Ahogy mi szeretjük: kuglóf, dióval és sok mazsolával

Egy szilikonos kuglófformát kaptam karácsonyra a sógornőmtől. Muszáj volt sütnöm benne valami finomat. A túrós kuglóf receptjét is tőle kaptam, amit kis variálással megsütöttem.

Túl szimplának találtam a receptet, ezért feldobtam apróra vágott dióval és mazsolával. Remek lett. Természetesen más ízesítéssel is ki lehet próbálni.

Hozzávalók

250 gramm teljes kiőrlésű tönkölyliszt
1 zacskó sütőpor
250 gramm vaj (nálunk laktózmentes)
250 gramm túró (nálunk laktózmentes)
150 gramm aranybarna nádcukor
2 db M-es tojás
1 csipet só
100 gramm mazsola
50 gramm dió
hidegen sajtolt olívaolaj

Elkészítés menete

Apróra vágtam a diót.

A sütőt előmelegítettem 150 fokra.
Kimértem a lisztet és összekevertem a sütőporral.

Enyhén megolvasztottam a vajat, hogy könnyen kezelhetővé váljon. Ezt úgy értem el, hogy a mikrohullámú sütő Defrost funkciójára betettem a vajat 1 percre.

A vajhoz tettem a cukrot, a tojást, a sót és a sütőporos lisztet. A kézi robotgép keverő fejével összekevertem.

A mazsolát is hozzátettem a tésztához. Egy fakanállal belekevertem a tésztába.

Kevés olajjal kikentem a szilikonos kuglófformát.

A diót a sütőforma aljára helyeztem egyenletesen szétterítve.

A tésztát is a sütőformába tettem. A fakanállal lesimítottam a tetejét.

A sütőben 150 fokon, légkeveréses üzemmódban, tűpróbáig, 50 percig sütöttem a kuglófot.
Miután kivettem, tíz percig a formában hagytam hűlni.

Kiborítottam a kuglófot a formából.

Szeleteltem.

Még melegen tálaltam.

Jó étvágyat!

Zeneszerző szakácskötényben: Verdi világhírű rizottója

Forrás: Reference.com

Az ember kíváncsi és imád belesegetni mások magánéletébe, főként, ha hírességekről van szó. Ezzel én is így vagyok, azzal a kivétellel, hogy engem főként a régen élt neves emberek magánélete, pontosabban magánkonyhája érdekel. Szóval nagyon örülök, amikor kezembe akad egy-egy könyv, ami a híres alkotókat, mint a gasztronómia rajongóit mutatja be. Olvastam már Ferenc Józsefről, Shakespeare-ről, Duma-ról, most pedig egy Verdi mester asztaláról szóló könyvet lapozgatok. (Antonio Battei: Jó étvágyat, Maestro!)

Verdi gasztronómia iránti elkötelezettségéről, arról, hogy maga is remek szakács volt inkább csak levelezésekből, rövid szövegekből tudunk, nem úgy, mint Dumas esetében, aki saját szakácskönyvet is írt. (Sőt azt tartotta élete fő művének!) A nagy zeneszerzőnek már gyerekkorát is meghatározta a vendéglátás, hiszen apjának, Carlo Verdi – nek egy kis kocsmája is volt, a kis Verdi sok időt eltöltött a borozgató férfiak között és ott nőtt fel, ahol világhírű konyhaművészet született, Párma régiójában.

(http://gallerix.ru)

A kollégák visszaemlékezései alapján Verdi kifinomult ízléssel főzött és étkezett. Mint mondta, „minden ebéd a maga módján egy műremek.” Vendégei is imádtak az asztalánál helyet foglalni, nem volt nagyigényű, nem volt nagyevő és remek hangulatot teremtett minden étkezésnél. A szakácsra nagy gondja volt, barátjának írt levelében írja is: „…ha felveszel valakit erre a posztra, ajánlom, hogy foglalkozz vele nagyon komolyan, mert mégiscsak a mindennap elfogyasztott táplálékunkról van szó. Költészet, idealizmus mind rendben van, de evés nélkül azért nem létezhetünk.”

Verdi nagyon szerette az egyszerű ételeket, rengeteg rizst evett, a szegényes gyerekkori ételt dúsgazdag művészként is sokszor fogyasztotta, sőt „világhírű” rizottót készített, ahogy vendégei feljegyezték. Valójában olyant, amilyent neki is tálalt hajdanán a mama és a papa Roncole-ban.

