt is kell bele. Amikor a rizs már majdnem teljesen megpuhult, vegyétek elő a csipetnyi, húslevesben áztatott sáfrányt, adjátok a rizshez, jól keverjétek össze és öntsétek az egészet egy leveses tálba. Ha van szarvasgomba a háznál, vágjatok belőle hajszálvékony szeleteket és helyezzétek a rizottó tetejére és a szokásnak megfelelően szórjátok meg reszelt sajttal. Ha nincs szarvasgomba, akkor csak a sajt megy a tetejére. Fedjétek be a levesestálat és azonnal tálaljátok.”

Aki a rizottó rajongója feltétlenül próbálja ki a Verdi féle variációt, ha nem is szó szerint, de ötletek meríthetőek belőle. A fehér bor, a húslé, és a parmezán valóban különleges ízt adhat a rizsnek, a szarvasgombáról nem is beszélve. Persze csak „ha van a háznál”. :)