Tényleg ennyire kerek a világ? Te mit posztolsz a gyerekedről?

netkép 7

Hát elkezdődött, újra itt a szeptember, becsöngettek, a gyerekek szájukat húzogatva vonultak a suliba/oviba. A net már reggel tele van a szülők által posztolt képekkel: főként a kis elsősre büszke anyukák pakolnak fel kész albumokat. D. az iskolapadban mosolyog, F. az iskolatáskát veszi fel, K. lufival vonul, Z. az igazgató nénit hallgatja, B. a tanító néni kezét szorongatja, S. a folyosón pózol – mindannyiuk büszke, vigyorgó, sokat váró. Hát ilyen kerek az iskolakezdés.

netkép 6

Aztán ahogy zajlik az év, szaporodnak a képek: D. és az első betű, F. és a Mikulás, K. és a karácsonyi műsor, Z jelmezben, B. osztálykiránduláson, S. oklevéllel, A. bizonyítvánnyal. Persze csak ha kitűnő. Aztán: tortát sütött, moziban volt, focizott, fagyizott, strandolt, olvasott, bilibe kakilt…

netkép 4

Juj, ettől nagyon ráz a hideg. És nem az irigység miatt, hiszen én is tudnék büszkeség fotókat posztolgatni bőven. (Az más kérdés, hogy én egyáltalán nem teszem ki őket a falra) Engem az zavar igazán, hogy minden gyerkőcről ilyen tökéletes kép születik itt a neten. Olyan jó lenne látni a srácokat a focibajnokság után lefáradva kiizzadtan, a gyereknap után kólafoltosan-csokimaszatosan, az iskolatáskát unottan húzva, négyest hozva, nem tanulva, durcázva – szóval olyannak amilyen a másik oldalról is.

netkép 5

Szóval kedves posztolgató szülők! Ciki lenne kitenni, hogy D. nem lett kitűnő? Hogy F. nem nyert a versenyen, csak egy „köszönjük a részvételt” oklevelet kapott? Hogy Z. a tanévnyitón a társát rugdossa? Hogy B-nek kicsit gáz lett a jelmeze? Hogy S. a tanévzárón cseszik mosolyogni a fényképezőgépbe és nem hajlandó átadni a virágot a tanító néninek? Hogy kütyüznek, nem sportolnak, nem tanulnak, nem udvariasak, segíteni sem akarnak – hiszen ilyenek is.

netkép 1

A tökéletestől messze vannak, akárcsak mi, a szüleik. Szerintem már azt is érdemes jobban átgondolni, mennyire árasztjuk el a netet a srácok képeivel. Ha pedig mindenképp szükségét érezzük ennek, válogassunk okosan és mutassuk meg őket feketén-fehéren. És egy kép elég az iskolakezdésről, a jelmezről meg a bizonyítványról is. Bár ha valaki bevállalja hogy megmutassa, hogy csúszott bele néhány rosszabb jegy is azt szívesen megnézem. Sőt gratulálni is fogok hozzá. :)

Felejtsd el a kavarást! Szilvalekvárt, meló nélkül

 

plum-jamÉn nem vagyok a klasszikus befőző háziasszony. Szóval nem lesem, hogy a szezongyümölcsöt mikor lehet már nagy tételben jó áron kapni a piacon, hogy aztán hosszú órákat/napokat áldozzak lekvárok, befőttek készítésével. Pedig kétségtelenül jó dolog télen csak leemelni a kamra polcáról és jót lakmározni belőlük.

A gyümölcsöt én legjobban akkor szeretem, amikor friss, de azért elcsábulok egy-egy lekvártól is és valljuk be boltban igazán jót vásárolni lehetetlen. Szóval mégiscsak nekiállok a „befőzésnek”, teszem ezt idézőjelbe, mert messze van ez a nagyik klasszikus munkájától. Én kis tételben főzök, igyekszem a legegyszerűbb módszert választani és bizony az üvegek hamar kiürülnek, szóval a téli tartalékolás eleve nem cél. Ezért lett nagy kedvencem a szilvalekvár, amiről persze leginkább az órákon át tartó folyamatos kevergetés jut sokak eszébe. Na ez nálam eleve felejtős, úgyhogy keresgéltem a neten és tavaly már két receptet ki is próbáltam. Mindegyik finom lett és csak a tűzhely dolgozott.

IMG_20160902_093954

Az első egy gyors változat, amikor a lecukrozott szilvát – ami akár állhat is néhány órát – nagyjából fél órát rotyogtatjuk és már mehet is az üvegbe. A másik változatot kalandvágyból próbáltam ki, a szilvát beleöntöttem tepsibe és nagyon alacsony hőfokon sütöttem ( kb 100 fok) letakarva, nagyon sokáig – szerintem bent volt 8 órán keresztül. A szilva karamellizálódik, szóval nem kell cukrozni sem és kicsit darabosabb is maradt, élvezetes volt így kenyérre kenni.

Idén újabb hasonló, lusta háziasszonyoknak való receptet találtam egy újságban. A lényege, hogy itt is csak a tűzhely dolgozik, mondjuk jó néhány órán át.

IMG_20160902_103854

 

Én három kiló szilvát szedtem le a kis szilvafánkról, ezt mostam, magoztam. Majd fogtam egy nagy fazekat és az aljába öntöttem kb egy deci ecetet és 4-5 evőkanál vizet. Aztán erre zuttyantottam a szilvát, amit nyakon borítottam fél kg cukorral. A cukorral persze lehet kísérletezgetni, kevesebb is elég bele.

Majd a fazekat rátesszük a tűzhelyre, várunk míg elkezd kicsit forrni, aztán közepes hőmérsékletre váltunk és elmegyünk tenni a dolgunkat. Fedőt tilos tenni rá és felejtsük el a kevergetést is. Nagyjából három óra múlva érdemes újra rápillantani, akkor lehet ellenőrizni, ízlésünknek megfelelő-e az állaga..

