Idén a harmadik olyan egészséggel, művészettel, kultúrával kapcsolatos előadáson vettem részt, ami városunk aktuális vezetőinek a „tudom nem engem akarnak hallgatni és látni…” kezdetű mondatával indult.
Valóban nem, ezért nem értem, miért történik mégis így. A nézők, de még maguk a felszólalók is így gondolják. 40-50 és 60 perces késéssel indultak a várt előadások.
Az e hét kedd esti jótékonysági Mága-koncertre nagyon készültem. Igazi komolyzenei élményre vágytam, tudtam, hogy Mága Zoltánnal nem fogok mellényúlni. Azt viszont nem, hogy ez alkalommal is várnom kell több mint fél órát, mire a 4-5 felvezető beszéd végére érünk. A város vezetője háromszor tudatosította bennem, hogy vállalnunk kell a véleményünket, és annak hangot is kell adnunk. Én most megteszem. Volt egy pillanat, amikor majdnem felálltam és hazaindultam. A sor közepén ültem, így maradtam.
Elcsépeltté és töltelékszóvá vált a „köszönöm”, nem számoltam, tán tizenötször hangozhatott el, amíg elkezdődött a koncert. Fogalmam sincs így utólag ki miért és kinek mit köszönt meg. Mindeközben kattogtak a fényképezőgépek, és lencsevégre kapták a nézőközönséget az amatőr és félamatőr fotósok. Nem jobb dolog a művészeket megörökíteni, vagy a hangulatot, és művészi értéket képviselő fényképeket készíteni? És ha már itt tartunk: én a magam részéről a saját művészi alkotásaimmal szeretnék megnyilvánulni a plénum előtt, nem azzal, hogy mikor milyen rendezvényen veszek részt.
Könnyes szemmel hallgattam a zenét, megkaptam, amire vágytam és vágyott a közönség. Az est sztárvendégének konferálásakor hevesebben kezdett verni a szívem, és amikor Szakcsi Lakatos Béla a Schindler listájának zenéjéből játszott, akkor úgy éreztem, hogy ezt az élményt soha nem felejtem el. Pár perc múlva a művész úr bemondta Isten házának mikrofonjába, hogy Kossuth Lajos is megüzente…menjünk el október 2-án szavazni. Hideg zuhany volt, egy szürreális állapot. Pár pillanat alatt kavarodott meg bennem minden. Olyan kár volt ezért, olyan nagyon kár!
A sok tehetséges művész nagy élményben részesített, Sebestyén Ernő hegedűmész hatott rám a legjobban. Szenzációs volt, amit Mágával próba nélkül, spontán zenéjükkel adtak a közönségnek: igazi örömzene.
Amiért hálás vagyok a város vezetőinek az, hogy lehetővé tették a rendezvényt, és hogy Mága Best of dedikált cd-t kaphattak a nézők. Javarészt olyan idős korú, zenekedvelő emberek, akik amúgy nem is álmodhatnak róla, hogy élőben lássák ezeket a tehetséges előadókat!
