Tegnap pásztor voltam. A férjem József és szamár, a nagytesó angyal egy baba pedig Jézuska. Napok óta Betlehemről, és a szent családról faggat a négyéves, színdarabot tegnap kezdett írni. Mint Mária tekerte fejére a törölközőt és ringatta a bölcsőt, majd hírt hozott nekem, hogy megszületett a Kis Jézus vigyek neki ajándékot. Előkerültek tehát a legók, gyorsan építettünk is a kisdednek duplóházat.
Este a mesét is együtt hallgatta velünk – szóval családtag lett Jézuska. Apával jókat vigyorogtunk, a kérdések azonban okoznak némi nehézséget. Mert faggat folyton és néha nehéz a korának megfelelő választ kitalálni. Miért épp a Jézuska hozza az ajándékot? És az oviba – ahol ők díszítenek – is ő hozza? Egyáltalán hova fogja tenni nálunk? („Szerintem majd odébb teszi a kukát.”:))
Amióta betlehemes játékokat is látott még több kérdés merült fel benne. Anya: miért Betlehembe mentek Máriáék? Miért istállóban aludtak? Amikor aludtak, akkor szült Mária? És miért épp Mária szülte a Jézuskát? És hogyan jött ki belőle? És miért siettek a pásztorok? Meg miért vittek ajándékot? És ment velük a csillag? Aztán az ember válaszol, és újabb kérdésözönt indít el. Megnőtt a Jézuska is? És mivel játszott? Segített az apukájának? stb.
Már a szenteste koreográfiáját is megtervezte: a család a mamánál vendégeskedik, amíg a Jézuska itthon dolgozik. Aztán természetesen, amikor hazaérünk este, ő lesz a felderítő, elsőként fog berohanni és megkeresni a fát. „Aztán anya, kiabálni fogok, hogy juhéj köszönjük Jézuska!”. Na, akkor remélem véget ér a kérdésözön is. :)
Nem azt mondom, hogy a sima, egyszerű karácsonyi ételsor nem nagy kunszt, de az igazi nehézség akkor adódik a konyhában is – és állítja kihívások elé a háziasszonyt / avagy leányt – ha ételallergiás és/vagy intoleranciás akad a családban, vagy a vacsorára meghívott vendégek között.
Hiszen arra kevéssé gondolhat az ember, hogy 3-4 féle ételsort dob össze (bár ez sem lehetetlen előre főzéssel, fagyasztással), de érdemesebb inkább olyanban gondolkodni, amit mindenki megehet, még sincs erős „diétás” érzete a dolognak.
Az allergiáról mindenkinek van körülbelül fogalma, de nem árt itt is megemlíteni, hogy megkülönböztetjük a jóval gyakoribb intoleranciától, mivel előbbi – anafilaxiás sokk esetén – életveszélyes is lehet, utóbbinak azonban hosszútávon lehetnek durvább következményei. Ezt most tovább nem ragozom, akit érdekel, netán érintett, az interneten mindent el tud olvasni róla.
Nálunk adva van egy hisztamin-intoleranciás családtag (nem képződik megfelelő enzim az ételekben lévő hisztamin lebontásához, ez viszketést, dagadást, bőrtüneteket és egyebeket okoz); van tej-, liszt- és cukormentesen étkező gyerek és vannak olyanok, akik csak simán nem szeretnek valamit: pl. gomba, articsóka nem lehet semmiben. Étolaj, dió, mogyoró szintén kilőve. Erősen szűkül tehát a felhasználható élelmiszer-alapanyagok köre, de nekem, mint gyakorlott „étrendkutatónak” nincs lehetetlen.
Itt azért megjegyezném, hogy némi besegítést el szoktam fogadni, így akár levesből és főfogásból is lehet többféle. Apósom halászléje például kihagyhatatlan karácsonykor, annak ellenére, hogy többen nem fogyasztják, vagy anyósom rakott csirkemelle sem való mindenkinek, akinek viszont igen, nagyon hálás érte – ráadásul az még hidegen is kiváló, mikor éjszaka kinyitod a hűtőt és bár nem vagy már éhes, mégis pár falatot olyan jó bekapni belőle. :)
Szóval idén a következőképpen áll össze a menü. Előételnek egy nem mindennapi, avokádós quinoa-salátát gondoltam. Aki esetleg nem tudja, mi az a quinoa: manapság már sok helyen kapható, Dél-Amerikából származik, ősi inka gabonaféleség, superfood – tehát tápanyagban rendkívül gazdag, magas a fehérje- és ásványi anyagtartalma, ráadásul gluténmentes. Úgy főzzük, mint a rizst, dupla vízben, majd mikor leszűrtük, még 10 percet hagyjuk a fedő alatt pihenni.
