Hogyan süss tej és élesztő nélkül kalácsot?

A minap kalácsról álmodtam, ami komoly dilemmát vetett fel bennem. Nem szoktam sütni, mert élesztővel nem szeretek dolgozni. Ezért egy sütőporos verziót kellett kidolgoznom. Átnéztem a neten fellelhető recepteket, de egyik sem volt szimpatikus. Ezért a mandulás-rozsos rudak receptjéhez nyúltam vissza, és azt alakítottam át kalácsra. Végül egy finom és teljes ízű fonott kalács sült ki a receptből. Első sütésre nem is rossz.

Hozzávalók

40 dkg teljes kiőrlésű liszt
1 sütőpor
20 dkg őrölt mandula
10 dkg aranybarna nádcukor
25 dkg aszalt szilva
25 dkg túró (nálunk laktózmentes)
15 dkg natúr joghurt (nálunk laktózmentes)
2+1 db M-es tojás
liszt a sodráshoz

Elkészítés menete

A lisztet, sütőport, mandulát, cukrot elkevertem.

Apróra vágtam az aszalt szilvát.

Elkevertem a szilvát a lisztben.

Hozzátettem a túrót, a joghurtot és 2 db tojást.
Előmelegítettem a sütőt 180 Celsius fokra.

Alaposan összegyúrtam a tésztát.

Hat részre osztottam a tésztát.
Egy lisztezett kemény felületen rudakat sodortam a tésztából.

Egy tepsit kibéleltem sütőpapírral.
Hármasával összefontam a rudakat. Két db kalácsot kaptam így.

Felütöttem a harmadik tojást.

A felvert tojással megkentem a kalácsokat.

Légkeveréses üzemmódban, 180 Celsius fokon tűpróbáig, 25 percig sütöttem a kalácsokat.
Kivettem a sütőből, és a tepsin 10 percig hűlni hagytam.

Szeletelve tálaltam. Jó étvágyat!

Így fogyóztak a dédik és a nagyik – száz évvel ezelőtti szuperdiéták következnek

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a fogyókúra mostanság játszik nagy szerepet a nők életében, holott közel egy századdal ezelőtt is már központi kérdés volt ez a hölgyek számára. Erről tanúskodik a Hatvany Lili – a neves írónő – által szerkesztett Ételművészet életművészet című kötet, 1936-ból. A könyv fontos fejezete A diétás konyha orvosi alapjairól szól, Györky Béla dr. a Svábhegyi Szanatórium igazgató-főorvosa írta, szavait hasznos olvasni és megfogadni.

A doktor szerint ugyanis hiába mindenféle krém, púder és festék, ha a nő nem egészséges. A mindennapi külsejű nő is nagyon vonzó, ha csillog a szeme, duzzad belőle az életerő. Viszont ha a nő nincs megelégedve magával és elhatározza, hogy minél gyorsabban, minél több súlyt akar leadni, akkor azt sokszor tűzön-vízen keresztül véghez viszi. Ez a módszer viszont nagyon káros, sőt néha végzetes is lehet az egész szervezetre – figyelmeztet az orvos. Én hiszek neki, különösen, hogy milyen kedvesen ír a „súlyfeleslegről”. Az orvos szerint ugyanis a legtöbb súlytöbblet, amire mi nők panaszkodunk, nem egyéb, mint tartalékenergia, amit a test adott esetben igénybe szokott venni. Vagyis ha ezeket a vélt plusz kilókat, mindenképp erőszakos módon lefaragjuk, hogy megfeleljünk a kor ideáljának, akkor a szervezet ellenálló képessége ellen cselekszünk. No, jó, azért ne nyugodjon meg mindenki, akinek úszógumik nőttek itt és ott, de nagyon fontos, hogy az ideális testsúlyt személyre szabottan kell megállapítani. Vagyis a magasságot, a test arányait, az életkort egyaránt figyelembe kell venni, mértékletesség kell a fogyókúrában – int a főorvos. Györky doktor egyébként tanácsokkal is szolgált a kor hölgyeinek. Mint írja, nagyon fontos a hosszú időre elnyújtott fogyókúra, orvosi ellenőrzés mellett. Titka pedig nincs, az egyetlen egészséges módja a fogyásnak a megfelelő diéta és a testmozgás. Ugye nincs új a nap alatt. :)