IMG_20160907_110720

Én nagyjából ennyit főztem, aztán picit turmixoltam rajta, de csak kicsit, hogy azért maradjanak is benne nagyobb darabok, mert úgy szerintem isteni. Így mertem az üvegekbe, aztán dugtam a dunsztba. Aki tárolni akarja, figyeljen, mert gyorsan el tudják nyalogatni a családtagok. Én mondjuk ezt nem bánom, végül is ezért főzöm. :)

Közeli helyeken: a Perint varázslatos szigetecskéje, Gencsapátinál

A nyári forróságok ideje azért már lecsengett, vége a nagy hőségnek, de még ebben a 27-28 fokban is jól esik hűsölni a lakásban. A gyerekek persze bent unatkoznak, strandra viszont a felnőtt – legalábbis én – nem vágyik, még szerencse, hogy nekünk van egy kis titkos helyünk, ahol dög melegben sem fulladozunk, ráadásul még fürcsizni is tudnak a kölykök. És nem elhanyagolható szempont az sem, hogy mindössze 5 perecet kell gyalogolnunk érte.

Nem más ez, mint a Perint patak egy kis szakasza Gencsen. Legalábbis mi ide járunk le, de elég hosszan húzódik ez a kis patak ahhoz, hogy legyen még jó néhány ilyen kis varázslatos „szigetecskéje”. (Szóval érdemes felfedező túrára menni.)

per2

A mi kis birodalmunk sem túl nagy: széltében tán 3-4 méter lehet, hosszában meg úgy 20 de minden van rajta, ami hűsölni való szülőknek, kalandozó gyerekeknek, lógó nyelvű kutyának kell.

A töltésen leereszkedve – ami elismerem némi odafigyelést igényel – egy kavicsból „épült” félszigetre érünk. A patak fölé sátorként hajolnak be az öreg nagy fák, szóval árnyékban vagyunk, és a patakocskának köszönhetően a mikroklíma is csodás. A víz mélysége változó, a legmélyebb szakaszon térdig ér. És persze roppant változatosan „folyik”: van itt mini vízesés és aprócska tó is, természetesen nagyon hideg, szóval felnőttként sokat nem álldogálok benne, de a gyerektalpak bírják nagyon.

perint

Egy jó kis vízi papucs persze jó ha akad, mert a kövek néhol élesek és nem jó rálépni a kis rákocskákra sem. Merthogy csuda izgi itt a vizet kutatni, halak, kis rákok, siklók akadnak folyton a srácok útjába, a parti homokból lehet várat építeni, medret kotorni, ágakból gátat készíteni, kavicsot gyűjtögetni, lepkét fogni. Mindezek természetesen nagy szakértelmet igényelnek, szóval zajlik a munka, néha pedig a „csobbanás” vagyis inkább elfekvés a köveken, ami a jeges vízben persze nem tart sokáig.

A kutya közben boldogan lefetyel, fürdik és elégedetten elnyúlik a kavicson – szóval nyaral. Innivalót, nasit persze mindig vinnünk kell, bár csak 100 méterre lakunk, de hát a gyerek, ha kirándul, folyton „éhes”.

per

 

Mi a kis birodalmunkban órákat tudunk úgy eltölteni, hogy észre sem vesszük hogy múlik az idő. Amikor aztán visszakapaszkodunk, arcul csap a forróság és mindig megdöbbenek, mekkora különbséget jelent néhány lépés lefelé.

unnamed

Bár az időjósok szerint idén nagy hőség már nem várható, a kellemes kirándulóidőben érdemes végigkutatni a patakpartokat és kuckókat keresve felkészülni a jövő nyári forróságra.

Unod már a Balatont? Utazz inkább a Tisza-tóhoz, mutatjuk miért!

Forrás: 1wallpaper.net

Számos cikk szól mostanában arról, hogy milyen szarvashibákat vétettek vagy nem vétettek a Tisza-tó rendbetétele során az elmúlt években, amikor kikotorták a tározóteret és néhány holtágat. Mindezt rettenetesen sok pénzből. Talán nem is kaptam volna fel a fejem ezekre a hírekre, ha nem épp néhány hete tértünk volna haza a családi nyaralásból, amit a gyönyörűséges tó partján töltöttünk. A szakmai vitához lövésem sincs, laikusként viszont szívesen ajánlom úti célnak a tavat, a kontár munkát – már ha tényleg az – szerintem csak a szakember láthatja.

Szóval ha kellemes családi nyaralásra vágyunk, ugyanakkor a hosszú tengerparti útra és lazulásra nincs kedv, idő vagy pénz, akkor szerintem jó választás ez a gyöngyszem. A Balaton után a második legnagyobb tó és szerintem szépségében sem marad el mögötte. Nagy különbség, hogy a Tisza-tó turisztikai élete még felfutóban van, szóval a „tömeg” jól eloszlik, a strandok is élhetőbbek, ha valaki ezért utazna ide. És akkor itt is van a kulcsszó, hiszen ez a tó legkevésbé a fürdőzőkre épít – persze néhány strand azért itt is van – ide a természeti szépségek és különlegességek miatt érdemes elautózni.

Tisza tó 7 ok

A Tisza-tó és az élő Tisza – hisz elválaszthatatlanok egymástól – növény- és állatvilága egyedi és csodálatos, erre építik a turizmust is: látogatóközpont, tanösvény, vízi sétány, hajókázás, kerékpározás várja a látogatót a tó különböző pontjain. Pontosabban biciklizni bárhol lehet, a kerékpárosok paradicsoma ez, a kerékpárutat a tó körül a töltésen építették ki, így a gyönyörű tavat panoráma kilátás mellett kerekezhetik körül a bringások. Aki pedig nem akarja az autóval cipelni biciklijét, a tó több pontján bérelhet kerékpárt.

