Így fogyóztak a dédik és a nagyik – száz évvel ezelőtti szuperdiéták következnek

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a fogyókúra mostanság játszik nagy szerepet a nők életében, holott közel egy századdal ezelőtt is már központi kérdés volt ez a hölgyek számára. Erről tanúskodik a Hatvany Lili – a neves írónő – által szerkesztett Ételművészet életművészet című kötet, 1936-ból. A könyv fontos fejezete A diétás konyha orvosi alapjairól szól, Györky Béla dr. a Svábhegyi Szanatórium igazgató-főorvosa írta, szavait hasznos olvasni és megfogadni.

A doktor szerint ugyanis hiába mindenféle krém, púder és festék, ha a nő nem egészséges. A mindennapi külsejű nő is nagyon vonzó, ha csillog a szeme, duzzad belőle az életerő. Viszont ha a nő nincs megelégedve magával és elhatározza, hogy minél gyorsabban, minél több súlyt akar leadni, akkor azt sokszor tűzön-vízen keresztül véghez viszi. Ez a módszer viszont nagyon káros, sőt néha végzetes is lehet az egész szervezetre – figyelmeztet az orvos. Én hiszek neki, különösen, hogy milyen kedvesen ír a „súlyfeleslegről”. Az orvos szerint ugyanis a legtöbb súlytöbblet, amire mi nők panaszkodunk, nem egyéb, mint tartalékenergia, amit a test adott esetben igénybe szokott venni. Vagyis ha ezeket a vélt plusz kilókat, mindenképp erőszakos módon lefaragjuk, hogy megfeleljünk a kor ideáljának, akkor a szervezet ellenálló képessége ellen cselekszünk. No, jó, azért ne nyugodjon meg mindenki, akinek úszógumik nőttek itt és ott, de nagyon fontos, hogy az ideális testsúlyt személyre szabottan kell megállapítani. Vagyis a magasságot, a test arányait, az életkort egyaránt figyelembe kell venni, mértékletesség kell a fogyókúrában – int a főorvos. Györky doktor egyébként tanácsokkal is szolgált a kor hölgyeinek. Mint írja, nagyon fontos a hosszú időre elnyújtott fogyókúra, orvosi ellenőrzés mellett. Titka pedig nincs, az egyetlen egészséges módja a fogyásnak a megfelelő diéta és a testmozgás. Ugye nincs új a nap alatt. :)

A kor fogyókúráira viszont nagyon kíváncsi lennék, hisz az orvos beszél arról is, hogy nem egy módszer vezetett komoly betegségekhez, sőt halálhoz. Egy helyütt megemlíti a főorvos a Schroth-kúrát, amit egy kuruzsló vezetett be, a lényege, hogy a beteg száraz zsemlén és tejbedarán él heteken keresztül. Hmmm, nem túl vonzó módszer. Györky cáfol olyan tévhiteket, hogy a masszázs és a gőzfürdő révén is lehet kilókat ledobni. A sport viszont nagyon fontos, csakhogy a nők az iskola után általában abbahagyják a mozgást, pedig a háztartási munkákkal ez nem pipálható ki – feddi a hölgyeket a főorvos. Ugyanakkor úgy véli, azért mi nők csak módjával sportoljunk, semmiképp se igyekezzünk a férfiakkal versengeni, a nő izomereje ugyanis kisebb és persze az idegenergiával is takarékoskodniuk kell. :)És a diéta? A kor fogyasztódiétáinak alapelve az egyhangúság. A Svábhegyi Szanatóriumban tartanak a betegeknek húsnapot, tojásnapot, tejnapot, gyümölcs és burgonyanapot. És persze van a teljes éhezőnap…Ezeket a napokat hetente egyszer érdemes beilleszteni a fogyókúra idején. Íme, a tippek: húsnapon reggel tea hideg borjúsülttel, ebéd főtt marhahús, uzsonna tea, vacsora papírban kisütött natúrszelet kávéval. Tejnapon joghurt, soványtej, aludttej, tejeskávé és joghurt követi egymást. Tojásnapon egész nap kemény tojást kap a beteg citromos fejes salátával, gyümölcsnapon alma, narancs, körte fogyasztható, burgonya napon pedig 1 ½ kg krumplit osztanak öt részre, persze mindenféle zsiradék nélkül.

Tessék, ki lehet próbálni, ezt orvosok írták fel. :)

(Képek: Velvet, Trendmanó,Dívány)

Tudtad? A magyarok háromnegyede inkább szakítana párjával, minthogy felhagyjon a húsevéssel

 eating-steak

Azon magyar vegetáriánusok, akik választás elé állítják párjukat („vagy én, vagy a hús”), lehet, hogy meg fognak lepődni – egy új felmérésből kiderült, hogy az ehhez hasonló ultimátumok esetében a magyarok 75 százaléka inkább a húst választaná a szerelem helyett.

Apropó, tudtátok, hogy október 1. a vegetáriánus világnapja?

  • a magyarok 75 százaléka szakítana párjával, ha az megpróbálná vegetáriánus étrendre szoktatni
  • a húsfogyasztók 27 százaléka tart tőle, hogy vegetáriánussal randevúzni hasonló ultimátummal járna
  • ugyanakkor a magyar vegetáriánusoknak mindössze 1 százaléka próbálná megváltoztatni társa étkezési szokásait
  • a húsfogyasztó magyarok közel fele enne kevesebb húst, ha társuk kedvesen kérné
  • azonban a vegetáriánusok toleránsabbak a húsfogyasztókhoz képest a különböző étrendek tekintetében

A vegetáriánus világnap (október 1.) közeledtével az ELITTÁRS a magyar társkeresők étkezési szokásait feltáró felmérésével a húsfogyasztás és a vegetarianizmus szerelmi életre gyakorolt hatását vizsgálta.