A kor fogyókúráira viszont nagyon kíváncsi lennék, hisz az orvos beszél arról is, hogy nem egy módszer vezetett komoly betegségekhez, sőt halálhoz. Egy helyütt megemlíti a főorvos a Schroth-kúrát, amit egy kuruzsló vezetett be, a lényege, hogy a beteg száraz zsemlén és tejbedarán él heteken keresztül. Hmmm, nem túl vonzó módszer. Györky cáfol olyan tévhiteket, hogy a masszázs és a gőzfürdő révén is lehet kilókat ledobni. A sport viszont nagyon fontos, csakhogy a nők az iskola után általában abbahagyják a mozgást, pedig a háztartási munkákkal ez nem pipálható ki – feddi a hölgyeket a főorvos. Ugyanakkor úgy véli, azért mi nők csak módjával sportoljunk, semmiképp se igyekezzünk a férfiakkal versengeni, a nő izomereje ugyanis kisebb és persze az idegenergiával is takarékoskodniuk kell. :)És a diéta? A kor fogyasztódiétáinak alapelve az egyhangúság. A Svábhegyi Szanatóriumban tartanak a betegeknek húsnapot, tojásnapot, tejnapot, gyümölcs és burgonyanapot. És persze van a teljes éhezőnap…Ezeket a napokat hetente egyszer érdemes beilleszteni a fogyókúra idején. Íme, a tippek: húsnapon reggel tea hideg borjúsülttel, ebéd főtt marhahús, uzsonna tea, vacsora papírban kisütött natúrszelet kávéval. Tejnapon joghurt, soványtej, aludttej, tejeskávé és joghurt követi egymást. Tojásnapon egész nap kemény tojást kap a beteg citromos fejes salátával, gyümölcsnapon alma, narancs, körte fogyasztható, burgonya napon pedig 1 ½ kg krumplit osztanak öt részre, persze mindenféle zsiradék nélkül.

Tessék, ki lehet próbálni, ezt orvosok írták fel. :)

(Képek: Velvet, Trendmanó,Dívány)

Amilyen ronda, olyan finom: póréhagymás csirke

Ez az étel majdnem minden hónapban felkerül az asztalunkra évek óta. Hogy miért nem fordult meg mégis eddig a blogon? Mert nem éppen egy dekoratív étel. Nehéz jól fotózni. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy megéri a bemutatást: póréhagymás csirkemell barna rizzsel.

Hozzávalók

600 gramm csirkemell
1 szál póréhagyma
1 nagy pohár (250 gramm) tejföl (nálunk laktózmentes)
250 gramm barna rizs
hidegen sajtolt olívaolaj
fűszerek: só, feketebors, pirospaprika, petrezselyem

Az elkészítés menete

Felkockázom a csirkemellet.
Megmosom, megpucolom, és karikákra vágom a póréhagymát.
Kevés olajat hevítek egy kis lábasban. Megpirítom benne a rizst. Felöntöm a rizs űrmértékének megfelelő, kétszeres mennyiségű vízzel. Magas hőfokon forralom. Forrás után sózom, és alacsony hőfokon párolom tovább. Addig kell főzni, míg a rizs felszívja az összes vizet. Ez az előfőzött barna rizs esetében 20-30 perc.
Kevés olajat hevítek egy serpenyőben. Megpirítom benne a húst. A csirkemellet fűszerezem feketeborssal, pirospaprikával. Ha minden oldalról megpirult a hús, hozzáteszem a póréhagymát. 10 percig párolom.
Felöntöm a tejföllel, és kóstolást követően fűszerezem még sóval, feketeborssal, pirospaprikával, petrezselyemmel. Más fűszerezéssel is érdemes kipróbálni. 5 percig párolom.
Amikor elkészült, a póréhagymás csirkemellet a barna rizzsel, petrezselyemmel megszórva tálalom.
Jó étvágyat!

Finom édesség, mindössze három összetevőből: zserbógolyó

Ezt az édességet legelőször most karácsonykor készítettem el, igaz, akkor még zserbós szaloncukor néven futott. A mézeskalács, a levendulás csillagok, és a diós-narancsos szaloncukor mellett ezt szántam vendégségbe vinni. Ám a férjem úgy rájárt, hogy vendégségbe csak a hírét tudtuk elvinni. Sőt, kikérte magának, hogy ezt a desszertet szaloncukornak hívjuk, és csak karácsonykor kerüljön belőle az asztalra. Így alakult a forma, és lett belőle zserbógolyó.