A receptet szerencsére Verdi barátja elkérte a zeneszerzőtől, így maradt az fenn egy levélben. Íme tehát a mester rizottója.                  pixabay.hu

„Tegyetek egy lábasba, kevés felaprított hagymára két uncia friss vajat, két uncia marha vagy borjú csontvelőt. Amikor elkezd aranyszínt kapni, adjatok hozzá a piemontei rizsből tizenhat unciányit. Magas lángon, miközben fakanállal állandóan kevergetitek, hagyjátok, hogy a rizs is arany színig barnuljon. Vegyétek elő azt a kitűnő húslevest, amit korábban jó minőségű húsból készítettetek. Két-három merőkanálnyi menjen a rizsre. Amikor elpárolog, időnként merjetek rá újabb adagokat a húslevesből, egészen addig, amíg a rizs teljesen meg nem főtt (ez úgy kb. negyed órányira lesz attól, hogy a rizs a lábasba került.) egy fél pohárnyi fehér, jó minőségű édes bort is öntsetek rá. Egymás után három marék reszelt parmezán sajt is kell bele. Amikor a rizs már majdnem teljesen megpuhult, vegyétek elő a csipetnyi, húslevesben áztatott sáfrányt, adjátok a rizshez, jól keverjétek össze és öntsétek az egészet egy leveses tálba. Ha van szarvasgomba a háznál, vágjatok belőle hajszálvékony szeleteket és helyezzétek a rizottó tetejére és a szokásnak megfelelően szórjátok meg reszelt sajttal. Ha nincs szarvasgomba, akkor csak a sajt megy a tetejére. Fedjétek be a levesestálat és azonnal tálaljátok.”

Aki a rizottó rajongója feltétlenül próbálja ki a Verdi féle variációt, ha nem is szó szerint, de ötletek meríthetőek belőle. A fehér bor, a húslé, és a parmezán valóban különleges ízt adhat a rizsnek, a szarvasgombáról nem is beszélve. Persze csak „ha van a háznál”. :)

Szilveszterkor legyen malacunk!

700587

Még nem késtünk le semmit, még nagyon gyorsan megmalacosodhatunk szilveszter estére! Vagyis az új évre, mert akkor túrja elő a szerencsét.
De mivel egy igazi malac sütéséhez rengeteg idő és energia kell (pácolás, forgatás, kenegetés – pfüüühh!), jobb lesz egy egyszerűbbel előrukkolni, amit még a gyerekek is élvezni fognak: a készítéstől az evésig. :)

1493158_677444518956665_1894946585_n
Csak kedvenc tésztánkra van szükség: ez lehet bolti leveles tészta (leggyorsabb verzió) vagy egyszerű pizzatészta. Vékonyra nyújtjuk, kis pohárral köröket szaggatunk belőle – illetve ezt hagyjuk meg csemeténknek! – majd 1-2 cm-es vágást ejtünk rajta felül és a két kis fület visszahajtjuk. Az orrának a maradék, leeső tésztákból kis kupakkal szintén köröket szaggatunk. A szemnek eredetileg egész borsot írt a recept, de ezt nem ajánlom, ha gyerek is eszik belőle. Inkább aszalt paradicsomból vagy olajbogyóból vágjunk apró darabokat és ezt nyomkodjuk a tésztába. Az orrát egész tojással ragasszuk a nagyobb körre, kenjük le még egyszer a teljes röfit és előmelegített sütőben 10-15 perc alatt süssük készre. Langyosan a legjobb! :)
Minden kedves blogolvasónak BÚÉK! :)

 

 

Szerettem volna elmenni George Michael még egy koncertjére

 

andrew-browning-800x540

Valahol évek óta tudtam, hogy ez már nem fog összejönni nekem. Nem lepődtem meg a halálhírén, inkább csak úgy a gondolataimban van azóta is. Végigkísérte a fiatal, majd az eddigi meglett éveimet is a zenéje. Kicsit olyan volt, mintha a zenéjével együtt értem volna én is.

Nem szeretném, annyira nem akarom, hogy a könyvesboltokban, zenei és egyéb áruházakban hirtelen az ő plakátjaival, zenéivel legyen minden tele.  Lehet, hogy irigylem az érzést, amit volt részem megélni enélkül is?!

