A 2017-es év utolsó Bájolójának vendége Mersich Ádám (Meró) volt, aki a Savaria Slam Poetry egyik alapító tagja, slammer, dalszövegíró és zenész.
Az est során nem csak a slam poetry műfajába avatta be a közönséget, hanem több saját szövegét, dalát is előadta.
A képekre kattintva további fotók láthatók.
Nagy Éva igazgató köszöntötte a vendégeket, majd Boros Ferenc, az est házigazdája vette át a szót. Megköszönte a programsorozatot övező érdeklődést a közönség és a média részéről is. Mersich Ádám a Magyar história X című saját slam szövegének előadásával indította az estet, amely tele volt társadalomkritikával és filmes utalásokkal. A szöveg már előrevetítette Meró stílusát, és érdeklődési körét is.
Meró már gyerekkorában részt vett versmondó versenyeken, sőt volt olyan karácsony, amikor saját verseivel ajándékozta meg szeretteit. Az egyetemen Krausz Dáviddal 2012-ben alapították meg a Savaria Slam Poetryt, ami azóta is rendületlenül működik.
A slam műfaja Amerikából indult és az utóbbi néhány évben lett népszerű lett hazánkban is. Több városban működnek slammer körök, a szombathelyi egyetemi körből vált városivá. A Savaria Slam Poetry minden hónapban tart összejöveteleket, aminek a forgatókönyvét Meró röviden ismertette. A közös iszogatás után mindenki előadhatja a saját versét, illetve az előre meghatározott témára hozott szövegét, amit zsűri bírál el. Megtudtuk, hogy a szövegek nem ott helyben születnek, hanem előre meg vannak írva, viszont az előadásmód – ami szintén fontos eleme a műfajnak – a pillanatnyi hangulat hatására alakul. A slam műfajára jellemző a társadalomkritika és a polgárpukkasztó szövegek. Meró szerint, ha ez nem öncélú, akkor szerinte elfogadott a káromkodás is. Az ő szövegei is tartalmaznak ilyen részeket, ha úgy érzi, ezek aláhúzzák az adott mondanivalót, érzelmet.
Az irodalomból Ady Endrét, József Attilát és Weöres Sándort említi, akiknek a verseit szereti, és írt is parafrázisokat, amit Fűzfa Balázs tizenkét legszebb magyar vers projektje inspirált. A résztvevő diákok átírták a klasszikus magyar verseket: a hangalapot megtartva, szavakat változtatva hoztak létre egy teljesen modern, mai szöveget. Három verse is szerepel A 12 legszebb magyar vers – Slam Poetry átiratokkal című kötetben és járta is az országot Fűzfa Balázzsal. Meró szerint a parafrázisok befogadhatóbbá teszik az eredeti művet, felkeltik a fiatal generáció érdeklődést a versek iránt. Az est során hallhattuk is ezeket a parafrázisokat: a Testi sértést (Babits: Esti kérdés), Szemeszter végént (Petőfi: Szeptember végén) és a False tvisztet (Weöres: Valse triste).
A versírás nála gyorsan megy, a célja, hogy az adott érzést, hangulatot megfogja, ezért negyed óránál többet nem foglalkozik vele. A társadalomkritikán túl érzelmes dalokat is írt, ilyet is hallhattunk tőle.
Meró nem csak slameket, verseket ír, hanem belekóstolt a zenélésbe is. Tizenévesen kezdett el gitározni tanulni, később az egyetemi barátaival egy ellógott órán álmodták meg a rap együttesüket, az Alkalmazott nyelvészetet, aminek első és eddig utolsó albumját egy éjszaka alatt hozták össze.
Filmkészítést is tanult az egyetemen, ezt a tudását szeretné majd a jövőben kamatoztatni. Készített már megrendelésre is hangulatfilmeket, de szeretne egy stúdióban dolgozni, vagy a már megírt neo noir filmjét megvalósítani.
Boros Ferenc kérdésére, hogy milyen tervei vannak a jövőre nézve azt válaszolta, hogy az alkotás biztos – legyen az szöveg, dal, film vagy fotó, a lényeg, hogy legalább egy ember kíváncsi legyen rá.
(Waldinger Dóri írása)
A képekre kattintva további fotók láthatók.