Tisza-tó 2

A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum kötelező célállomás, főleg a gyerekes családoknak. Európa legnagyobb édesvízi akváriumában „sétálni” különleges élmény, félelmetes, ahogy a hatalmas vízák a fejünk felett úsznak, a vidrák nagyon cukik, az etetésüket is végignézhetjük némi ismeretterjesztéssel, a pelikánoknak és kárókatonáknak pedig a gyerekek maguk dobálhatták a halakat. Van itt kiállítás, interaktív terem, egy kisebb fajta állatkert, játszótér. Extraként csónakázásra is befizethetünk, a kedves bácsi velünk egy órán keresztül pöfögött, miközben a tó történetéről, élővilágáról mesélt. A központban akár egy teljes napot el lehet tölteni, természetesen van büfé, szóval ebédelni sem kell külön elmenni. Az árak mondjuk kissé borsosak, de erre a látogatásra szerintem nem szabad sajnálni a pénzt.

poroszlo1-e1449927371472

A „vízi taxikhoz” – ahogy én neveztem őket – minden nap volt szerencsénk, ez vitt minket a vízi sétányhoz, a Kalandszigethez, a Tiszavirág tanösvényhez. Néhol fix időpontokban indítják, néhol az összegyűlt „tömeghez” igazítják a menetrendet, másutt meg csak jegyet vesz az ember és már jön is érte a csónak – és a visszafelé fuvarok is elég viccesek. Más világ ez.

A Kalandsziget kevesebbet ad, mint reméltük, a gyerekek izgatottan ültek a csónakba a honlap ígéreteit várva. Persze a kicsik szemében így is kaland volt a kötélpályák sora, a játszótér és az íjászkodás, felnőtt szemmel azért hagyott kívánni valót a tényleges kínálat és a működtetés.Tisza-tó körül

A Tiszavirág Ártéri Sétaúton és Pákász tanösvényen barangolni külön élmény, olyan mint egy elhagyatott sziget, a gyerekek Jurassic Parkot játszottak a séta során, el is tudtam volna oda képzelni néhány dínót. Vaddisznók egészen biztosan vannak, a túrásokat elég sok helyen láttunk, erről a kicsiket azért nem világosítottuk fel… A tanösvény azért tanösvény, mert egyes helyeken a hajdani vízi mesterségeket mutatja be, másutt az élővilágról oktatnak a táblák. A pákászok szigetére – kis belső sziget – csónakkal mehetünk át, amit kötéllel kell húzni, előtte azonban érdemes belebújni az előre kikészített gumicsizmákba, tekintve, hogy a terep odaát eléggé sáros. Csónakot az ösvény végén is lehet találni, ezúttal evezőkkel, aki bátor tehet egy vízi sétát a tavon – csodálatos élmény. Akárcsak a kilátás az utolsó ponton.

tisza-tó 1

Különleges „túra” a Tisza-tavi Vízi Sétány is, ahol a tó fölé épített pallókon járhatjuk be a vízi világot. Kis fabódékba ütközünk néha, ahol távcsövet nyomnak az ember kezébe, hogy minél jobban láthassa a kárókatonákat, búbos vöcsköket és számos arra császkáló madarat. Szuper élmény a gyerekeknek. Persze itt is sorakoznak az oktatótáblák a növényekről és a séta jutalma a gyönyörű panoráma az ösvény végére épített kilátóról.

A tiszaörvényi kikötőből induló sétahajózást is érdemes kipróbálni, persze inkább vízi busz ez, de nagyon kis idilli az utazás vele. Jó fej a „sofőr”, kedves és nagyon penge az idegenvezető: elmondja hol, mit látunk épp, mi, miért, hogyan zajlik. Integetünk a hajósoknak, a parti horgászoknak, a túrázóknak – olyan otthonos itt minden.

tisza tó 6

Gyerekkel persze a Dinó Park és a strand is kihagyhatatlan program – mondjuk különleges élmény volt így felnőtt szemmel is. Mert én még olyan strandon nem jártam, ahol a hangszóróból harsognak a legfrissebb popszámok, szépségversenyre hívják a vállalkozó szellemű hölgyeket és vízi zumbát tart a partról egy sport lady. Van abban valami szép, ahogy egy ütemre mozdul a 70-es vidám asszonyka, a felül izom-alul háj kidobóember, a chipsen hízó kisiskolás, a fitnesz lányt csábító kétballábas meg a belevaló anya és lánya.

dinopark_003

Gasztronómiailag nem lett volna nagy élmény a tó parti nyaralás, ha nem találunk rá egy cuki kis büfére Tiszaörvényen – egybeköthető a sétahajózós programmal – amit a halpártiaknak kötelező felkeresni. A Hello Hal lényegében egy „hálózat”, hisz jelen van több városban is, ez esetben a tiszai halakat kínálják az étlapjukon. Van itt hétköznapi halászlétől kezdve a különleges kősüllő sültig mindenféle halas étel, kizárólag filéből, szóval a gyerekek is bátran ették a fish and chipet, miközben egy-egy csócsópartit is lenyomtak.

tisza tó 5

Egy rövid hétbe – az apró lábakat is tisztelve – nekünk nagyjából ennyi fért bele, de látnivaló bőven akad errefelé. A csónak és kishajó túrákból például felsorolhatatlanul sokat és sokfélét indítanak, gondolva egyénre, családra, szakmabeliekre egyaránt. Egyszóval a Tisza-tó szép hely, aki nem láblógatós tengeri nyaralásra vágyik vagy a hűvösebb elő- és utószezont szereti kihasználni, nem bánja meg, ha ezt választja. Ráadásul innen a nyugat határszélről külön élményt jelent bepillantani a magyar kelet világába.

 

Vágtában porzott el előttünk a pusztai ötös – 50. Hortobágyi Lovasnapok

A délibábos Hortobágyon jártunk: három élményekkel teli napot töltöttünk a csikósok földjén

Lendületben a hortobágyi puszta ötös.
Lendületben a hortobágyi puszta ötös

Nem kevés erőfeszítésbe került, de végül a család összes tagja igent mondott: idén először eljutottunk az izgalmasnak ígérkező, gyerekbarát programokkal bőségesen megfejelt, jubileumi Hortobágyi Lovasnapokra. A július 8-10. között, 50. alkalommal megrendezett esemény nem okozott csalódást. A három pörgős, eseménydús nap alatt kicsiknek és nagyoknak egyaránt kijárt a felhőtlen szórakozás.