Melegen köretként fogyasztható, hidegen salátákba, kásákba rakható. Nyers zöldségekkel, avokádóval, olajbogyóval és egy finom, pikáns, citromos dresszinggel különleges előétel lesz belőle, amiből nem kell nagy adag, csak épp az íze kedvéért egy pár kanál.
Az elmaradhatatlan húsleves lesz a következő fogás, borjúcsontból és az ünnep kedvéért fácánmáj gombóccal. A májgombócba is természetesen gluténmentes lisztet használok, amit azonban senki nem vesz észre azok közül sem, akik nem ilyen étrenden vannak. A fűszerezés a lényeg! :)
Főételnek a már bevált aszalt szilvával töltött, szalonnabundába tekert karaj lesz, amihez köretként pasztinákpürét és vajban párolt gesztenyét tervezek. A pasztinák egy méltatlanul mellőzött zöldségünk, pedig fantasztikusan ízletes. Igazi téli csemege, remek alternatívája a krumplinak, s ahhoz hasonlóan nagyon sok ételhez felhasználható. Nem fehérrépa, de rokona a répának. Természetesen nem „rendes” tejet fogok használni a püré elkészítéséhez, hanem rizs- vagy mandulatejet. De így is nagyon finom, már kipróbáltam.
És hát a desszert. Ez megérne egy külön bejegyzést, ha nem volna már olyan sok „mindenmentes” írás a különböző paleo, szénhidrátszegény és egyéb speciális finomságokról. Mióta jópár cég ráállt az ilyesfajta süteményekhez való lisztek gyártására, már közel sincs olyan nehéz dolga a speciálisan étkezőknek, mint akár 5-6 évvel ezelőtt. Anélkül, hogy reklámot csinálnék nekik, az egyik közülük – amelyik „Éhezésmentes, egészséges karcsúság” szlogennel hirdeti magát (de persze nem csak fogyni vágyóknak való termékekkel) – a legújabb, mindenmentes lisztkeverékeikkel akár bejglit is süthetünk. Én a mákosra gyúrok. Persze lesznek „normál” sütik is, de néhányan azokat majd csak messziről csodálják.
Lehet, hogy sokan elcsodálkoznak ezen a menüsoron, én azonban szeretek főzni, főleg nem mindennapi ételeket. Szerencsére – köszönhetően a rutinnak – legtöbbször sikerrel. ;)
Szombathely Fő terén az adventi vásár utolsó nagy durranása, aranyvasárnap hangzott el.
Kora délután még igazi hideg sem volt, az eső is csöpörészett, miközben a pónilovas kocsikázás tűnt a legnépszerűbb programnak.
A képekre kattintva további fotók láthatók.
Sokan megsimogatták a pici lovacskákat, kicsik nagy örömmel ültek a kocsira, hogy egy kört utazhassanak a vásár területén a különleges járművel.
Közben egyre többen érkeztek, és töltötték meg a színpad előtti területet. Mi is vonzott ennyi érdeklődőt a vásárba? Itt lépett színpadra idén utolsó alkalommal a nagy népszerűségnek örvendő, a múltat sokak számára megidéző zenekar, a Mokka Tribute Band.
A rajongói tábor hamar elfoglalta a legjobb helyeket a színpad előtt. És a buli első pillanattól az utolsóig, ahogy már megszokhattuk, dinamikusan, lendületesen magával ragadta a közönséget.
A technika ördöge ugyan többször megjelent, bepróbálkozott a hangulat lehúzásával, de nem sok sikerrel. Végül igazi nagy csapást szeretett volna mérni a csapatra, az utolsó dal elején, és elszippantotta a fényt és a hangot is.
De a zenekar igazi profi módon kezelte azonnal a helyzetet, ahogy a közönség is vette a lapot. Így a Vándor nem állt meg, a buli záró dala szabadon, hangosítás nélkül is betöltötte a vásár területét.
Karácsonyra hangolódtak a kicsik, és velük együtt szüleik arany vasárnap Szombathelyen az Agora MSH családi betlehemes rendezvényén.
Ünnepi hangulatban, nagyon lelkesen készítették a díszeket kellékeket a fenyőfára.
A képekre kattintva további fotók láthatók.
Gyúrták, formálták, díszítették a mézes kalácsokat. És boldog szemekkel nézték ahogy megsül, és új formát ölt a mézes tészta.
Gyertyát is saját kezűleg készíthettek a vállalkozó szellemű gyerkőcök. E napon a látványról, szórakoztatásról igazi hagyományőrző betlehemező csoportok gondoskodtak. A kicsik tátott szájjal, nagy szemekkel csodálták a maskarába bújt embereket.