Ez nem ugyanaz a recept, ami a neten több helyen fellelhető, és háztartási kekszből készül. Ez a recept csupán három összetevőből áll, és én találtam ki. Ihletet a diós-narancsos szaloncukor adott hozzá.

Hozzávalók

250 gramm aszalt sárgabarack
200 gramm őrölt dió
200 gramm étcsokoládé

Az elkészítés menete

Az aszalt sárgabarackra öntsünk forró vizet, és tegyük félre 15 percig.

A barackot szűrjük le, és botmixerrel pürésítsük.

Az őrölt diót tegyük hozzá.

Egy falapáttal addig keverjük, míg egynemű masszát kapunk.

A tenyerünkben formázzunk a masszából golyókat, kb. 3 cm-es méretben.
Tegyük azokat egy szilikonos lapra.
Nekem 28 golyó lett a fenti mennyiségből.

A csokoládét vágjuk apróra.

A csokit olvasszuk meg, közepes hőfokon, vigyázva, hogy ne hevítsük túl.

A golyókat mártsuk meg az étcsokoládéban.

A golyókat tegyük vissza a szilikonos lapra, és tegyük félre dermedni.

Dermedést követően tálalhatjuk.

Jó étvágyat!

 

Ahogy mi szeretjük: kuglóf, dióval és sok mazsolával

Egy szilikonos kuglófformát kaptam karácsonyra a sógornőmtől. Muszáj volt sütnöm benne valami finomat. A túrós kuglóf receptjét is tőle kaptam, amit kis variálással megsütöttem.

Túl szimplának találtam a receptet, ezért feldobtam apróra vágott dióval és mazsolával. Remek lett. Természetesen más ízesítéssel is ki lehet próbálni.

Hozzávalók

250 gramm teljes kiőrlésű tönkölyliszt
1 zacskó sütőpor
250 gramm vaj (nálunk laktózmentes)
250 gramm túró (nálunk laktózmentes)
150 gramm aranybarna nádcukor
2 db M-es tojás
1 csipet só
100 gramm mazsola
50 gramm dió
hidegen sajtolt olívaolaj

Elkészítés menete

Apróra vágtam a diót.

A sütőt előmelegítettem 150 fokra.
Kimértem a lisztet és összekevertem a sütőporral.

Enyhén megolvasztottam a vajat, hogy könnyen kezelhetővé váljon. Ezt úgy értem el, hogy a mikrohullámú sütő Defrost funkciójára betettem a vajat 1 percre.

A vajhoz tettem a cukrot, a tojást, a sót és a sütőporos lisztet. A kézi robotgép keverő fejével összekevertem.

A mazsolát is hozzátettem a tésztához. Egy fakanállal belekevertem a tésztába.

Kevés olajjal kikentem a szilikonos kuglófformát.

A diót a sütőforma aljára helyeztem egyenletesen szétterítve.

A tésztát is a sütőformába tettem. A fakanállal lesimítottam a tetejét.

A sütőben 150 fokon, légkeveréses üzemmódban, tűpróbáig, 50 percig sütöttem a kuglófot.
Miután kivettem, tíz percig a formában hagytam hűlni.

Kiborítottam a kuglófot a formából.

Szeleteltem.

Még melegen tálaltam.

Jó étvágyat!

Zeneszerző szakácskötényben: Verdi világhírű rizottója

Forrás: Reference.com

Az ember kíváncsi és imád belesegetni mások magánéletébe, főként, ha hírességekről van szó. Ezzel én is így vagyok, azzal a kivétellel, hogy engem főként a régen élt neves emberek magánélete, pontosabban magánkonyhája érdekel. Szóval nagyon örülök, amikor kezembe akad egy-egy könyv, ami a híres alkotókat, mint a gasztronómia rajongóit mutatja be. Olvastam már Ferenc Józsefről, Shakespeare-ről, Duma-ról, most pedig egy Verdi mester asztaláról szóló könyvet lapozgatok. (Antonio Battei: Jó étvágyat, Maestro!)

