Sejtések – Fotókiállítás Ági módra

Kaczmarski Ágnes Kiss Sándor-díjas fotóművész sejtelmes kiállítását a Vitalitas Galériában Veres Éva ötvösművész, az est háziasszonya nyitotta meg.

A kiállítás megnyitója épp úgy nem volt szokványos mint maga a kiállított képanyag.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Erre mondhatjuk Ági módra megnyílt tárlat, Ági módra készült fotókból. Sejtelmes mosollyal hatalmas fütyülésre képtelen teáskannával, ízletes teával, teasüteményekkel.

Igazi tíz perces performance, piros kesztyűben.

Ági laza, könnyed, cseppet sem hagyományos megnyitója, amire szép számmal érkeztek az ismerősök, barátok, családtagok.

A sorszámozott kör alakú művek mindenki számára mást sejtetnek nézésük közben.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Tavaszi Retro Fesztivál az Arénában

2017 Tavaszi zenei szezonját Szombathely egy hatalmas Retro Partyval nyitotta az Aréna Savaria küzdőterén.

A hatalmas sportlétesítmény szinte szippantotta magába március 17-én a korábbi évek zenei stílusát kedvelő, bulizni vágyó fiatalokat.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

És miért is a kifejezés? Mert ide belépve minden korosztály fiatalnak érezhette magát, bár mennyi idős is volt.

És hogy a szippantás is érthető legyen, a beléptetés meglepően rugalmasan gyors ütemben udvariasan történ. A ruhatár, és a büfék is meglepően működtek a hatalmas emberáradat ellenére. A csarnok elejétől a végéig bulizókkal volt tele, és még a kétoldali lelátón is szép számmal voltak kényelmes koncertlátogatók.

De az igazi fesztivál hangulat a színpad közelében mutatkozott meg igazán.

Bizonyítva, hogy Szombathelynek igazán nagy szüksége van az ilyen, és hasonló zenei szórakoztatásra.

A hajnal kettőig folyamatosan, de mégis kényelmesen egymást követő fellépők, a következők voltak: Ámokfutók, Dobrády Ákos – Tnt, Ufo, Groovehouse, Zoltán Erika, Animal Cannibals. Előzenekarként a helyi Art Fusion tolta a lendületes muzsikát. Az est „házigazdája” és egyben a retro muzsika további szolgáltatója, dj. Neczpál György volt.

A Szombathelyi Tavaszi Nagy Retro Fesztivál fotói, a képekre kattintva láthatók.

Huszártoborzás a Vasi Skanzenben

Nemzeti ünnepünkön a délután a kicsiké volt. A Vasi Skanzenben huszártoborzás várta őket és szüleiket, sok sok érdekes és kalandos feladattal, látványossággal a huszárok életéből.

A Múzeumfalu igazi kis kalandos terület ennek a lebonyolításához.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A szétszórva elhelyezkedő állomásokon, érdekes feladatok várták a gyerekeket. Az összes próbatételt teljesítve a korábbi évekhez hasonlóan huszár avató ünnepségen vehettek részt, majd friss kiskatonaként megvívhatták a nagy csatát is.

A csatát ahol ágyuk dörögtek, puskák ropogtak, kardok suhogtak, csattogtak, lovasok támadtak. És ebben a harci kavalkádban a kis huszárok bátran, elszántan vettek részt idén is. 

De ez a fél nap még ennél is több volt, hiszen rajzkiállítás, lovaglás, fegyverzet, és ruházat bemutató, korabeli elsősegélysátor, pónilovas kocsikázás, tábori élet bemutatása is szerepelt a délutáni programban.

Igazi tartalmas nap volt ez, sok kalanddal, hasznos információkkal, mindez játékos formában.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Nőnapi buli, a Hooligans szombathelyi csapása

Hooligans volt van és lesz ! Bizonyították a fiúk ezt március 11-én Szombathelyen, az Agora MSH küzdőterén, a nőnapi elsöprő erejű, hangzású, látványú, hangulatú bulijukon.

Zenéjük kortalan.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Nem mai zenekarról van szó,(több mint húsz éves zenei múlt, számos platina és arany lemez) mégis nagyon, nagyon sok a fiatal rajongó, akik jól megfértek a középkorosztállyal.

A látvány is nagyon jól sikerült, így fergeteges lett az egész koncert, az egyszerre hullámzó és éneklő tömeg örömére.

További részletek helyett, meséljenek a fotók, a képekre kattintva.