Van-e kifogásuk a húsfogyasztóknak a vegetáriánusokkal szemben?

Az 1790 magyar társkereső által megválaszolt kérdőív eredményeiből kiderült: a húsfogyasztók jelentős hányada úgy gondolja, vegetáriánussal randevúzni azt jelentené, hogy az életből kimaradnak a „szaftos” részletek. Voltaképpen a húsfogyasztók több mint negyede (27 százalék) azért nem randevúzna vegetáriánus személlyel, mert attól tart, hogy partnere megpróbálná áttéríteni a húsmentes életmódra. Továbbá ha párjuk ultimátumot adna („vagy én, vagy a hús”) a hús mellett tennék le a voksukat és inkább a kedvesükről mondanának le, mint a húsos falatokról.

Azonban az is kiderült, hogy az ultimátum nagyobb problémát jelent, mint maga az étrend. Valójában, ha a vegetáriánus partner kedvesen kérné társát az étrendje megváltoztatására, a húsfogyasztók majdnem fele (49 százalék) kész lenne arra, hogy legalább egy fél-vegetáriánus étrenddel megpróbálkozzon. Ez magában foglalja azt a 34 százalékot, akik megpróbálnák kerülni a húsfogyasztást a partnerük jelenlétében és azt a 15 százalékot, akik teljesen felhagynának a húsételek fogyasztásával társuk kedvéért.

Mi rejtőzik a vegetáriánus sztereotípiák mögött?

A húsfogyasztóknak azonban nincs okuk az aggodalomra. A vegetáriánus sztereotípiákkal szemben (és az ultimátumok miatt aggódók megkönnyebbülésére) az ELITTÁRS felmérésében résztvevő vegetáriánusok többségét jellemzően nem foglalkoztatja társuk étrendje. Tulajdonképpen mindössze 1 százalékuk tartana ki amellett, hogy a párjuknak le kell szoknia a húsfogyasztásról. 30 százalékuk szeretné, hogy a társuk legalább fontolja meg, hogy kevesebb húst fogyaszt, a döntő többség (68 százalék) azonban úgy gondolja, nincs beleszólása párja étrendjébe, az azt fogyaszt, amit szeretne.

Ezen felül a magyar vegetáriánusok 93 százaléka szívesen kezdene komoly kapcsolatot olyasvalakivel, aki fogyaszt húst. Összehasonlításképpen, a húsfogyasztóknak csak 87 százaléka tudna elképzelni komoly kapcsolatot vegetáriánus személlyel – ami a sztereotípiával ellentétben azt mutatja, hogy feltehetően a vegetáriánusok elfogadóbbak azokkal szemben, akik az övéktől eltérő étrendet részesítenek előnyben.

Szerelmi táplálék – mennyire fontos a közös étrend?

Végezetül a felmérés kimutatta, hogy amikor az étel és a szerelem egyaránt terítéken vannak, a húsevők és vegetáriánusok egyöntetűen ugyanazt tartják a legnagyobb problémának. Minden, az ellentétről és elfogadásról szóló vita ellenére nem az erkölcsi dilemma az, ami aggasztja a társkeresők többségét, hanem a kérdés, ami az idők kezdete óta foglalkoztatja az emberiséget: „mi legyen a vacsora?”.

A vegetáriánusok 49 százaléka gondolja úgy, hogy a húsfogyasztó társsal való randizásban a legnehezebb a főzés és a közös napi étkezések megtervezése lenne. További 32 százalék számára a különleges, főként étkezés-központú események (pl. karácsony) menüjének megtervezése okozná a legnagyobb fejtörést, és 11 százalékuk szerint a legnehezebb egy romantikus étterem kiválasztása lenne.

A vegetáriánusokkal randevúzó húsfogyasztók számára a három legfőbb probléma tulajdonképpen hasonló – 33 százalékuk a főzést és a napi közös étkezések megtervezését tekinti a legnagyobb nehézségnek, 31 százalékuk szerint a karácsonyi menü megtervezése a legnagyobb probléma, és 20 százalékuk számára a társuk jelenlétében történő húsfogyasztás lenne a legnehezebb.

Miért is olyan fontos megosztani az ételt a társsal? Az ELITTÁRS pszichológusa, Salama Marine úgy véli „a közös étkezés kétséget kizáróan a legintimebb dolgok egyike, amit a párok együtt csinálhatnak anélkül, hogy a ruhájuktól megválnának. Szemben ülni a vacsoraasztalnál és egymás szemébe nézni minden zavaró tényező nélkül valóban az egyik legnagyobb lépés egy kapcsolatban. Ha a pár sikeresen átmegy ezen a kevésbé feltűnő, ám annál elemibb vizsgán, a kapcsolatuk nagyobb eséllyel lehet hosszú távú.

Ez a tanulmány is megerősíti, mennyire fontosak egy pár életében a könnyed, közös étkezések. Néhány ember számára a gasztronómiai beállítottság alapvető fontosságú egy kapcsolatban, ennek eredményeképpen tartanak attól, hogy olyasvalakivel randevúzzanak, akinek eltérőek az étkezési szokásai. Mivel a közös étkezések hozzátartoznak egy egészséges kapcsolathoz, fontos, hogy a felek meg tudjanak egyezni, amikor felmerül a kérdés, hogy mi kerüljön a vacsoraasztalra.”