Verdi gasztronómia iránti elkötelezettségéről, arról, hogy maga is remek szakács volt inkább csak levelezésekből, rövid szövegekből tudunk, nem úgy, mint Dumas esetében, aki saját szakácskönyvet is írt. (Sőt azt tartotta élete fő művének!) A nagy zeneszerzőnek már gyerekkorát is meghatározta a vendéglátás, hiszen apjának, Carlo Verdi – nek egy kis kocsmája is volt, a kis Verdi sok időt eltöltött a borozgató férfiak között és ott nőtt fel, ahol világhírű konyhaművészet született, Párma régiójában.

(http://gallerix.ru)

A kollégák visszaemlékezései alapján Verdi kifinomult ízléssel főzött és étkezett. Mint mondta, „minden ebéd a maga módján egy műremek.” Vendégei is imádtak az asztalánál helyet foglalni, nem volt nagyigényű, nem volt nagyevő és remek hangulatot teremtett minden étkezésnél. A szakácsra nagy gondja volt, barátjának írt levelében írja is: „…ha felveszel valakit erre a posztra, ajánlom, hogy foglalkozz vele nagyon komolyan, mert mégiscsak a mindennap elfogyasztott táplálékunkról van szó. Költészet, idealizmus mind rendben van, de evés nélkül azért nem létezhetünk.”

Verdi nagyon szerette az egyszerű ételeket, rengeteg rizst evett, a szegényes gyerekkori ételt dúsgazdag művészként is sokszor fogyasztotta, sőt „világhírű” rizottót készített, ahogy vendégei feljegyezték. Valójában olyant, amilyent neki is tálalt hajdanán a mama és a papa Roncole-ban.

A receptet szerencsére Verdi barátja elkérte a zeneszerzőtől, így maradt az fenn egy levélben. Íme tehát a mester rizottója.                  pixabay.hu

„Tegyetek egy lábasba, kevés felaprított hagymára két uncia friss vajat, két uncia marha vagy borjú csontvelőt. Amikor elkezd aranyszínt kapni, adjatok hozzá a piemontei rizsből tizenhat unciányit. Magas lángon, miközben fakanállal állandóan kevergetitek, hagyjátok, hogy a rizs is arany színig barnuljon. Vegyétek elő azt a kitűnő húslevest, amit korábban jó minőségű húsból készítettetek. Két-három merőkanálnyi menjen a rizsre. Amikor elpárolog, időnként merjetek rá újabb adagokat a húslevesből, egészen addig, amíg a rizs teljesen meg nem főtt (ez úgy kb. negyed órányira lesz attól, hogy a rizs a lábasba került.) egy fél pohárnyi fehér, jó minőségű édes bort is öntsetek rá. Egymás után három marék reszelt parmezán sajt is kell bele. Amikor a rizs már majdnem teljesen megpuhult, vegyétek elő a csipetnyi, húslevesben áztatott sáfrányt, adjátok a rizshez, jól keverjétek össze és öntsétek az egészet egy leveses tálba. Ha van szarvasgomba a háznál, vágjatok belőle hajszálvékony szeleteket és helyezzétek a rizottó tetejére és a szokásnak megfelelően szórjátok meg reszelt sajttal. Ha nincs szarvasgomba, akkor csak a sajt megy a tetejére. Fedjétek be a levesestálat és azonnal tálaljátok.”

Aki a rizottó rajongója feltétlenül próbálja ki a Verdi féle variációt, ha nem is szó szerint, de ötletek meríthetőek belőle. A fehér bor, a húslé, és a parmezán valóban különleges ízt adhat a rizsnek, a szarvasgombáról nem is beszélve. Persze csak „ha van a háznál”. :)

Szilveszterkor legyen malacunk!

700587

Még nem késtünk le semmit, még nagyon gyorsan megmalacosodhatunk szilveszter estére! Vagyis az új évre, mert akkor túrja elő a szerencsét.
De mivel egy igazi malac sütéséhez rengeteg idő és energia kell (pácolás, forgatás, kenegetés – pfüüühh!), jobb lesz egy egyszerűbbel előrukkolni, amit még a gyerekek is élvezni fognak: a készítéstől az evésig. :)