Slam poetry és zene a Bájolóban

A 2017-es év utolsó Bájolójának vendége Mersich Ádám (Meró) volt, aki a Savaria Slam Poetry egyik alapító tagja, slammer, dalszövegíró és zenész.

Az est során nem csak a slam poetry műfajába avatta be a közönséget, hanem több saját szövegét, dalát is előadta.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Nagy Éva igazgató köszöntötte a vendégeket, majd Boros Ferenc, az est házigazdája vette át a szót. Megköszönte a programsorozatot övező érdeklődést a közönség és a média részéről is. Mersich Ádám a Magyar história X című saját slam szövegének előadásával indította az estet, amely tele volt társadalomkritikával és filmes utalásokkal. A szöveg már előrevetítette Meró stílusát, és érdeklődési körét is.

Meró már gyerekkorában részt vett versmondó versenyeken, sőt volt olyan karácsony, amikor saját verseivel ajándékozta meg szeretteit. Az egyetemen Krausz Dáviddal 2012-ben alapították meg a Savaria Slam Poetryt, ami azóta is rendületlenül működik.

A slam műfaja Amerikából indult és az utóbbi néhány évben lett népszerű lett hazánkban is. Több városban működnek slammer körök, a szombathelyi egyetemi körből vált városivá. A Savaria Slam Poetry minden hónapban tart összejöveteleket, aminek a forgatókönyvét Meró röviden ismertette. A közös iszogatás után mindenki előadhatja a saját versét, illetve az előre meghatározott témára hozott szövegét, amit zsűri bírál el. Megtudtuk, hogy a szövegek nem ott helyben születnek, hanem előre meg vannak írva, viszont az előadásmód – ami szintén fontos eleme a műfajnak – a pillanatnyi hangulat hatására alakul. A slam műfajára jellemző a társadalomkritika és a polgárpukkasztó szövegek. Meró szerint, ha ez nem öncélú, akkor szerinte elfogadott a káromkodás is. Az ő szövegei is tartalmaznak ilyen részeket, ha úgy érzi, ezek aláhúzzák az adott mondanivalót, érzelmet.

Az irodalomból Ady Endrét, József Attilát és Weöres Sándort említi, akiknek a verseit szereti, és írt is parafrázisokat, amit Fűzfa Balázs tizenkét legszebb magyar vers projektje inspirált. A résztvevő diákok átírták a klasszikus magyar verseket: a hangalapot megtartva, szavakat változtatva hoztak létre egy teljesen modern, mai szöveget. Három verse is szerepel A ​12 legszebb magyar vers – Slam Poetry átiratokkal című kötetben és járta is az országot Fűzfa Balázzsal. Meró szerint a parafrázisok befogadhatóbbá teszik az eredeti művet, felkeltik a fiatal generáció érdeklődést a versek iránt. Az est során hallhattuk is ezeket a parafrázisokat: a Testi sértést (Babits: Esti kérdés), Szemeszter végént (Petőfi: Szeptember végén) és a False tvisztet (Weöres: Valse triste).

A versírás nála gyorsan megy, a célja, hogy az adott érzést, hangulatot megfogja, ezért negyed óránál többet nem foglalkozik vele. A társadalomkritikán túl érzelmes dalokat is írt, ilyet is hallhattunk tőle. 

Meró nem csak slameket, verseket ír, hanem belekóstolt a zenélésbe is. Tizenévesen kezdett el gitározni tanulni, később az egyetemi barátaival egy ellógott órán álmodták meg a rap együttesüket, az Alkalmazott nyelvészetet, aminek első és eddig utolsó albumját egy éjszaka alatt hozták össze.

Filmkészítést is tanult az egyetemen, ezt a tudását szeretné majd a jövőben kamatoztatni. Készített már megrendelésre is hangulatfilmeket, de szeretne egy stúdióban dolgozni, vagy a már megírt neo noir filmjét megvalósítani.

Boros Ferenc kérdésére, hogy milyen tervei vannak a jövőre nézve azt válaszolta, hogy az alkotás biztos – legyen az szöveg, dal, film vagy fotó, a lényeg, hogy legalább egy ember kíváncsi legyen rá.

(Waldinger Dóri írása)

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Pisálás közben

A férfiember evilágon elvégzendő feladatai közül tán ez az első, amelyet macsóként kell abszolválni. Laza terpesz, mókus elővétele és fölkészítése a feladatra, és ötven éven túl a várakozás. Azért mentünk a négyzetméterbe, hogy kisugarazzon, ami arra vár. Aztán állunk ott bambán, hogy alig csöppen. Nehéz dolgok ezek a hímállat életében.