Volt aki kicsit megrémült, de a többség nagyon is ismeri az efféle maskarás csoportokat, semmi félelem nincs bennük, és nagyon jól szórakoznak.
Kellemes ünnepi hangulatú program volt ez, kicsit visszafogottabb érdeklődéssel.
Idén is meglátogattam a Fekete István Állatvédő Egyesületet, hogy néhány fotóval bemutassam hogyan telik a karácsonyuk mentett, befogadott állatok között.
Idén szabadban, a telephelyen állították fel karácsonyfájukat, és ez alá gyűltek az adományok.
A képekre kattintva további fotók láthatók.
Adományok amiket az állatbarát emberek hoztak el nagy szeretettel. És itt lehetőségük volt a kutyusokat is megismerni hiszen sok közülük nagytestű, és van olyan is aki nem barátkozik a többi kutyussal ezért őket örökbefogadó napokon nem láthatják.
Itt viszont volt lehetőség megismerni őket is . Az egyesület karácsonyi dallamokkal forró teával forralt borral és finom falatokkal várta az ünnepeket, és a látogatókat. Természetesen ez igazán az állatok karácsonya volt így ők is kaptak ajándékot.
Több örökbefogadott kutyát is elhozott gazdája az állatvédők karácsonyi összejövetelére. Néhány mentett állat a legnagyobb ajándékot is megkapta ezen a napon. Szerető, gondoskodó gazdát, és új otthont.
Egy ködös, hideg téli estén elérkezett a pillanat amire decemberben végig vártunk. Szombathely Fő terén immár négy gyertya fénye világítja be az Adventi vásár hangulatát.
Az érdeklődés a gyertyalángok számának emelkedésével csökkenni látszott, de ettől még szebb, még élhetőbb volt a szertartás.
A képekre kattintva további fotók láthatók.
Az ünnepi emlékezés imádság. és talán az egész szombat este telt el rossz szó, szemrehányás, elégedetlenség nélkül így a szeretet ünnepe előtt néhány nappal.
És talán marad is ez így mindenhol, minden szerető családban.
Az utolsó gyertya fénye igazi meleget sugároz Szombathely Fő terén.Kinek szívét, kinek kezét melegíti még néhány napig.
Az utolsó adventi hétvégéről néhány pillanat, a képekre kattintva látható.
Valljuk be, a karácsony közeledtével többször eszünkbe jut, hogy az év folyamán kicsit elhanyagolt barátainkat, szeretteinket, rokonainkat bizony, legalább az ünnepek kapcsán jó lenne valami apró figyelmességgel meglepni. Sokszor a megfelelő ötlet, idő, pénz(?) hiányában sajnos gondolati szinten marad az elképzelésünk. Hogy ez idén ne így történjen, erre mutatjuk most meg egy kedves, teljesen személyre szabható üdvözlőlap elkészítésének módját. Nagy előnye, hogy otthon, minimális ráfordítással, speciális eszközigény nélkül, gyerekek bevonásával is elkészíthető. A végeredmény pedig?!
Maradandó, szerethető emlék gondos (apró) kezek munkája nyomán. Ne feledjük a mindenkor helytálló latin mondást: Verba volant, scripta manent, azaz a szó elszáll, az írás megmarad! Nosza, papírra fel!
Hozzávalók:
– Színes (zöld, piros, barna mindenképpen) kartonlapok (A4-es méret elég)
– Famentes fehér papír (A4-es méret elég) de sima másolópapír is jó
– Csillámos lapok (arany, ezüst, óarany…többféle változat létezik)
– Fenyőfa illusztrációt tartalmazó csomagolópapír (Nagy segítség, ha találunk ilyet, mert a vidám alakzatok már önmagukban is díszesek, s nem kell a saját rajztehetségünket előhívni. Más kérdés, hogy a szabadkézi minta még egyedibb külsőt kölcsönöz.)
– Ragasztó (stift a szép, tiszta munkáért)
– Olló
– Könnyű csillagok, apró díszítő elemek…(opcionális)
A papír alapanyagokat vásárolhatjuk mindenféle kiszerelésben, ha több készül, értelemszerűen gazdaságosabb a nagyobb méret megvásárlása. Az egyes papírboltok dekorációs kínálata óriási, mindenki döntsön saját ízlése szerint.
Folyamat:
1. Hajtogassunk, hajtogassunk (óvodásaink ügyességével)! Először az A4-es papírt nagyjából harmadába (1.a), majd ezt visszafordítva a 2. harmadot is behajtjuk (1.b), így végül három harmadot kapunk (1.c). Majd a 3. osztást (kifele nézve) félbehajtjuk. Csak leírva tűnik ördöngősségnek, meglátjátok elkészíteni pofonegyszerű!