1493158_677444518956665_1894946585_n
Csak kedvenc tésztánkra van szükség: ez lehet bolti leveles tészta (leggyorsabb verzió) vagy egyszerű pizzatészta. Vékonyra nyújtjuk, kis pohárral köröket szaggatunk belőle – illetve ezt hagyjuk meg csemeténknek! – majd 1-2 cm-es vágást ejtünk rajta felül és a két kis fület visszahajtjuk. Az orrának a maradék, leeső tésztákból kis kupakkal szintén köröket szaggatunk. A szemnek eredetileg egész borsot írt a recept, de ezt nem ajánlom, ha gyerek is eszik belőle. Inkább aszalt paradicsomból vagy olajbogyóból vágjunk apró darabokat és ezt nyomkodjuk a tésztába. Az orrát egész tojással ragasszuk a nagyobb körre, kenjük le még egyszer a teljes röfit és előmelegített sütőben 10-15 perc alatt süssük készre. Langyosan a legjobb! :)
Minden kedves blogolvasónak BÚÉK! :)

 

 

Szerettem volna elmenni George Michael még egy koncertjére

 

andrew-browning-800x540

Valahol évek óta tudtam, hogy ez már nem fog összejönni nekem. Nem lepődtem meg a halálhírén, inkább csak úgy a gondolataimban van azóta is. Végigkísérte a fiatal, majd az eddigi meglett éveimet is a zenéje. Kicsit olyan volt, mintha a zenéjével együtt értem volna én is.

Nem szeretném, annyira nem akarom, hogy a könyvesboltokban, zenei és egyéb áruházakban hirtelen az ő plakátjaival, zenéivel legyen minden tele.  Lehet, hogy irigylem az érzést, amit volt részem megélni enélkül is?!

Számolja a média, hogy ennyi meg annyi sztár hunyt el idén. Nem tudom, nem számolom, vélhetően az ezt megelőző években is így volt ez. Egy igazi popikon idő előtt elmegy. George Michael egyik magyarországi koncertjén 42 ezren voltunk. Azt hiszem, azelőtt ennyi embert egy helyen egy ember miatt összegyűlni még nem láttam. Fojtogató, furcsa érzés volt, emlékszem. Akkor, azokban a percekben megfogalmazódott, egyben megkérdőjeleződött bennem, hogy vajon az emberi elme alkalmas-e arra, hogy ezt a helyzetet, élményt – hogy őmiatta azon a napon ennyien összegyűltek- feldolgozza.

Másik nap újabb több tízezer ember újabb helyszín…Azt hiszem, nem erre vagyunk programozva, beállítva. Masszív, erős lelki stabilitás kell ezt beépíteni és kezelni. Vajon megvolt-e ez egy olyan embernél, akinek olyan mély tartalommal, érzékiséggel, mondanivalóval megáldott zenei szövegei, zenéi voltak, mint George Michaelnek?

Fogalmam sincs mennyi tehetség kapcsán jött a hír, hogy elhunyt, de valahogy soha nem volt egyértelmű a pontos halálok. Még ha a laikus is tudta, és később kiderült, hogy tudatmódosítók állnak a háttérben.

Sok gondolatatot indított el bennem a zenéje és most a halála.

Kriszta

Speciális karácsonyi menüsor, amit mindenki bátran ehet

Beautifully set table in red and gold for Christmas Eve

Nem azt mondom, hogy a sima, egyszerű karácsonyi ételsor nem nagy kunszt, de az igazi nehézség akkor adódik a konyhában is – és állítja kihívások elé a háziasszonyt / avagy leányt – ha ételallergiás és/vagy intoleranciás akad a családban, vagy a vacsorára meghívott vendégek között.

Hiszen arra kevéssé gondolhat az ember, hogy 3-4 féle ételsort dob össze (bár ez sem lehetetlen előre főzéssel, fagyasztással), de érdemesebb inkább olyanban gondolkodni, amit mindenki megehet, még sincs erős „diétás” érzete a dolognak.