A Mátai ménesudvar felé autózva egy előttünk komótos tempóban motorozó, a 35 fok ellenére hagyománytisztelő módon míves szűrt viselő pásztorember alakja ugrik be.

Ez a nekünk, dunántúliaknak nem mindennapi látvány egyből mosolyt csalt az arcunkra, alig vártuk a pénteki nap eseményeit. A szervezők a kezdő napon is kitettek magukért, szerencsére az időjárás is megkegyelmezett. Pénteken még kevesebb nézőt vonzottak a sokat látott stadion lelátói, néhány százan, ha voltunk, viszont az igazán lelkes, lovassport iránt rajongók elégedetten térhettek haza. Déltől díjugrató és fogathajtó versenyszámokat izgultunk végig: tapasztalt lovasok és hajtók jöttek, nagy élmény volt. A szünetekben hortobágyi csikósbemutatókban gyönyörködtünk.

A csikósok könnyűszerrel fektették, ültették lovaikat, aztán lendületes vágtában mutatkozott be a legendás puszta ötös. Ahogy enyhült a hőség, hatkor jött a fő attrakció: behajtották a mátai ménes nóniusz anyakancáit, csikóit a pályára. A pazar látványt az egyre gyarapodó közönség markáns tapsviharral ünnepelte.

Méneshajtás az arénában.
Méneshajtás az arénában

A szombati napon aztán megérkezett a tömeg, nem hiába, a szervezők erre a napra időzítették a programok javát. Tömve volt a fedeles lovarda de az aréna lelátóin sem árválkodott sok üres hely. Délelőtt csengetett a versenybíró a Hortobágyi Derby lovasainak, majd a ló-ember közötti tökéletes összhangnak lehettünk tanúi Kappel Edit szabadonidomító előadásában. A nap további részét a gyermekek szórakozásának szenteltük.

A bábolnai Shagya-arab ötösfogat impozáns látványa.
A bábolnai Shagya-arab ötösfogat impozáns látványa

 

Díjugratás minden mennyiségben
Díjugratás minden mennyiségben

Játék, móka, kacagás…

Idén aztán tényleg mindent megtettek a szervezők, hogy az aprónép is jól szórakozzon. A lovaspálya mellett gyermek lovasfalu területet alakítottak ki, itt ősi mesterségek alapjaival ismerkedtek a kicsik. Kézműves foglalkozásokon próbálhatták ki a fazekaskorongot, a nemezelés eltérő technikáit, szőhettek-fonhattak, különleges hangszereket szólaltathattak meg. A “szárnyaló játszótér” több mint 30-féle népi játéka csábított, népi olimpiára neveztek a gyerekek, s persze jól elpilledtek. A Kuckó bábszínház szórakoztatta őket vidám történetekkel. Jöttek gólyalábasok, bemutatkozott a Debreceni Népi Együttes is színes előadásokkal, táncházzal.

A “szárnyaló játszótér” különleges játékai vonzották a gyerekeket
A “szárnyaló játszótér” különleges játékai vonzották a gyerekeket

Tóth Zsuzsanna

 

 

 

7+1 társasjáték, amivel élvezetesebb lehet a gyerekkel a nyaralás

dice-dominoes-and-game-piecesNyaralni jó. Gyerekkel nyaralni meg még jobb. Persze több meló, a kölyök néha macerás, néha idegesítő, de alapvetően feledhetetlen élmény a közös utazás. Strand, kirándulás, evés-ivás, csupa móka a nyaralás, ha jó az idő. De mi van, amikor a nap elbújik? Mi van, amikor túl hosszú az utazás és a gyerek megőrül unalmában a hátsó ülésen? Mi van amikor este nem hajlandó lefeküdni, de a felnőtteket sem hagyja borozgatni?

Az okos anya erre is gondol és a fürdőruha meg strandlabda mellé még besuvasztja a játékokat is. Mármint a társasokat. Persze-persze a kártya örök, nehéz is úgy végigmenni a strandon, hogy ne látnánk vérre menő kártyacsatákat vívni egy-egy pléden. De hetekig mégsem működik. Szerencsénkre a játékgyártók is felismerték ezt a hiátust, s rögtön piacra dobták az “utazós” játékokat. Fontos tulajdonságuk, hogy kis dobozban vannak, nagyjából 20-30 perces játékidővel számolnak és van kifejezetten egy személyes változat is.

Íme néhány, ami személyes tapasztalatból mondom, kiváló “problémamegoldó” és egyben szórakoztató is.

1.

solo

Alapdarab a fent említett kártya, a klasszikus Fekete Péter felett azonban már kissé eljárt az idő, érdemes beruházni a közkedvelt UNO és SOLO pakliba, ezeket már a kicsik is értik, 5-6 éves kortól remek perceket szerez a srácoknak. A lányom például nagy SOLO csatákban talált magának egy jó barátot.

2.

A kisebbek számára a MEMORI kiváló választás. Lehet már kis dobozos változatot kapni, én a strandtáskába is bedobtam, egyébként a négyéves mellett a nagylány is jól szórakozott két fürdés között. Sőt két kör után már meg is vertek.

3.

catan 2

Nagy ötlet, hogy a közelmúlt nagy sikerű társasjátékairól az utazás idejére sem kell lemondanunk. A CATAN telepeseinek mini változatához mindössze egy apró jegyzetfüzetre, tollakra és dobókockákra van szükség. Maximum 4 fő játszhatja, 7 éves kortól, nagyjából 20 perc a játékidő. Természetesen a nagy stratégiai manőverekre itt nem nyílik lehetőség, de azért használni kell a buksit a győzelemhez.

4.

 

labyrinth

A LABYRINTH szintén roppant népszerű darab, mini változata lényegében egy kártyapakli, a lapokra rajzolt utakon barangolva kell begyűjteniük a játékosoknak a kincseket. Szóval az győz, akinek a legtöbb kártya lesz a kezében. Akár hatan is játszhatják, szintén 7 éves kortól.