Számolja a média, hogy ennyi meg annyi sztár hunyt el idén. Nem tudom, nem számolom, vélhetően az ezt megelőző években is így volt ez. Egy igazi popikon idő előtt elmegy. George Michael egyik magyarországi koncertjén 42 ezren voltunk. Azt hiszem, azelőtt ennyi embert egy helyen egy ember miatt összegyűlni még nem láttam. Fojtogató, furcsa érzés volt, emlékszem. Akkor, azokban a percekben megfogalmazódott, egyben megkérdőjeleződött bennem, hogy vajon az emberi elme alkalmas-e arra, hogy ezt a helyzetet, élményt – hogy őmiatta azon a napon ennyien összegyűltek- feldolgozza.

Másik nap újabb több tízezer ember újabb helyszín…Azt hiszem, nem erre vagyunk programozva, beállítva. Masszív, erős lelki stabilitás kell ezt beépíteni és kezelni. Vajon megvolt-e ez egy olyan embernél, akinek olyan mély tartalommal, érzékiséggel, mondanivalóval megáldott zenei szövegei, zenéi voltak, mint George Michaelnek?

Fogalmam sincs mennyi tehetség kapcsán jött a hír, hogy elhunyt, de valahogy soha nem volt egyértelmű a pontos halálok. Még ha a laikus is tudta, és később kiderült, hogy tudatmódosítók állnak a háttérben.

Sok gondolatatot indított el bennem a zenéje és most a halála.

Kriszta

Speciális karácsonyi menüsor, amit mindenki bátran ehet

Beautifully set table in red and gold for Christmas Eve

Nem azt mondom, hogy a sima, egyszerű karácsonyi ételsor nem nagy kunszt, de az igazi nehézség akkor adódik a konyhában is – és állítja kihívások elé a háziasszonyt / avagy leányt – ha ételallergiás és/vagy intoleranciás akad a családban, vagy a vacsorára meghívott vendégek között.

Hiszen arra kevéssé gondolhat az ember, hogy 3-4 féle ételsort dob össze (bár ez sem lehetetlen előre főzéssel, fagyasztással), de érdemesebb inkább olyanban gondolkodni, amit mindenki megehet, még sincs erős „diétás” érzete a dolognak.

Az allergiáról mindenkinek van körülbelül fogalma, de nem árt itt is megemlíteni, hogy megkülönböztetjük a jóval gyakoribb intoleranciától, mivel előbbi – anafilaxiás sokk esetén – életveszélyes is lehet, utóbbinak azonban hosszútávon lehetnek durvább következményei. Ezt most tovább nem ragozom, akit érdekel, netán érintett, az interneten mindent el tud olvasni róla.

christmas-dinner-dp

Nálunk adva van egy hisztamin-intoleranciás családtag (nem képződik megfelelő enzim az ételekben lévő hisztamin lebontásához, ez viszketést, dagadást, bőrtüneteket és egyebeket okoz); van tej-, liszt- és cukormentesen étkező gyerek és vannak olyanok, akik csak simán nem szeretnek valamit: pl. gomba, articsóka nem lehet semmiben. Étolaj, dió, mogyoró szintén kilőve. Erősen szűkül tehát a felhasználható élelmiszer-alapanyagok köre, de nekem, mint gyakorlott „étrendkutatónak” nincs lehetetlen.
Itt azért megjegyezném, hogy némi besegítést el szoktam fogadni, így akár levesből és főfogásból is lehet többféle. Apósom halászléje például kihagyhatatlan karácsonykor, annak ellenére, hogy többen nem fogyasztják, vagy anyósom rakott csirkemelle sem való mindenkinek, akinek viszont igen, nagyon hálás érte – ráadásul az még hidegen is kiváló, mikor éjszaka kinyitod a hűtőt és bár nem vagy már éhes, mégis pár falatot olyan jó bekapni belőle. :)

1abdd68aad6906d7eee3b38f127a4964

Szóval idén a következőképpen áll össze a menü. Előételnek egy nem mindennapi, avokádós quinoa-salátát gondoltam. Aki esetleg nem tudja, mi az a quinoa: manapság már sok helyen kapható, Dél-Amerikából származik, ősi inka gabonaféleség, superfood – tehát tápanyagban rendkívül gazdag, magas a fehérje- és ásványi anyagtartalma, ráadásul gluténmentes. Úgy főzzük, mint a rizst, dupla vízben, majd mikor leszűrtük, még 10 percet hagyjuk a fedő alatt pihenni.