A drága Marquez mutatja be nekünk a ’kolerában, hogy is van ez a leszálló ágra érkezve. Nem akartam igazán, de ez jutott bele az agyamba. Mentségként, mindenről szövegek jutnak az eszembe, vagy zenék, de arra is föltenném a vashatosomat, hogy órákon át mondok neked József Attilát, míg el nem fehérül a száj is. Természetem az enyém.

Juvenal Urbino doktor, midőn a halál felé vitorlázott hosszú élete végefelé, arra lett figyelmes, hogy vizelete elkalandozik. Nem egyenes és mindent lehengerlő sugárban indul a célja felé, hanem, összevissza sprickol, külön ágakra válik, és új utakat keres csorgásában. Akkor jöttem rá, öregszem, amikor Urbinóként figyeltem magamat.

Megvolt a szökőkút, és erről ennyit, vitát nem nyitok. Ám akkor az alfeli gondokról az agyamra száguldozva beötlött, hogyhát, ez van itt is, ebben vagyok én, nem kell boldogságiul Macondóba vitetni magamat fehér elefánttal, se nem páncélozott járművekkel, ahogyan ez szokásban van minálunk örömös napok kapcsán, a háború a spájzban van magunk közt szólván.

A fő dilemma tehát, hová pisálhatunk bántás nélkül. Gyanítom, csak a susnyásba, megalkuvástól mentesen, mert bármi érdekes, én most ennek okán arról mesélnék, hogy mi folyik itt. Illetve ott, mert mindenről az jut az eszembe. Szörnyű pilláimat Szombathelyre vetem, ahol épp ülök is, és a kilátás, az valami utánozhatatlan, drágám.

A tévére nézek csak, és máris a városházán találom magamat, ahol szintén ilyen ötvenesek döntenek arról, hogy én az ősztől milyen Csehovot nézzek a színházamban. Őket is megviselhette a mellékhelyiség meglátogatása, mert ezerrel nyomják a baromságot, amit nem részleteznék, hiszen a botrány immár országos, és te, nyájas olvasó, bizonyára tudod, hogy az orbánbébik mit is tettek itt.

Pofán köpték a népet magunk közt szólván, akik, amikor a szörnyű színjáték folyt a falakon belül, odakint, pár méterre szerették volna akaratukat az általuk választottakra kényszeríteni, természetesen a siker legkisebb reménye nélkül. És ami miatt ez ilyen nehezen fordult meg bennem, és végül mégis győzött a közlés kényszere, az alpolgármesterünk dumája volt, aki Koczka névre hallgat, és megmutatta az orbáni világot, amely voltaképp ő maga, egy személyben.

Kijelentette azokról, akik őt megválasztották, hogy ne ugassanak bele már az ő döntésébe, amely pedig róluk szól. A központ leiratban megküldte, hogy Jordánt ki kell csinálni, és azt is teszik, szemük nem rebben. Mindenki le van szarva, legfőképp a választó, a keményen dolgozó kisember, és ami a legszebb az egészben, Jordán annyi nekik, mint a kisvasút, amit meghosszabbítanak, ha sokat pofázol.

Így megy ez. Alpolgármester úr a főnökével, aki hajdanán tisztességes orvosember volt, de ebbéli állapotát már nagyon régen odahagyta, és látszik rajta, igazából azt sem tudja, hol az istenben van, áll a klozettban, hugyoznak, egymás gatyáját érik a mellékösvények, miközben hátba veregetik a másikat, hogy ezt is elbasztuk, Oszi. Hogy visszakanyarodjak Urbino doktorhoz, ő sem abba halt bele, hogy félrevizelt. Egy jámbor papagáj volt az oka, hogy kitörte a nyakát. Ilyesmiben reménykedhetünk, másban nem igazán.

Viszonylagos diktatúra

Edvin Marton, lánykori nevén Csűry Lajos hegedér Észak-Koreában haknizott, és fölöttébb elégedetten tért vissza az övéihez. Edvin Marton annyira ostoba, hogy hamarosan konzul lesz valahol, a világlátása az megvan hozzá, már csak futsálozni kell megtanulnia, és készen is áll a feladatra.