5.

 

halligalli

A lapszámra megy a HALLI GALLI is, egy pofonegyszerű játék, mely a gyorsaságra és koncentrációra épít: kell hozzá egy csengő és egy pakli, rajta gyümölcsökkel és állatokkal. Legalábbis a mi változatunkon, mely már a junior kiadás, szóval lehet keresni a kisebbeknek valót is. Rém egyszerű darab, de roppant szórakoztató csapkodni a csengőt.

6.

 

panic lab

Létezik egy un. fejlesztő játéksorozat is, a gyártó praktikus kis fémdobozba zárta a mini társasokat, mindenféle korosztálynak a legkülönbözőbb témában készítette az agypörgetőket. Mi a PANIC LAB-ot játsszuk, melyben lényegében amőbákat “dobunk ki” a kockákkal, melyeket aztán villámgyorsan meg kell keresni a kiterített kártyák között, miközben persze mindenféle akadály nehezíti a dolgunkat. Gyorsaság és koncentráció a győzelem kulcsa, szóval ha túl vagyunk néhány büfés sörön, akkor tutira veszteni fogunk. Cserébe viszont jókat röhöghetünk.

7.

makenbreag

Másnaposan és remegő kézzel a MAKE’N’ BREAK-ben sem leszünk nyerők, józanul viszont jó szórakozás az időre építés. Apró színes fadarabokból kell elkészíteni a kártyákra rajzolt építményt, önmagában ez persze nem nagy kunszt, ha az idő nem sürget. Márpedig itt ez egy kulcsfontosságú tényező. A gyártó 99 éves korig ajánlja, szóval nagyiknak is bátran adhatjuk, ha le akarják foglalni az unokát.

8.

 

noé 2

És mi legyen, ha a gyerek egyedül ül hátul az autóban, és órák hosszat nyavalyog, mert a táj szépsége nem igazán közi le. Nos akkor kiváló választás az a mágneses játék, melynek szintén sokféle változata kapható. A Magnetic Travel Games névre keresztelt sorozatból mi a a NOÉ BÁRKÁJÁT vettük meg, olyan mint egy kemény táblás kis könyvecske, benne az agymozgató feladvány papíron és a megoldáshoz apró kis mágneses lapok, melyeket a megfelelő módon kell elhelyezni a táblán.

Nagyon jó benne, hogy az egyszerűbb feladatokat már az 5 éves is meg tudja oldani, a legnehezebb viszont a felnőttnek is nagy talány. És mivel ez roppant idegesítő, mindenképpen meg akarja oldani. Mint e sorok írója is…

Kötelező pakk egy nagy adag rajzlap, jó nagy maroknyi színessel és zsírkrétával

utazó játék 3

Ez bármikor bevethető: ha a pincérre sokat kell várni, ha dugóba kerül a kocsi vagy ha végképp nem lehet meggyőzni arról senkit, hogy társasozni kellene.A lista persze hosszan folytatható, részünkről a fentiek vannak kipipálva. És mivel a gyerekek szeretnek társasozni, el is határoztam, ajándékozásnál előnyben fogom részesíteni a mini változatokat is. Hogy jövőre még nyugisabb legyen a nyaralás.

 

Lapulevélből pitét? Főszerepben a rebarbara

rebarbara 2

Mostoha sorsú zöldségünk a rebarbara. Sokan nem is ismerik és kevesen fogyasztják. Ez számomra egyébként meglepő, mert gyerekkoromban a legtermészetesebb dolgoknak tartottam, hogy a nagymamán tepsiszámra sütött vele pitét vagy főzte a kompótot hűsítő csemegének. Felnőttként jöttem rá, hogy a rebarbara egyáltalán nem olyan közismert és közkedvelt „gyümölcs” – mert még akkoriban úgy tudtam – mint ahogy én azt gondoltam. Szóval a rebarbara megér egy misét – jelen esetben egy cikket – és ráadásként egy receptet.

rebarbara 3

A rebarbara jópofa növény, olyan mintha a lapulevél hosszabb és piros szárral. A levelei egyébként mérgezőek, szóval ha magunk szedjük rögtön szabaduljunk is meg tőlük, csak a friss, üde szárakra van szükségünk.

Ha utánanézünk, miféle növényt dobunk majd az ételbe, olvashatunk róla, hogy a rebarbara Ázsiából származik, néhány faját orvosi célra is használták, gyógynövényként fogyasztották. Európában dísznövényként kezdet pályafutását, és csak a XVIII. századtól kezdték zöldségként termeszteni. Szerintem mindként funkcióját jól tölti be, mert nagyon jól mutatnak a kertben ezek a piros száron ringatózó hatalmas levelek. Az a legjobb benne, hogy roppant igénytelen növény, már kora tavasztól őszig szedhető, ráadásul tele van vitaminokkal és ásványi anyagokkal.

Vizelethajtó, salaktalanító hatása van, szóval tisztítókúrákhoz is ajánlják, persze csak mértékkel. A rebarbara iszonyúan savanyú zöldség, szóval mindenképp édesíteni kell a vele készült ételt, ergo nem fogyókúrázóknak való. Mindenki másnak viszont csak ajánlani tudom, ne habozzon: mostanság már a nagyobb élelmiszerboltokban is láttam, piacon is kapható, de legjobb néhány palántába beruházni. Tényleg nincs vele semmi meló és csak hozza-hozza-hozza a termést.

rebarbara 4

Szóval az én nagymamám pikk-pakk dobta belőle össze a kompótot, amikor nagyon rákívántunk valami édesre. Pucolás, cukros vízbe dobás és 5 perc főzés után kanalaztuk is a finomságot. Ennél több a munka a pitével, de megéri kipróbálni ezt az üde desszertet.