Melegen köretként fogyasztható, hidegen salátákba, kásákba rakható. Nyers zöldségekkel, avokádóval, olajbogyóval és egy finom, pikáns, citromos dresszinggel különleges előétel lesz belőle, amiből nem kell nagy adag, csak épp az íze kedvéért egy pár kanál.

sam_4858
Zöldséges quinoa

Az elmaradhatatlan húsleves lesz a következő fogás, borjúcsontból és az ünnep kedvéért fácánmáj gombóccal. A májgombócba is természetesen gluténmentes lisztet használok, amit azonban senki nem vesz észre azok közül sem, akik nem ilyen étrenden vannak. A fűszerezés a lényeg! :)

sam_1590
Húsleves

Főételnek a már bevált aszalt szilvával töltött, szalonnabundába tekert karaj lesz, amihez köretként pasztinákpürét és vajban párolt gesztenyét tervezek. A pasztinák egy méltatlanul mellőzött zöldségünk, pedig fantasztikusan ízletes. Igazi téli csemege, remek alternatívája a krumplinak, s ahhoz hasonlóan nagyon sok ételhez felhasználható. Nem fehérrépa, de rokona a répának. Természetesen nem „rendes” tejet fogok használni a püré elkészítéséhez, hanem rizs- vagy mandulatejet. De így is nagyon finom, már kipróbáltam.

sam_2617
Aszalt szilvás karaj

És hát a desszert. Ez megérne egy külön bejegyzést, ha nem volna már olyan sok „mindenmentes” írás a különböző paleo, szénhidrátszegény és egyéb speciális finomságokról. Mióta jópár cég ráállt az ilyesfajta süteményekhez való lisztek gyártására, már közel sincs olyan nehéz dolga a speciálisan étkezőknek, mint akár 5-6 évvel ezelőtt. Anélkül, hogy reklámot csinálnék nekik, az egyik közülük – amelyik „Éhezésmentes, egészséges karcsúság” szlogennel hirdeti magát (de persze nem csak fogyni vágyóknak való termékekkel) – a legújabb, mindenmentes lisztkeverékeikkel akár bejglit is süthetünk. Én a mákosra gyúrok. Persze lesznek „normál” sütik is, de néhányan azokat majd csak messziről csodálják.

Lehet, hogy sokan elcsodálkoznak ezen a menüsoron, én azonban szeretek főzni, főleg nem mindennapi ételeket. Szerencsére – köszönhetően a rutinnak – legtöbbször sikerrel. ;)

Boldog karácsonyt, finom ételeket és nyugalmat kívánok mindenkinek!
(Fotók: web, saját)

Boldog környezetbarát karácsonyt!

Nem tehetek róla: sajnálom a kivágott fákat, főleg ünnepek után, a kuka mellett, lekopaszítva szomorkodva. Még akkor is, ha tudom, hogy direkt erre a célra ültetik. Viszont ha nem vágnák ki, még jó sokáig termelhetné nekünk az oxigént és zöldítené a bolygót.

kis_meretu_fenyo_oldal

Jó, de mi legyen helyette? Műanyag fenyő? Nem tetszik, nem szeretem és az sem sokkal környezetbarátabb, bár igaz, hogy sok évig használható.
Lássuk, mit ajánl az internetes kereső. Ágakból ragasztott, raklapból kivágott, cserepes … hmm… nem rossz egyik sem, de kevés hely van hozzá.
Hoppá, itt egy fotó: vászonra nyomtatott, élethű örökzöld, falra akasztva! Nagyon tuti! Minden évben olyanra díszíthetem, amilyenre csak akarom. Égősor is mehet rá, csak 3D helyett 2D-ben. Mosható, kis helyen tárolható. Tökéletes! :)

apartmenttherapy3
Már csak az a kérdés, honnan lehet ilyet szerezni…  De jóóó, hiszen ehhez Szombathelyen is hozzájuthatok: az egyik legrégebbi nyomda, a Logomotív Kreatív Művek a digitális nyomtatás területén is utolérhetetlen! Folyamatos fejlesztéseiknek és kiterjedt gépparkjuknak hála, nincs lehetetlen kérés!  Ha megtetszett, te is megrendelheted!