Az allergiáról mindenkinek van körülbelül fogalma, de nem árt itt is megemlíteni, hogy megkülönböztetjük a jóval gyakoribb intoleranciától, mivel előbbi – anafilaxiás sokk esetén – életveszélyes is lehet, utóbbinak azonban hosszútávon lehetnek durvább következményei. Ezt most tovább nem ragozom, akit érdekel, netán érintett, az interneten mindent el tud olvasni róla.

christmas-dinner-dp

Nálunk adva van egy hisztamin-intoleranciás családtag (nem képződik megfelelő enzim az ételekben lévő hisztamin lebontásához, ez viszketést, dagadást, bőrtüneteket és egyebeket okoz); van tej-, liszt- és cukormentesen étkező gyerek és vannak olyanok, akik csak simán nem szeretnek valamit: pl. gomba, articsóka nem lehet semmiben. Étolaj, dió, mogyoró szintén kilőve. Erősen szűkül tehát a felhasználható élelmiszer-alapanyagok köre, de nekem, mint gyakorlott „étrendkutatónak” nincs lehetetlen.
Itt azért megjegyezném, hogy némi besegítést el szoktam fogadni, így akár levesből és főfogásból is lehet többféle. Apósom halászléje például kihagyhatatlan karácsonykor, annak ellenére, hogy többen nem fogyasztják, vagy anyósom rakott csirkemelle sem való mindenkinek, akinek viszont igen, nagyon hálás érte – ráadásul az még hidegen is kiváló, mikor éjszaka kinyitod a hűtőt és bár nem vagy már éhes, mégis pár falatot olyan jó bekapni belőle. :)

1abdd68aad6906d7eee3b38f127a4964

Szóval idén a következőképpen áll össze a menü. Előételnek egy nem mindennapi, avokádós quinoa-salátát gondoltam. Aki esetleg nem tudja, mi az a quinoa: manapság már sok helyen kapható, Dél-Amerikából származik, ősi inka gabonaféleség, superfood – tehát tápanyagban rendkívül gazdag, magas a fehérje- és ásványi anyagtartalma, ráadásul gluténmentes. Úgy főzzük, mint a rizst, dupla vízben, majd mikor leszűrtük, még 10 percet hagyjuk a fedő alatt pihenni.

Melegen köretként fogyasztható, hidegen salátákba, kásákba rakható. Nyers zöldségekkel, avokádóval, olajbogyóval és egy finom, pikáns, citromos dresszinggel különleges előétel lesz belőle, amiből nem kell nagy adag, csak épp az íze kedvéért egy pár kanál.

sam_4858
Zöldséges quinoa

Az elmaradhatatlan húsleves lesz a következő fogás, borjúcsontból és az ünnep kedvéért fácánmáj gombóccal. A májgombócba is természetesen gluténmentes lisztet használok, amit azonban senki nem vesz észre azok közül sem, akik nem ilyen étrenden vannak. A fűszerezés a lényeg! :)

sam_1590
Húsleves

Főételnek a már bevált aszalt szilvával töltött, szalonnabundába tekert karaj lesz, amihez köretként pasztinákpürét és vajban párolt gesztenyét tervezek. A pasztinák egy méltatlanul mellőzött zöldségünk, pedig fantasztikusan ízletes. Igazi téli csemege, remek alternatívája a krumplinak, s ahhoz hasonlóan nagyon sok ételhez felhasználható. Nem fehérrépa, de rokona a répának. Természetesen nem „rendes” tejet fogok használni a püré elkészítéséhez, hanem rizs- vagy mandulatejet. De így is nagyon finom, már kipróbáltam.

sam_2617
Aszalt szilvás karaj

És hát a desszert. Ez megérne egy külön bejegyzést, ha nem volna már olyan sok „mindenmentes” írás a különböző paleo, szénhidrátszegény és egyéb speciális finomságokról. Mióta jópár cég ráállt az ilyesfajta süteményekhez való lisztek gyártására, már közel sincs olyan nehéz dolga a speciálisan étkezőknek, mint akár 5-6 évvel ezelőtt. Anélkül, hogy reklámot csinálnék nekik, az egyik közülük – amelyik „Éhezésmentes, egészséges karcsúság” szlogennel hirdeti magát (de persze nem csak fogyni vágyóknak való termékekkel) – a legújabb, mindenmentes lisztkeverékeikkel akár bejglit is süthetünk. Én a mákosra gyúrok. Persze lesznek „normál” sütik is, de néhányan azokat majd csak messziről csodálják.

Lehet, hogy sokan elcsodálkoznak ezen a menüsoron, én azonban szeretek főzni, főleg nem mindennapi ételeket. Szerencsére – köszönhetően a rutinnak – legtöbbször sikerrel. ;)

Boldog karácsonyt, finom ételeket és nyugalmat kívánok mindenkinek!
(Fotók: web, saját)