A rebarbarás pitének számtalan változatáról találni receptet a neten. Én a mamám szakácskönyvében találtam rá egy tésztára, amit el is neveztem rögtön Lusták pitéjének. Ugyanis ez is az a „a hozzávalókat összegyúrjuk” típusú recept, melyeket nagyon szeretek. Pofonegyszerűen összeállíthatók, nem kell keleszteni – ergo időt spórolunk – és a sütési idő is minimális. Íme:

 

Hozzávalók:

30 dkg liszt

15 dkg vaj

2 kanál cukor

1 egész tojás

1 kanál tejföl

csipetnyi só.

Töltelékhez:

15-20 szál rebarbara

ízlés szerint cukor

 

A hozzávalókat gyorsan összegyúrjuk, majd a tésztát elfelezzük és két lapot nyújtunk belőle. Egy tepsit alaposan kikenünk vajjal, majd az egyik lapot beleigazgatjuk. Jó ha némi peremet is tudunk kialakítani. Félretesszük míg elkészítjük a tölteléket.

DSCN1447

A rebarbarát megmossuk, megtisztítjuk, majd kb 1 cm-es darabokra vágjuk. Egyes receptek így natúran szórják is már a tésztára, én kicsit előfőztem. Egy lábasba kevés vizet tettem és ehhez dobtam a rebarbaradarabokat illetve néhány kanál cukrot – a különlegesség jegyében én most nádcukrot használtam. A rebarbara elég savanyú, szóval egyéni ízlés, ki mennyire cukrozza meg.

Néhány percnyi rotyogás elég, mert a darabkákat könnyű szétfőzni, és azért jó, ha kicsit darabosan is került a tésztára. A levet leszűrjük és lecsöpögtetjük alaposan. Mielőtt a tésztára simítanánk, a tészta tetejét érdemes zsemlemorzsával megszórni, ami kissé felveszi majd a rebarbara levét. Van aki darát használ, én diót szórtam rá – utóbbinál vigyázzunk, ne sokalljuk el, nehogy elnyomja a dió a rebarbara ízét.

rebarbarák 002

Szóval a morzsa- vagy diórétegre simítjuk a zöldséget, amit aztán a másik tésztalappal befedünk. Tojással megkenjük, kicsit villával megszurkáljuk és már mehet is a sütőbe. Közepes hőfokon sütöttem kb 20-25 percig.

rebarbarák 008

Amikor először készítettem, kis adaggal indítottam, mert úgy véltem, a rebarbara különleges ízét nem fogja díjazni a család. Nagyon tévedtem. :) Kísérletező kedvűeknek üzenem, a rebarbara kiválóan párosítható más édes gyümölccsel, például csodás kísérője az eper vagy az alma – lehet őket házasítani akár egy-egy pitén belül is.

Mondd, te mit válaszolnál? Amikor az ovis a halálról kérdez

 

image5Amikor az ember gyereket nevel, elméletben mindent nagyon bölcsen tud. Mert sokat olvas, hallgat szaktekintélyeket, meg persze szegény nagyobbik gyereken már jól kigyakorolja magát. Mint én. Csakhogy a sok bölcsességgel élni a gyakorlatban, az már nem olyan könnyű dolog. A szakirodalmat mostanság is fel kellett ütnöm, hogy utána nézzek, vajon jól oldom-e meg a legfrissebb „problémát”.

Kisebbik lányomat, a 4 évest egy ideje különös téma foglalkoztatja. A halálról érdeklődik, naponta teszi fel a kérdéseit, kínos pillanatokat okozva ezzel. (A nagyobbiknál mintha kimaradt volna ez. Vagy csak rosszul emlékszem?) A téma megjelenése azért is lepett meg, mert a családban még nem történt haláleset, szerencsére még nem gyászoltunk senkit.

Sajnos néhány közeli-távoli ismerőst elvesztettünk mostanában, de velük a kislány még csak nem is találkozott. A felnőttek beszélgetését persze el-elkapja, de nem gondolnám, hogy ez indította meg a kérdésözönt. „Anya mikor halunk meg?” „Anya mindenki meghal?” „Anya én is meghalok?” „Én mikor halok meg?” „Anya Gazsi és Lili (kutyák) is meghal?” „Anya én nem akarok meghalni!” „Anya milyen érzés meghalni?” „Anya utána mik leszünk?”

5-Big-Questions

Csupa-csupa kérdés, melyek némelyikére még én magam sem tudom a választ, hogyan adjam meg tehát egy négyévesnek. Arról azért gyorsan meggyőződtem, hogy, ahogyan sejtettem, az ez irányú érdeklődés teljesen természetes, életkori sajátosság. Mint ahogy kisebb korban a születés foglalkoztatja őket, eljutnak oda, hogy a végpont iránt is érdeklődnek. Teljesen jogosan.. Csak hát mit is válaszoljon a szülő?

Mondják a szakemberek, hogy mint minden esetben, gyerekésszel válaszoljunk. Ne terheljük a kis buksikat komoly információözönnel, de ne is hazudjunk neki. Ha kérdez, akkor már kész a válaszra is. Egyszóval a kis négyévesem már tudja, hogy bizony ő is meg fog halni, de sok-sok idő van még hátra addig, mert általában öregen halnak meg az emberek.magical-question

 

Bizony a kutyusok is itt hagynak majd minket valamikor, persze ez is nagyon soká lesz még, van idő bőven hancúrozni velük. Hogy hogyan leszünk utána? Hát elárultam neki, hogy fogalmam sincs, de sokan hisznek a mennyországban és sokan abban, hogy új „testben” élünk tovább. A növényeket szerető kislány a virág opcióval tökéletesen megelégedett.