karacsonyi_szobabelso

Azt hiszem, a fenyőfás kép mellé rendelek egy versenyautósat is a gyereknek. Elvégre egyszer van egy évben karácsony! :)

(x)

Narancsos likőr házilag: a verhetetlen gasztroajándék

orangeliquour06-thumb-596x350-254473Lassan ellepik a gasztroajándékokról szóló írások az internetet, gyorsan megosztok veletek én is egyet. Már készítem is sorban őket, az extra szuper narancslekvárom elkészült – tavaly olvashattatok róla – most pedig gyorsan dunsztosüvegbe zártam a többi meglepetést is. Elsősorban azért, mert ezeknek bizony idő kell, hogy „beérjenek”. A legtutibb bennük, hogy munka alig van velük, ugyanakkor évek múlva is emlegetik a megajándékozottak, hogy milyen isteni volt, csak sajnos túl hamar elfogyott.

Hát persze, hogy szeszről van szó :). Igazából olyan nőcis italok, finom likőrök ezek, de elárulom, a pasik is csettintettek, amikor megkóstolták. Ilyen volt az aszalt szilva likőröm (a recept Sthal Judité), ami egyszerűen mennyei: képzeljétek csak el, ahogyan az aszalt szilva mézzel, fahéjjal és vaníliával együtt pihen a vodkában napokig, majd egy mézes sziruppal nyakon öntve landol a guszta kis üvegekben. Rá egy szép szalag: gyönyörű és észtveszejtően finom. De hát minden évben mégsem adhatom ugyanazt, nem? (Azt hiszem, ezen a ponton most sokan nem értenek velem egyet :) …).aszalt-szilva-likor

A tavalyi aszalt szilvás változat

Szóval felcsaptam a dédik szakácskönyveit és találtam is egy receptet, roppant egyszerűt és nagyon remélem, hogy ízében is tökéleteset. Na, most lelövöm a sokaknak szánt meglepetésemet, de elárulom nektek: ez a narancslikőr. Rossz szerintem nem lehet, akinek felkeltettem az érdeklődését elárulom, hogyan készül. Valójában nincs is szükség itt receptre.

dscf8121Már érik a narancsos likőr

Veszünk 6 darab szép nagy narancsot és vékonyan meghámozzuk, hogy a keserű fehér rész nem maradjon rajta. Ebből következik, hogy bio gyümölcsre lesz szükségünk. A héjakat aztán dunsztosüvegbe dobjuk, majd nyakon borítjuk 5 dl vodkával. Igazság szerint az eredeti recept 96%-os szeszt ír, ilyent viszont ma csak gyógyszertárban lehet kapni nagyon sok pénzért. Ráadásul ott sem adnak ki belőle 1 dl-nél többet. Ha egyáltalán adnak. Szóval marad a vodka. Az üveget jól lezárjuk, és olyan helyre állítjuk, ahol nincs útban. Amikor arra járunk, napjában elég egyszer-kétszer, megrázzuk kicsit, de egyébként hagyjuk pihengetni 8 napig. Aztán a héjáról leszűrjük a levet és felöntjük sziruppal, melyet 1 liter vízből és 1 kg cukorból főzünk. Újra dunsztosüvegbe zárjuk a felhígított vodkát, melyet újabb 8 napig pihentetünk. Végül leszűrjük gézen keresztül, megkóstoljuk. :) Ha finom már „csomagolhatjuk” is a likőrünket szép üvegekbe. Érdemes kisebb, 2.5-3 dl-es üvegeket választani, egy szép szalaggal átkötve apró kis figyelmesség a barátoknak.

Karácsonyi telitalálat: szaloncukor házilag

Ezt a narancsos szaloncukrot először készítettem el, de biztosan nem utoljára. Készen pont olyan íze van, mint a zselés szaloncukornak, sem a kókuszt, sem a diót nem érezni ki belőle, pedig van benne. Az ötletet az Apróséf oldaláról vettem, ahol fázisfotók és videó is mutatja az elkészítést. Azért tetszett meg, mert nem kell bele külön cukor. Én rögtön dupla adagot készítettem belőle.

szaloncukor-034b

Hozzávalók

250 gramm mazsola
100 gramm őrölt dió
50 gramm kókuszreszelék
2 db narancs héja
2 evőkanál narancslé
fahéj vagy kardamom
150 gramm étcsokoládé