A messzi vidékről összegezte tapasztalatait, ekképp: „Vannak problémáik, de erről nem tehetnek. Barátságosak és vendégszeretőek, kaszinótól kezdve minden van ott, sőt, nagyobb kaszinószabadság van, mint itthon. Igaz, nem működik az ember telefonja, nincs internet, wifi. A diktátorság nézőpont kérdése, máshogy működnek, de nincs ezzel semmi baj!”

Nem érdemelne ez az egész elmezüllés egy lukas „a” betűt sem, ha nem volna tele kies országunk rengeteg Csűry Lajossal, aminek nagyon rossz vége lehet, mint arra utaló jelek már dögivel vannak. Bár minálunk egyelőre még működik az internet, és fényképezni is lehet, de a mi kedves vezetőnk már rajta van az úton életterekről és etnikai homogenitásról álmodozva.

Azt is be kell látnunk azonban, hogy Csűry prímás nem egyedüli jelenség. Pár éve Dennis Rodmantől volt hangos a világ, a Chicago Bulls hajdani baszketbálosától, aki öröbarija lett Kim Dzsongunnak, őt azonban fölmenti az, hogy amúgy sem volt normális, ezen kívül vagy talajrészeg, ennek hiányában meg be van tépve.

Elég csak elolvasni önéletírását, amely „A féreg” felemelő címet viseli magára utalva. Ebben egészen megkapó az a jelenet, mikor plasztikusan ábrázolja, hogyan ücsörgött a chicagoi éjszakában az autójában dollármilliókkal a zsebében Pearl Jamet hallgatva, és azon morfondírozott, hogy golyót röpítsen-e a saját piercingektől ékes fejébe, avagy sem. Összefoglalva: eleve terhelt a manus, viszont győzött az életösztöne, ami egészen Phenjanig röpítette.

Csűry hegedérnek bizonyára nincsenek ilyen dilemmái, ő csupán egyszerű lélek. És még azt a mentséget is megengedem neki, hogy másra is emlékezek. Például 1933-ban, a hatmilliós áldozatot követelő ukrajnai éhínség idején rávették Edouard Herriot-t, hogy tanúsítsa, Ukrajnában minden rendben van. G. B. Shaw pedig még arra is hajlandónak mutatkozott, hogy egyenesen azt nyilatkozza, soha olyan bőséget és jólétet nem látott, mint amikor Ukrajnában járt. 1935-ben Romain Rolland, a francia sikeríró pedig a Sztálinnal folytatott magánbeszélgetés alapján megrajzolta a humanista, felvilágosult bolsevik „uralkodó” képét.

De van más is. Andre Gide például Moszkvából való visszatérése után útirajzában messianisztikus sorokkal így foglalta össze, hogy mit is jelentett számára a Szovjetunió: „Több volt, mint választott hazánk: példakép volt, vezetőnk. Amiről álmodoztunk, amit alig mertünk remélni is, de ami felé minden erőnk és minden akaratunk feszült, az valósult meg ott, azon a földön, ahol egy utópia van beteljesülőben.”

Mindebből kitetszik, hogy nagyon könnyű megtévedni, amire hazai példát is mutatok. Illyés Gyula és Nagy Lajos 1934-ben jártak a Szovjetunióban, amiből az előző megírta az „Oroszország 1934”, az utóbbi pedig a „Tízezer kilométer Szovjetoroszország földjén” névre hallgató úti leírásokat, amelyekben szintén vannak lelkesültségek. Illyés később megérkezik az „Egy mondat a zsarnokságról”-ig, amivel helyre billenti a szellem rendjét.

A hazánkban megbúvó számtalan Edvin Marton azonban soha nem fog eljutni a megvilágosodásig. Gondolataikban ez a világ a lehetők legjobbika, mert kusza ujjaikon számolgatva mutatják, hogy ezt is lehet még itten meg azt is, föl sem fogva azt, hogy már mit nem. S ami miatt minderről elmélkedni kezdtem, az a tagmondat, hogy „a diktátorság nézőpont kérdése”, minden viszonylagos tehát.

Pogány Süttőfia Süttő is, miközben Vencellin abádszalóki prépost parancsára testét négyfelé szaggatták, ekképp vélekedett: „A gyávaság forrása, hogy az emberek nem tudják elképzelni a rossznál még rosszabbat. Én azonban, ha elgondolom, hogy négy helyett nyolcfelé is szaggathatott volna a prépost, helyzetemmel, még ha nem is valami rózsás, mégiscsak elégedett vagyok.”