A kérdés viszont, hogy milyen érzés meghalni, tényleg fejtörést okozott. Töprengtem, meséljek-e neki a halálközeli élményt megélt emberek beszámolóiról, de úgy gondoltam csak magammal tolok ki. Mert aztán meg jönne az újabb kérdés, hogy akkor ők most meg is haltak, meg nem is? Jogosan. Szóval végül széttártam a kezem és azt mondtam: „Fogalmam sincs, de remélem, hogy jó. Amúgy meg kérdezd most már apádat.” :)

Savanyíts meggylevéllel! Így készült a dédik kovi ubija?

ubi2A világ legegyszerűbb és leggyorsabb savanyúsága. Elrontani szinte lehetetlen, legfeljebb az időjárás tehet be neki, mert ugye a napnak azért be kell segítenie, hogy tökéletes legyen. A kovászos uborkát nagyjából egy sémára csinálja mindenki, különbség apróságokban lehet. Van aki bevagdossa és van aki nem. Van aki forró sós vizet önt rá és van aki hideget. Van aki száraz kenyeret dug az üvegbe, más erre nem helyez hangsúlyt. Van aki fűszerezi, más csak úgy natúran kedveli. Szóval érdekesebb egy kis visszapillantást tenni, és belekukkantani dédanyáink üvegeibe, hogyan készítették anno a kovászos uborkát.

kovaszos_uborka-21Kezdjük Dolecskó Terézia Szegedi Szakácskönyvével, mely1876-ban nyomtattak, Tömörkény István szerint: “Nem is ételek voltak azok, hanem költemények. Néha nehéz, súlyos alexandrinusok, máskor tréfás, játékos szerelmes versek”. Közismertebb nevén Rézi néni receptje az Uborka kovásszal eltéve annyiban különbözik napjainkétól, hogy az üveg aljára a kapor mellé só és kenyérbél kerül, csak eztán következnek az uborkák, melyekre aztán simán folyóvizet enged. Felülre ismét kapor jön és egy darab timsó, majd az üveget hólyagpapírral lefedi és hűvös(!) helyre állítja. Ugyanitt megtaláljuk a Vízi uborka receptjét, melyet a klasszikus módon napra állít, csakhogy ezt őszi uborkából készíti, kaporral és apróra szelt tormával fűszerezi, kenyér pedig nem kerül az üvegbe.

 

ubi1Biri néni, aki az első ismert erdélyi szakácskönyvet jegyzi 1923-ból szintén két receptet közöl. Az uborka nyári használatra nevűben az uborkát behasítja, majd vizet forral sóval és kaporral. Az uborkát ezzel a lével leforrázza, majd kis idő múlva leönti róla a vizet és hagyja megszáradni a zöldséget. Ezután kerülnek az üvegbe, majd „gyenge meleg sós vízzel feltöltjük, amelybe 1-2 kockacukrot is tettünk.” Kevés langyos vízben felolvasztott kovászt önt a tetejére, de ezt ki lehet váltani vékony szelet pirított kenyérrel is. Napon való érlelésről itt nem esik szó.

A Vizes uborkát viszont 8-10 napig tartja napon, ennél az üveg aljára kapor, meggylevél és pirított kenyér kerül, erre jön a sós vízzel leforrázott uborka, néhány szem bors, majd a langyos sós víz, melybe timsót is tesz, végül még egy szelet kenyér és kapor a tetejére. És persze a marhahólyag, mellyel az üveget befedi.. Egyébként a marhahólyagot használják szinte mindenütt az üveg lekötésére, érdekesség, hogy a napon érleléskor a hólyagra vizes ruhát kell tenni, nehogy elpattanjon.

 

ubi1Emma asszony – valójában Ignotus Pál, A Hét főszerkesztője – szakácskönyve, pontosabban receptválogatása 1901 ből már Kovászos uborka receptet közöl, beküldője Dr. Bignio Béláné. „Noha, alkalmasint, szláv származsu étel, sehol sem oly tökéletes, mint nálunk.(…) csakugy, mint a káposztában, éppen az erjedt savanyuság oly jó benne, hogy, ha megfelelő tisztán kezelik, jégbehütött leve a legizletesebb hüsitőital.” – szól a recept bevezetője. E szerint a jól megmosott uborka „virágos és száros hegyét” le kell vágni be kell hasogatni hosszában, majd belerakni szilkébe (mázas cserépedény), közé szőlőlevél és kapor jön, majd langyos víz és kenyér következik. A klasszikus módon napra kerül 3-4 napra és lekötözésről egy szó sem esik.

koviubi 8

Kálmánchey Irén Magyar lányok hozománya címmel adott ki 1930-ban egy szakácskönyvet, melyben a Nyári vizes uborka és a Nyári kovászos uborka receptje is szerepel. Előbbibe kapor, só és egy kis darab timsó kerül, az uborkát lehűtött vízzel önti nyakon és a tetejére kenyér kerül, majd a napon savanyodik. Utóbbi esetében viszont egy kevés kovászt áztat kihűtött sós vízben, majd ezt szűri rá az uborkára, a kapor és a timsó itt sem marad el.

Az 1931-es Az Új Idők Receptkönyvében – mely a szépirodalmi hetilap válogatása – György Karola Vizesuborkája Biri néni receptjéhez hasonlít. Ő is sós vízzel leforrázza az uborkát mielőtt az üvegbe tenné, a fűszerek között pedig újdonság a meggyfalevél, a babérlevél, a bors és a hosszú szeletekre vágott torma. A zöldségre langyos vizet önt, dupla hólyagpapírral leköti és 8 napra napra állítja. Vele szemben Komlósi Józsefné „rakott” uborkát készít, vagyis zsemlét rak az üveg aljára kaporral és tormával együtt, majd egy sor uborka, fűszer, újabb sor uborka fűszer következik. Köménymaggal és timsóval felforralt vizet lehűtve önt a zöldségre és lekötve addig tartja meleg helyen, amíg forrásban van és megtisztul.

koviubi 5

Vannak itt tehát olyan trükkök, melyeket érdemes kipróbálni, ha merünk változtatni a jól bevált receptúrán. Persze meggylevéllel, szőlőlevéllel és timsóval merészség kísérletezni, meg a marhahólyagot is viszonylag nehéz beszerezni, de tormát, babérlevelet vagy köménymagot én lehet, hogy teszek majd a következő adagba. A fokhagyma mellé. Úgy tűnik utóbbinak nincs nagy múltja a kovászos uborka történetében. :)