2. Kisimítjuk a hajtogatásainkat, így szépen láthatóak az osztások. Ceruzát ragadunk és hegyvonulatot rajzolunk, a papír jobb alsó szélétől kezdve balra felfelé, de ne érje el a lap tetejét a (lapos) csúcs. Hagyjunk mindig helyet!
3. Vágjuk ketté a lapot a ceruzavonal mentén. Nem kritikus a hegyvonal gerince, de túlontúl hullámzó ne legyen! Szerencsés, hogy korrigálni utólagosan is lehet.
4. A kivágott papírunk bal szélső, később hátlapként szolgáló osztását hozzáragasztjuk a választott színes kartonunkhoz. Ajánlott a sötétebb, ünnepekre jellemző színek használata. Beillesztjük a sarkokat, törekedjünk a pontosságra! Ragasztóstift segítségével csomómentesen dolgozunk. A hozzátapadt hátlappal készen lett a harmonikaszerű üdvözlőkártya alapunk.
5. Ezután következhet a fantáziánk, kreativitásunk szabadon engedése…Ha a képen látható mintázatot követjünk, figyeljünk arra, hogy a “hegygerincre” ültetett fáknak csak a alsó részét ragasztózzuk, nehogy az egész harmonikaszerű lap (mely kinyitva kedves) nemkívánatos módon/helyen hozzátapadjon a kartonhoz. Festékkel havassá pöttyözhetjük a tájat de a mini hópelyhekből hóembert is festhetünk. Fenyőfák esetében csillag kerülhet a csúcsra de az ötletek tárháza menet közben mutatkozik majd meg. Aki nem rest, kereshet vidámabbnál vidámabb hóember illusztrációkat a megmosolyogtató üdvözlet érdekében. A kész lapot egy átlagos fehér francia borítékba helyezve postára adhatjuk, de ajándékcsomagokhoz is kiváló kísérőként szolgál…
Nem tehetek róla: sajnálom a kivágott fákat, főleg ünnepek után, a kuka mellett, lekopaszítva szomorkodva. Még akkor is, ha tudom, hogy direkt erre a célra ültetik. Viszont ha nem vágnák ki, még jó sokáig termelhetné nekünk az oxigént és zöldítené a bolygót.
Jó, de mi legyen helyette? Műanyag fenyő? Nem tetszik, nem szeretem és az sem sokkal környezetbarátabb, bár igaz, hogy sok évig használható.
Lássuk, mit ajánl az internetes kereső. Ágakból ragasztott, raklapból kivágott, cserepes … hmm… nem rossz egyik sem, de kevés hely van hozzá.
Hoppá, itt egy fotó: vászonra nyomtatott, élethű örökzöld, falra akasztva! Nagyon tuti! Minden évben olyanra díszíthetem, amilyenre csak akarom. Égősor is mehet rá, csak 3D helyett 2D-ben. Mosható, kis helyen tárolható. Tökéletes! :)
Már csak az a kérdés, honnan lehet ilyet szerezni… De jóóó, hiszen ehhez Szombathelyen is hozzájuthatok: az egyik legrégebbi nyomda, a Logomotív Kreatív Műveka digitális nyomtatás területén is utolérhetetlen! Folyamatos fejlesztéseiknek és kiterjedt gépparkjuknak hála, nincs lehetetlen kérés! Ha megtetszett, te is megrendelheted!
Azt hiszem, a fenyőfás kép mellé rendelek egy versenyautósat is a gyereknek. Elvégre egyszer van egy évben karácsony! :)
Gyermek kamaraszínházi előadásra várták az Agora MSH-ba a 3-10 éves korú gyerkőcöket, gyerekcsoportokat két nap, négy alkalommal.
Az előadások élményét pedig a már ismert mesemondótól Écsi Gyöngyitől kaphatták az érdeklődők.
A képekre kattintva további fotók láthatók.
Egy igazi mesemondó betlehemi történetet is mesél. Écsi Gyöngyi pedig a legkiválóbb mesemondóink egyike, Advent idején is érdemes hallgatni őt.
A vidám, játékos előadás gyermekeknek, és felnőtteknek egyaránt nagy élményt nyújtott. Az előadásban, amiben a kicsik is aktívan részt vehettek láthattuk, hogy karácsonykor Jóisten kinyitotta az ég ablakát és letekintett mireánk, a világra.
A betlehemes hangulatú előadás örömteli közös játékká alakult, és egy egy vidám délelőttöt ajándékozott a gyerekeknek.