Ilyen a magyar választópolgár tudata is. Tegnap Szombathelyen szegődött hozzánk a gyalázat, ahol annak ellenére, hogy a fél világ kiállt Jordán Tamás mellett, s miközben a városháza előtt a nép erősen hallatta a hangját, mégsem választották újra színházigazgatónak, mert a fölsőbb hatalmak így óhajtották. Ez is a az őrület egy apró köröcskéje.

A diktatúra tehát minálunk viszonylagos, hogy filozófiai szakkifejezéssé emeljük a hülye hegedűs kijelentését. Csak az a baj, hogy amíg ő azt sem tudja, mit beszél, mások ennek tartalmával igen alaposan tisztában vannak. Helyzetünk így, ha nem is Barbie-színű, mégis egészen kilátástalan, aminek ábrázolásához újra Örkény Süttőjét hívom segítségül:

„Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig. Feleim, szántsatok, vessetek, és este mécsvilágnál pogány dalaitokat bátran énekeljétek! Ímhol én most is tervezek, remélek, és keresek megvételre, esetleg abádszalóki házhely cserelehetőséggel, jó állapotban levő férfi pézsmapocok bundát, zömök alakra, háromnegyedest. Pedig már megyek széjjelfele!”

Romain Rolland agyrémére visszatérve, aki Sztálint humanista, felvilágosult bolsevik uralkodónak rajzolta meg, vizsgáljuk meg ezt a miénket. Még ebben az összevetésben is vesztes, mert nem felvilágosult, nem humanista, viszont nagyon bolsevik.

A Bájoló vendége Varga Dominik, és csapata

A Bájoló legutóbbi vendége Varga Dominik volt, aki nem egyedül érkezett.

A Berzsenyi Dániel Könyvtár előadóterme teljesen megtelt, annyian voltak kíváncsiak Dominik és zenekara, az Újvilág Utca akusztikus estjére.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Nagy Éva, a könyvtár igazgatója köszöntötte a hallgatóságot. Elmondta, hogy a zenekar két tagjának már ismerős lehet a helyszín: Doma Bence és Puskás Mátyás már korábban voltak Boros Ferenc vendégei a 2015-ös Bájolón.

A beszélgetés ismét a szokott formát követte, szóba került a zene iránti szeretet kezdete, a zenekar indulása és rövid története, majd több, áthangszerelt dalt is hallhattunk.

Varga Dominik már óvodás kora óta nyitott volt a zenélésre, éneklésre: Pa-dö-dö és Hupikék törpikék számok éneklése után az első igazi példaképe a Beatles volt. Az utóbbi években hatott még rá a Franz Ferdinand, a Nirvana, a magyar zenekarok közül pedig a megkerülhetetlen Kispál és a borz, illetve a 30Y.

Az Újvilág utca idén lett hét éves, az alapító tagok – Dominik és Puskás Mátyás – mellett az utóbbi években egészült ki a banda Kárpáti Tamás dobossal és Kiss Tamás gitárossal. A zenekar 2010-es indulása óta Dominik a legfontosabb élményei között tartja számon az első koncertet, az Átjáró tehetségkutatón való részvételt, hogy több együttes előzenekaraként léphettek fel illetve Szombathelyen is koncerteztek a Magyar Dal Napja alkalmából.

Dominik a dalszerző, aki jelenleg tanító szakon tanul – a magyar szakos hatás érződik is több számon, szereti a különleges szóképeket, gyűjti azokat a kifejezéseket, sorokat, amik megérintik – később ebből születnek a dalok. A Budapest című szám alaphelyzetét például Cserna-Szabó András regényének egyik jelenete adja, ez egészül ki a Dominik személyes élményeivel a fővárosról. Több szövegben visszatérő téma a magány, a bezárkózás, kozmikus képek és irodalmi idézetek.

Boros Ferenc a zenekar többi tagját is megszólaltatta az est során. Megtudtuk, hogy Puskás Mátyás nem csak az Újvilág Utca zenéit írja, hanem filmzenéket is készít. Kárpáti Tamás két év zeneiskolai tanulmány után autodidakta módon tanult dobolni, a Bájolós este pedig egy kis kihívás volt számára, mert egy újfajta dobolást kellett kipróbálnia. Kiss Tamás tíz évig járt zeneiskolába és az egyik Savaria Karneválon találkozott a csapattal, ahol közösen zenéltek, egy éve pedig már a zenekar tagja.