Savanyíts meggylevéllel! Így készült a dédik kovi ubija?

ubi2A világ legegyszerűbb és leggyorsabb savanyúsága. Elrontani szinte lehetetlen, legfeljebb az időjárás tehet be neki, mert ugye a napnak azért be kell segítenie, hogy tökéletes legyen. A kovászos uborkát nagyjából egy sémára csinálja mindenki, különbség apróságokban lehet. Van aki bevagdossa és van aki nem. Van aki forró sós vizet önt rá és van aki hideget. Van aki száraz kenyeret dug az üvegbe, más erre nem helyez hangsúlyt. Van aki fűszerezi, más csak úgy natúran kedveli. Szóval érdekesebb egy kis visszapillantást tenni, és belekukkantani dédanyáink üvegeibe, hogyan készítették anno a kovászos uborkát.

kovaszos_uborka-21Kezdjük Dolecskó Terézia Szegedi Szakácskönyvével, mely1876-ban nyomtattak, Tömörkény István szerint: “Nem is ételek voltak azok, hanem költemények. Néha nehéz, súlyos alexandrinusok, máskor tréfás, játékos szerelmes versek”. Közismertebb nevén Rézi néni receptje az Uborka kovásszal eltéve annyiban különbözik napjainkétól, hogy az üveg aljára a kapor mellé só és kenyérbél kerül, csak eztán következnek az uborkák, melyekre aztán simán folyóvizet enged. Felülre ismét kapor jön és egy darab timsó, majd az üveget hólyagpapírral lefedi és hűvös(!) helyre állítja. Ugyanitt megtaláljuk a Vízi uborka receptjét, melyet a klasszikus módon napra állít, csakhogy ezt őszi uborkából készíti, kaporral és apróra szelt tormával fűszerezi, kenyér pedig nem kerül az üvegbe.

 

ubi1Biri néni, aki az első ismert erdélyi szakácskönyvet jegyzi 1923-ból szintén két receptet közöl. Az uborka nyári használatra nevűben az uborkát behasítja, majd vizet forral sóval és kaporral. Az uborkát ezzel a lével leforrázza, majd kis idő múlva leönti róla a vizet és hagyja megszáradni a zöldséget. Ezután kerülnek az üvegbe, majd „gyenge meleg sós vízzel feltöltjük, amelybe 1-2 kockacukrot is tettünk.” Kevés langyos vízben felolvasztott kovászt önt a tetejére, de ezt ki lehet váltani vékony szelet pirított kenyérrel is. Napon való érlelésről itt nem esik szó.

A Vizes uborkát viszont 8-10 napig tartja napon, ennél az üveg aljára kapor, meggylevél és pirított kenyér kerül, erre jön a sós vízzel leforrázott uborka, néhány szem bors, majd a langyos sós víz, melybe timsót is tesz, végül még egy szelet kenyér és kapor a tetejére. És persze a marhahólyag, mellyel az üveget befedi.. Egyébként a marhahólyagot használják szinte mindenütt az üveg lekötésére, érdekesség, hogy a napon érleléskor a hólyagra vizes ruhát kell tenni, nehogy elpattanjon.

 

ubi1Emma asszony – valójában Ignotus Pál, A Hét főszerkesztője – szakácskönyve, pontosabban receptválogatása 1901 ből már Kovászos uborka receptet közöl, beküldője Dr. Bignio Béláné. „Noha, alkalmasint, szláv származsu étel, sehol sem oly tökéletes, mint nálunk.(…) csakugy, mint a káposztában, éppen az erjedt savanyuság oly jó benne, hogy, ha megfelelő tisztán kezelik, jégbehütött leve a legizletesebb hüsitőital.” – szól a recept bevezetője. E szerint a jól megmosott uborka „virágos és száros hegyét” le kell vágni be kell hasogatni hosszában, majd belerakni szilkébe (mázas cserépedény), közé szőlőlevél és kapor jön, majd langyos víz és kenyér következik. A klasszikus módon napra kerül 3-4 napra és lekötözésről egy szó sem esik.

koviubi 8

Kálmánchey Irén Magyar lányok hozománya címmel adott ki 1930-ban egy szakácskönyvet, melyben a Nyári vizes uborka és a Nyári kovászos uborka receptje is szerepel. Előbbibe kapor, só és egy kis darab timsó kerül, az uborkát lehűtött vízzel önti nyakon és a tetejére kenyér kerül, majd a napon savanyodik. Utóbbi esetében viszont egy kevés kovászt áztat kihűtött sós vízben, majd ezt szűri rá az uborkára, a kapor és a timsó itt sem marad el.

Az 1931-es Az Új Idők Receptkönyvében – mely a szépirodalmi hetilap válogatása – György Karola Vizesuborkája Biri néni receptjéhez hasonlít. Ő is sós vízzel leforrázza az uborkát mielőtt az üvegbe tenné, a fűszerek között pedig újdonság a meggyfalevél, a babérlevél, a bors és a hosszú szeletekre vágott torma. A zöldségre langyos vizet önt, dupla hólyagpapírral leköti és 8 napra napra állítja. Vele szemben Komlósi Józsefné „rakott” uborkát készít, vagyis zsemlét rak az üveg aljára kaporral és tormával együtt, majd egy sor uborka, fűszer, újabb sor uborka fűszer következik. Köménymaggal és timsóval felforralt vizet lehűtve önt a zöldségre és lekötve addig tartja meleg helyen, amíg forrásban van és megtisztul.

koviubi 5

Vannak itt tehát olyan trükkök, melyeket érdemes kipróbálni, ha merünk változtatni a jól bevált receptúrán. Persze meggylevéllel, szőlőlevéllel és timsóval merészség kísérletezni, meg a marhahólyagot is viszonylag nehéz beszerezni, de tormát, babérlevelet vagy köménymagot én lehet, hogy teszek majd a következő adagba. A fokhagyma mellé. Úgy tűnik utóbbinak nincs nagy múltja a kovászos uborka történetében. :)