Az elkészítés menete

A mazsolákat válogassuk át, szedjük ki belőle a szárakat, oda nem való dolgokat, majd öntsünk rá forró vizet és így tegyük félre.
A mazsolát szűrjük le és botmixerrel pürésítsük.
Mérjük bele az őrölt diót, a kókuszreszeléket, a fahéjat (vagy kardamomot).
Reszeljük bele a narancs héját, és adjuk hozzá a narancslevet is. Utóbbi nekem pont egy narancs kifacsart leve volt.
Alaposan keverjük össze.
A tenyerünkben formázzunk belőle egyforma méretű szaloncukor alakokat. Kereken 30 darab jött ki belőle.
Majd tegyük azokat egy szilikonos lapra fedett tálcára és tegyük őket hűvös helyre – de ne hűtőbe! – egy napra szikkadni.

szaloncukor-004b

Az egy nap elteltével olvasszuk meg a csokoládét.
Mártsuk ki a szaloncukrokat a megolvasztott étcsokoládéban és a szilikonos lapra visszatéve hagyjuk megkötni a csokoládét rajtuk. Az eredeti recept nem írta az étcsokoládé mennyiségét, nekem pedig csak 100 gramm volt itthon, így a szaloncukrok 2/3-ára jutott belőle.

szaloncukor-006b

Jó étvágyat!

szaloncukor-037b

Segítség! Főz a lányom!

gyerekszakacs-2

A lányom néhány napja este bejelentette, hogy ő másnap rántott húsos szendvicset szeretne vinni tízóraira. Először csak megkérdeztem, hogy ugye ezt most nem mondja komolyan. De amikor biztosított róla, hogy valóban ez a kívánsága, felelőtlenül csak annyit mondtam, vihetsz, csak előbb csináld meg. Azt hittem a témát ezzel le is zártuk, csakhogy a lányom rábólintott a feladatra és már gyürkőzött is neki a munkának. Na ilyenkor mit csinál egy anya? 

Popót (hogy ne szó szerint idézzem az idevágó mondást) a szájából mégsem csinálhat, nem visszakozhat, hogy: isten őrizz a tiszta konyhát feldúlni. Meg felügyelni a sütést? Bebüdösíteni a lakást? Na szóval ezzel már nem lehet mit kezdeni, az ígéret szép szó stb. Csakhogy a lányom már nem kuktaként óhajt a konyhában mozogni, ő már egyedül sütögeti az egyszerűbb kis édességeket, szóval itt sem kért a segítségből. Így dolgozik ő már hugival együtt:anna-agi-sut-5

Na jó, azt azért megengedte, hogy a húst felszeljem, de aztán át kellett adjam a terepet. Irtózattal a szememben figyeltem, ahogy elöntötte a liszt és a zsemlemorzsa néhány tojáscsepp társaságában a konyhapultot. A nagylány minden hússzelet után lemosta a kezét, majd megtörölte a konyharuhába, majd rögtön folytatta is a panírozást. :)

Itt-ott ugyan csupasz maradt a husi, de első önálló panírnak egészen jó volt. Aztán elő a serpenyő és az olaj forrósítása. Itt persze azt írja a nagykönyv, hogy a szülő mindig álljon ott kiskorú gyermeke mellett, na én egy kicsit messzebb voltam, de minden simán ment. Volt néha egy kis vita, megsült-e már, elég barna-e már, nem túl világos-e még kérdéskörben, általában persze ő mondta meg a tutit, az ”én főzök vagy te” kérdéssel lezárva a dilemmát.

A kész hús még melegen elfogyott :) . Csak úgy magában kézbe kapták a családtagok és majszolták, egyet gyorsan sikerült félre tenni, végül is másnapra készült. A családfő pedig megjegyezte: „tudod lányom én nem is szeretem a rántott húst, de ebből megennék még egy szeletet”. Szóval a lány bezsebelte a dicséretet, nekem meg csak a takarítás jutott. :)

anna-agi-sut-2

Azóta rendíthetetlenül készülnek az újabb és újabb alkotások. Persze főként az édességek irányába húz, szuper kekszek születnek a keze alatt a család és az osztálytársak örömére. Ráadásul tesót is lefoglalja, ő ugyanis kuktaként mindig ott sertepertél a nagylány körül. Holnap majd sajtos rudat süt, amivel vendégségben akar dicsekedni, de pszt! meglepetés buliról van szó! :)