A banda legfrissebb számához, a Szerelmeshez készült is már klip, ami Guzmics Gergely munkája. A dal érdekessége, hogy Dominik az első sorát már két éve lejegyezte kis füzetébe, amiben gyűjti az alapanyagokat a dalszövegekhez. Boros Feri szerint ez a dal lehet a zenekar eddigi művészetének az összegzése – zeneileg és a szöveget tekintve is minden benne van, ami a korábbiakban is szerepel, de egy kiforrott formában.

A zenekar tervei között szerepel a fesztiválokon való részvétel, egy dunántúli turné, de ehhez még kapcsolatok szükségesek. Reméljük minél több emberhez eljuthat a zenekar híre! (Az Újvilág Utca YouTube oldala.)

https://www.youtube.com/channel/UC-P4ITtIDNn0cF-bM2CEA0Q

(Waldinger Dóri írása)

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Jégkarnevál , meztelen korizás, a harmincadik jégszezon végén

Idén jubileumi jégkarneválon szórakozhatott a környék népe, akár jelmezben, akár anélkül érkezett a Szombathelyi Műjégpályára február19-én vasárnap délután.

30 éve van lehetőség a kulturált színvonalas sportolásra, farsangi szórakozásra, és a tél elűzésére.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Ez ugyan azt is jelenti egyben, ha ez sikerül akkor hamarosan zárja kapuit a létesítmény. Ezúttal is hatalmas móka, szép jelmezek, vidám emberek, gyerekek csúszkáltak koriztak, beöltözve.

Katica, rendőr, katona, banán, Napóleon, madár, rózsa, vadász madárijesztő, pingvin, bárány, tigrisek, Szörnyella, bennszülöttek, Mikiegér, méhecskék, sárkány, hőlégballonos lány, helyszínelő, teknőc, boszorka, és sok sok vidám figura rótta a köröket a jégen.

A jégfelújítás után a népszerű meztelen korisok hasítottak öt kört, ahogyan ezt a korábbi években megszokhattuk.

Vannak dolgok amik nem nagyon változnak. Így a szervezés, a program levezénylésének személye sem. A Szombathelyi Szabadidősport Szövetség, és azon belül is Varga Jenő sportfeltaláló aki hatalmas mozgató ereje a rendezvényeknek. E napon is első vonalból jelmezbe öltözve, majd fürdőruhára vetkőzve adagolta a hangulatot.

Ő egyfajta ceremónia mesterként, a programok házigazdája. Nem kis mértékben köszönhető neki egy egy ilyen esemény hangulata. Jómagam is minden alkalommal korival a lábamon jelmezbe öltözve tudósítom a szenzációs hangulatú bulit.

Ahogy sokan mások, én is szívesen változtatom jelmezem. Idén Napóleonként léptem jégre, hogy elkészíthessem a közkedvelt fotóimat.

Mellettem csuda jó ötletes jelmezesek suhantak a jégen, kicsik nagyobbak felnőttek egyaránt remekül szórakoztak. A 2017-es jégkarnevált színes tűzijáték zárta. Nem lehet elhanyagolni azt a tényt sem, hogy az idei karnevál jelmezversenyét nagy meglepetésemre én nyeretem, Napóleon jelmezemben. Hosszú jelmezes éveim során erre még nem volt példa. Persze ha kicsit előbb érkezik meg a bennszülött páros, gyanítom esélyem sem lett volna.

Ezzel lassan de biztosan a szezon is véget ér. Ennek pontos ideje a hőmérséklettől függ, ami hatalmas ütemben emelkedik. Talán ezt a hónapot még kihúzzuk jéggel.

Ha mégsem, akkor a kapuban csak ennyit mondunk majd. Jég veled koripálya.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

Schott családi jégnap 2.

Másodjára már eredményesebbnek bizonyult érdeklődés terén a Szombathelyi Szabadidősport Szövetség és a Schott Hungay Kft. Által szervezett családi jégnap.

Az eredetileg tervezett időpontban nagyon viharos időjárás hiúsította meg a rendezvényt, de február 18-án egy nappal a hatalmas jégkarnevál előtt már többen érkeztek, és vettek részt az ügyességi versenyeken.

A képekre kattintva további fotók láthatók.

A díjazását a SCHOTT Hungary Kft. vállalta. Családias hangulattal kedvező belépési lehetőséggel, forró teával várták dolgozóikat és a vendégeket.

A gyönyörű napsütés már már tavaszi hangulatot idézett a jégpályán. A versenyben résztvevők pedig mindannyian kaptak ajándékot.

Sportra fel Szombathely